Salgó László országos rendőrfőkapitány nem ment el az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának rendkívüli ülésére. A meghallgatáson helyette Kökényesi Antal budapesti rendőrfőkapitány és Hatala József, az ORFK közbiztonsági főigazgatója jelent meg.
A rendőrök szerint megfelelően léptek föl a tüntetőkkel szemben. A bizottság tagjai közül egyesek kifogásolták az Erzsébet hídi blokád és a Kossuth téri demonstráció lassú felszámolását.
Ezzel kapcsolatban Kökényesi Antal elmondta az ülésen, hogy ő sem és a rendőrök jelentős része sem találkozott hasonló esettel és a rendőrséget felkészületlenül érte a szituáció. Hosszú időbe tartott, amíg átcsoportosították az erőket, hogy szakmailag megfelelően felkészült egységekkel oszlassák szét a tömeget. A fővárosi főkapitány szerint beláthatatlan következményei lettek volna, ha felkészületlen rendőri egységekkel kezdik meg az oszlatást.
Az esetről készített rendőri jelentésben a Kossuth téri be nem jelentett demonstráció feloszlatásával kapcsolatban is a nem elég felkészült és kis létszámú jelen lévő erőket nevezi meg, mint az oszlatás elhúzódásának okát a jelentés készítője, Hatala József.
Mindkét rendőri vezető hangsúlyozta, hogy törvénytelen, sok százezer embernek kényelmetlenséget okozó megmozdulást kellett a hatóságnak felszámolnia.
Pisztolyrántás: "nem a legjobb megoldás"
Rákérdeztek a képviselők arra is, hogy miért kerülhetett elő pisztoly az Erzsébet-hídon. Kökényesi elismerte, hogy nem a legjobb megoldás volt a fegyver előszedése, de akkor még csak három rendőr állt szemben a blokáddal, és a blokádolókat szidalmazó közlekedőkkel. A rendőr nehéz helyzetben volt, és érthető a reakciója, bár szerencsétlennek tartja a BRFK vezetője a szituációt. Kökényesi Antal szerint nem valószínú, hogy a legjobb megoldást válsztotta a fiatal rendőr, de eredményes volt, mert két embert előállítottak. A főkapitány hozzátette, a pisztoly elővétele nem fegyverhasználat volt.
Ebben az ügyben vizsgálatot is folytatott a rendőrség. Az [origo]-t arról tájékoztatták az BRFK-n, hogy a hétfőn lezárult vizsgálat megállapította: a fegyvert rántó rendőr nem követett el jogsértést. A rendőrség a fegyver elővételét egészen addig nem ismerte el, amíg a sajtóban napvilágot nem láttak azok a felvételek, melyek ezt bizonyították.
Újságírók bántalmazása: "nem volt lehetőség mérlegelni"
|
||
A Népszabadság fotósát is megverték |
Budapest rendőrfőkapitánya a Kossuth téri demonstráció törvényességét firtató kérdésekre azt mondta, hogy sem a rendőrökben sem a tüntetőkben nem merült fel akkor, hogy ők egy más, ott törvényesen folyó megmozduláshoz csatlakoztak volna. Hatala ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a rendőrségre az utóbbi években 17 ezer bejelentés érkezett különböző demonstrációkra, és az elutasítások aránya ezrelékekben mérhető. Hozzátette: ezekben az esetekben, ha a kérelmező bírósághoz fordult jogorvoslatért, mindig a rendőrségnek adott igazat a bíró.
Humánus intézkedés, rendőrségi hiányosságok
A budapesti főkapitány kitartott azon álláspontja mellett, hogy a rendőri intézkedés humánus volt. A meghallgatáson kiderült: a rendőröket utasították, hogy a lehető legkisebb sérelem okozásával intézkedjenek. Hatala József szerint a rendőrségnek meg lett volna a törvényes lehetősége, hogy durvább módszereket vessen be - akár gumibotozást, akár könnygázt, vagy súlyosabb eszközöket - a demonstráció feloszlatására.
Az esetről készült rendőri jelentés nyomán szóba kerültek a rendőrség technikai, felkészültségi, létszámbeli és anyagi hiányosságai is. Hatala József szerint az 1992-ben életbe lépett munka törvénykönyve miatt a lecsökkentett heti munkaórákkal mintegy 7000 rendőr munkája hiányzik. Elmondta, ezt már jelezték a tavalyi nagy árvíz idején, és a budapesti NATO csúcs biztosításakor is a felszínre került ez a probléma.
Az ülésen politikai vita bontakozott ki a képviselők között a csütörtöki demonstrációról. Az ellenzék azzal érvelt, hogy az SZDSZ annak idején támogatta a taxisblokádot, most azonban a Fidesz nem állt a tüntetők mellé, így nem lehet a parlamenti jobboldalt felelőssé tenni a történtekért. Fodor Gábor szerint az akkori országos demonstrációt és rendszerváltás utáni időszakot nem lehet összevetni a mostani helyzettel, és az analógia erőltetett.
Július 4-én reggel tüntetők blokád alá vették az Erzsébet hidat, majd a Parlament előtti Kossuth térre vonultak. Az estére több ezer fősre duzzadt tömeget végül könnygázzal oszlatták szét. A szavazatok újraszámlálásáért folytatott törvénytelen demonstráció megbénította a főváros életét. Az esemény után összesen 57 embert állítottak elő, és négyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. Öt embert pénteken bíróság elé állítottak, közülük ketten pénzbüntetést kaptak. A tüntetők által okozott kár több 10 millió forint.