A moderátori szerepkört betöltő Szabó István a szakma kardinális problémáinak felsorolásával kezdte azt a filmtörvényt és filmszakmai támogatást érintő vitát, melyet a 34. Magyar Filmszemle nyitóeseménye keretében rendeztek. A kormány képviseletében Medgyessy Péter miniszterelnök és Görgey Gábor kultuszminiszter; a másik oldal képviseletében pedig Jancsó Miklós filmerndező, és Port Ferenc, a Budapest Film vezérigazgatója szólalt fel a fórumon.
Mikor készül el a filmtörvény és ki fogja koordinálni a megalkotásához szükséges kormányzati feladatokat? Milyen költségvetési szerepvállalást biztosítanak a magyar film számára? Mi a garancia arra, hogy a privatizálásra kerülő magyar filmvagyon nem kallódik el? Mi lesz a szintén magánkézbe kerülő Mokép filmjogainak sorsa, kerülhetnek-e külföldiek kezébe? Az Állami Számvevőszék vizsgálata után hogy stabilizálható a Magyar Mozgókép Közalapítvány helyzete? Hogy oldható meg, hogy az uniós csatlakozás során Magyarország ne kerüljön lépéshátrányba, miután a tagjelölt országok közül egyedüliként nem lehetett részese a Media Plus programnak? Ezek a kérdések vetődtek fel a szakma részéről, melyekre a kormány igyekezett megnyugtató válaszokat adni.
Medgyessy Péter miniszterelnök ígértet tett arra, hogy a filmtörvény tervezetét még idén májusban megtárgyalja a kormány, és az őszi ülésszakban már az Országgyűlés előtt lesz. Az előkészítéshez szükséges teendőkre kész külön kormánybiztost is kinevezni. A magyar filmek jogait a Gyürey Vera által vezetett Nemzeti Filmarchívum védnöksége alá helyezik, hogy ezzel is megóvják a magánszférába kerülő Mokép kereskedelmi ügyleteitől. Az állami tulajdonú filmes létesítmények privatizációját minden esetben egyeztetik a filmszakmával, s az abból származó bevételt visszaforgatják a filmgyártásba.
Az igazi tőke azonban nem innen származik majd a magyar film számára. Idén 5 milliárdos állami összegből készülhetnek magyar filmek, de a miniszterelnök akár parlamenti határozatot is kész hozatni arról, hogy 2006-ra évi 10 milliárd forintos költségvetés jut a szakmának. Ez 2004-2005-re 1,5-1,5 milliárdos emelést, 2006-ban pedig további 3 milliárdot jelent. "Ez jogos elvárás a szakma részéről" - mondta. Mint ahogy az is, hogy a demokratikus pénzelosztáshoz korszerűsítsék a Magyar Mozgókép Közalapítvány elosztási rendszerét, és új kollégiumokat alakítsanak ki. Várhatóan létrehoznak majd koprodukciós, televíziós és elsőfilmes alapot. Ezek mellett a francia módszer meghonosítását is tervezik, azaz járulékot helyeznének el a mozijegyek árában, amelyet filmek készítésére kell majd fordítani.
A felsorolt terveken kívül az új kormány is külön pénzt juttat egy-egy kiemelt produkciónak. Idén a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényének megfilmesítéséhez biztosít 1 milliárd forintot, mert kötelességének érzi, hogy ez a film elkészüljön - emelte ki Medgyessy Péter. De hogy még látszatát is elkerüljék a Fidesz-érában meghonosodott udvari filmezésnek, a kérdéses 1 milliárd forint után esetlegesen termelődő hasznot visszaforgatják az MMKA számlájára, így abból a szakma egésze profitálhat. Sőt, az összeget csak abban az esetben utalják ki a produkció számára, ha úgy látják, hogy a Közalapítványban szakmailag megfelelő kezekbe kerül.
Medgyessy Péter elmondta: azt szeretné, ha unokái is magyar filmeken nevelkednének, csakúgy mint ő. Görgey Gábor kulturális miniszter pedig örömét fejezte ki amiatt, ahogy a pénzügyminiszter a filmfinanszírozást érintő összes megoldáshoz viszonyult az eddigiekben. Örült annak is, hogy végre összeállt a magyar film teljes spektrumát felölelő kerekasztal, mert ő mindig is hiányolta a széleskörű képviseletet. "Kérem szépen a többieket! Kérem a nagy öregeket, kérem a középgenerációt, és kérem a legeslegfiatalabbakat is!" - volt kénytelen hangoztatni korábban. Hát most megkapta. A szakma pedig megkapta a rózsásnak felvázolt jövőt.