Szabadlábon a pedofíliával gyanúsított úszóedző

A bíróság csütörtöki döntése értelmében szabadlábon védekezhet a pedofil bűncselekménnyel gyanúsított úszóedző. Az előzetes letartóztatás hetei alatt szülők, kollégák és tanítványok álltak ki az idős férfi mellett. A népszerű szakembert egy gyermek beszámolója alapján fogták el. Az edző melletti szimpátiamegmozdulások ellenére több szakértő is arra figyelmeztet, hogy nagyon komolyan kell venni az ilyen típusú vádakat, mert az esetek alig két százalékában megalapozatlan a sértett panasza.

Versekkel, aláírásokkal, felháborodott levelekkel és együtt érző nyilatkozatokkal álltak a nyilvánosság elé K. Miklós ismerősei. A hatvannégy éves úszóedzőről egyik tanítványa azt állítja, hogy szexuálisan molesztálta őt. A hétéves kislány szüleinek mesélte el edzés után a történteket, és a szülők másnap feljelentést tettek a rendőrségen. Az edzőt október 18-án, vidéki telkén vette őrizetbe a rendőrség. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) október 21-én elrendelte a férfi előzetes letartóztatását.

Ezt a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság október 30-án megváltoztatta, és elrendelte a gyanúsított azonnali szabadlábra helyezését. A testület egyúttal megállapította, hogy a nyomozás eddigi adatai alapján semmi olyan tény nem merült fel, amely alapján feltételezhető lenne, hogy ha a gyanúsítottat szabadlábra helyezik, akkor megpróbálná befolyásolni a tanúkat vagy más módon nehezítené a nyomozást.

Az ügy különösen nagy figyelmet kapott, mert K. Miklós mellett nagyon sokan kiálltak. A férfinak komoly tekintélye van a szakmában: évtizedek óta nagyon sikeresen foglalkozik gyerekekkel, tanítványai között volt például Egerszegi Krisztina, többszörös olimpiai bajnok úszó is. Az előzetes letartóztatás idején az úszószövetség felajánlotta azt is, hogy kifizeti K. Miklós óvadékát, hogy szabadlábon védekezhessen, erre azonban nem volt lehetőség, a PKKB végzésének indoklásában ugyanis az szerepelt, hogy összebeszélhet a tanúkkal, vagyis befolyásolhatja az edzésen részt vevő többi gyereket. Az edzésre beíratott gyerekek szülei aláírásgyűjtést akartak szervezni a korábban még előzetesben lévő edző érdekében, de erről később letettek, hiszen a bíróság ezt nem veheti figyelembe. Egy szülő gyermekével verseket írt a népszerű oktatóhoz, kollégái és tanítványi pedig többször nyilatkoztak arról, hogy példamutató viselkedésű, remek szakember a gyanúsított. A férfi környezetében úgy tűnik, hogy senki sem tudja elképzelni, hogy a molesztálás megtörtént. Ügyvédek, ismerősök és szimpatizánsok sorra nyilatkoztak tévében és újságokban arról, hogy felháborító a férfi meghurcolása csupán egy kisgyerek beszámolója alapján.

K. Miklóssal szemben ugyanis csak a hétéves kislány beszámolója áll. E szerint az edző az oktatáshoz használatos műanyag deszkákért ment be a gyerekkel a medence melletti szertárba, és ott fogdosta a lány testét, illetve megmutatta nemi szervét. K. Miklós határozottan tagadta a vádat. A férfi ügyvédje talált egy edzésen szintén részt vevő kisfiút, aki úgy emlékszik, hogy K. Miklós épp hogy csak bekísérte a kislányt a helyiségbe, aminek zárhatatlan ajtaja végig nyitva állt. Azzal kapcsolatban, hogy a férfi bement-e a helységbe, eltérő nyilatkozatok láttak napvilágot, mint ahogy az sem egyértelmű, hogy pontosan mennyi időt töltöttek ott. Igaz, abban nagyjából egyetértenek az edzésen jelen lévő szülők és a férfi ügyvédje, hogy maximum fél percig lehetett távol a medencétől az edző.

A K. Miklóssal szolidáris vélemények mellett ugyanakkor a szakemberek úgy vélik, hogy általában nagyon komolyan kell venni a gyerekek molesztálásáról szóló vádakat. "Kisgyerekek maguktól nem találnak ki ilyen vádakat. Ha nem felnőtt sugalmazza nekik, akkor szinte kizárt, hogy egy normális körülmények között nevelkedő gyerek ilyen történeteket találjon ki. Részben azért, mert nincs képük hasonló szituációkról, el se tudnak ilyeneket képzelni. Másrészt inkább az a jellemző, hogy elhallgatják az eseteket: az áldozatok szégyellik magukat. Felnőtt nők is csak nagyon nehezen beszélnek ilyen élményekről, gyerekek pedig még nehezebben, sokszor még szavakat sem találnak, hogy meg tudják fogalmazni a történteket. Csak úgy, ilyet rendszerint nem terjesztenek a gyerekek, elenyésző a megalapozatlan vádaskodások aránya" - mondta az [origo]-nak Kránitz Mariann kriminológus, aki a konkrét üggyel nem foglalkozott, de évek óta kutat pedofíl bűncselekményeket.

Hasonló a véleménye Lombos Petrának, aki a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen nevű szervezet munkatársa, és a szervezet telefonos segélyszolgálatánál sok hasonló esetet ismert meg. "Nagyon ritka ilyenkor a koholmány. Egy európai felmérés szerint két százalék körüli a hamis bejelentések aránya. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a gyerekek akkor sem szívesen mesélik el, hogy szexuálisan bántalmazták őket, ha valóban megtörtént az eset. Az első reakciójuk a hallgatás, és legtöbbször a második is az. Nem talál rá szavakat, fél, szégyelli magát. Ilyesmiről a gyerekek akkor tudnak beszámolni, ha valóban átélték, mert egyszerűen alapból nem ismerhetik a helyzetet."

A nyomozás ilyen esetekben nagyon nehéz, hiszen általában tanúk nincsenek, és csak két vallomás áll szemben egymással. A gyermek tanúkat ugyan nem lehet büntetni hamis tanúzásért, de vallomásukat éppolyan komolyan veszi figyelembe a bíróság, mint a felnőttekét. Ha gyerek a sértett, akkor sokszor közvetett bizonyítékok döntenek.

Az uszoda bejárata

Kránitz és Lombos tapasztalatai szerint is nagyon rosszat tesz a gyerekeknek a kihallgatás. A mostani esetben a kislányt pszichológus és nem bíró hallgatta meg, a két éve elfogadott tanúvédelmi törvény is ezt szorgalmazza. A Teve utcai rendőrségi székházban a közelmúltban alakítottak ki egy szobát ilyen meghallgatásokra, ahol játékok és nyugodt körülmények között lehet beszélgetni a gyerekekkel. Sokszor nem is a történet elmeséltetése a fő cél, hanem rajzokon, játékokon keresztül tud csak következtetni a pszichológus a történtekre. A mostani esetben ez a beszélgetés kedden történt, és a szakvélemény végleges változata a jövő hét elejére készül el. Ezt azonban a bíróság bizonyítékként nem tudja felhasználni, és amennyiben a bíró szükségesnek tartja, hagyományos módon is ki lehet hallgatni a gyereket.

A kihallgatást az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint minden esetben jobb elkerülni, mert sokszor traumatikus hatása lehet. "A gyerekek félnek a megtörtént esettől, félnek a kihallgatáskor, és félnek, hogy nem tartják szavahihetőnek őket. Azért is rendkívül magas a latencia a gyerekeket ért szexuális zaklatásoknál, mert sok gyerek megijed, hogy úgysem hisznek neki egy felnőttel szemben. Ezzel az elkövetők rendszeresen visszaélnek, megfenyegetve áldozataikat. Különösen érvényes ez olyan esetekben, ahol közeli ismerős az elkövető, például tanár vagy családtag" - mondta Lombos Petra. A gyerekre és családjára most is nagy nyomás nehezedik: a szülők és az úszóedzők is felszólították a kislány családját, hogy ha nem biztosak igazukban, akkor vonják vissza feljelentésüket.

Ugyanakkor Kránitz Mariann szerint még kihallgatás közben fordulhat elő a legkönnyebben, hogy egy gyerek lódít. Sokkal inkább jellemző ez a nyomozás közepén, mint amikor a történetet először elmeséli. "Amikor nagyon sok figyelem irányul rájuk, akkor néhány gyerek elszáll, és hozzáad a történethez" - mondta.

Az edzőt védők szerint azért valószínűtlen a kislány beszámolója, mert az állítólagos eset után láthatóan gond nélkül vett részt az edzésen, és vidáman játszott a többi gyerekkel. Lombos Petra szerint viszont ez általános reakció gyerekeknél. "A gyerek az egyensúlyt akarja azonnal visszaállítani. Megpróbálnak visszatérni a normális hétköznapi világba, úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, az első percekben nem is rendülnek meg feltétlenül. A tünetek sokszor csak hosszú távon jönnek ki rajtuk, és akkor is csak utalásszerűen: rémálmokban, szorongásban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyanú megalapozottabb lehet K. Miklóssal szemben, csupán a kislány normális viselkedése sem lehet bizonyíték ártatlansága mellett."

A tapasztalatok szerint a pedofil bűncselekményeket sokszor köztiszteletben álló, feddhetetlennek tűnő emberek követik el. Lombos szerint ez azért van, mert ezek az emberek más bűncselekményeket nem követnek el, nincs bűnöző életmódjuk, és a felnőttekhez teljesen normálisan viszonyulnak.

Kránitz Mariann szerint a konkrét esetben nagyon fontos bizonyíték lenne, ha kiderülne, hogy mennyi időt töltött az edző a kislánnyal a szertárban. Ha igaz, amit az edző és az ügyvéd által felkutatott tanú állít, és valóban csak néhány pillanatot töltöttek ott, akkor a kriminológus szerint nem történhetett bűncselekmény. Fekete Tamás, az edző védője is erre alapozza a védelem érveit.

Magyari Péter