Gettósodott az általános iskolák fele

Nem a cigányosztályok, hanem az évről évre szaporodó gettóiskolák jelentik a legnagyobb problémát - állítja Havas Gábor szociológus. Egy most készült vizsgálat szerint az iskolák közel feléből a nem roma szülők kiíratják gyerekeiket, hogy ne járjanak együtt cigányokkal. Havas szerint a helyzeten nem tud majd lényegesen változtatni az Oktatási Minisztérium felzárkóztatási programja sem, bár a tárca diákonként 51 ezer forintot ad azoknak az iskoláknak, amelyek integrációs programot indítanak.

Az Oktatási Minisztérium (OM) tavasszal programot hirdetett az iskolai szegregáció felszámolására. A szeptembertől induló program egyik legfőbb célja, hogy megszűnjenek a cigányosztályok. Azok az iskolák, amelyek vállalták, hogy részt vesznek a tárca felzárkóztató programjában diákonként - a 196 ezer forintos alapnormatíva mellé - 51 ezer forint felzárkóztatási támogatást is kapnak. A megemelt összegű támogatást - korábban 17 ezer forint volt diákonként a felzárkóztatási normatíva - igénylő intézményeknek vállalniuk kell, hogy a 2008-09-es tanévre megszüntetik az elkülönített cigányosztályokat, és elindítanak egy integrációs pedagógiai programot.

Közel 15 ezer alsó tagozatos után igényeltek felzárkóztatási normatívát az általános iskolák - mondta az [origo]-nak Mohácsi Viktória, az OM roma ügyekért felelős miniszteri biztosa. Mohácsi szerint ez jó arány, bár azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy pontosan hány intézmény igényelte a támogatást. Mint mondta, a program "nagyon sikeres, és kezdetnek nagyon jó".

Az OM azért döntött az új támogatási forma bevezetése és a hozzá kapcsolódó pedagógiai programok megindítása mellett, mert egy 2000-ben készült felmérés szerint az oktatási intézményekben nagyon nagy arányú szegregáció tapasztalható. A kutatás szerint 770 olyan osztály működött az országban, ahol a roma gyerekeket elkülönítve oktatták.

Havas Gábor szociológus szerint a minisztériumi programtól nem szűnnek majd meg rohamosan a cigányosztályok. Havas úgy vélte, hogy az oktatási tárca normatívája csak azokat az eseteket oldja meg, ahol a cigányosztályok mellett vannak kevert és nem cigány osztályok is. "Rengeteg iskolában működik párhuzamosan tagozatos osztály, ide a nem roma gyerekek járnak, egy közepes osztály, amely kevert és egy C, gyakran kisegítő osztály, ahová pedig a roma gyerekek járnak" - mondta.

Havas úgy vélte, hogy "a normatíva arra elég, hogy ezekben a párhuzamos osztályokban egyenlő elosztást valósítson meg". Ugyanakkor az iskolákat nehéz helyzetbe hozza, hogy legtöbbször a szülők kényszerítik a roma diákok elkülönítésére. "A szülők rettenetes nyomást gyakorolnak az iskolákra, és ha nem az történik, amit akarnak, akkor lábbal szavaznak: elviszik gyerekeiket az iskolából" - mondta a szociológus, aki szerint ilyen a jászladányi alapítványi iskola esete is.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban egyre gyakrabban hoznak létre külön cigányiskolákat. "Vannak gettóiskolák meg cigánymentes iskolák" - mondta Havas. Egy most készült felmérés szerint például 192 iskolából 90-ben szinte csak cigányok tanulnak, mert a nem roma szülők elviszik gyerekeiket a körzet más iskoláiba, és az ilyen iskolák száma folyamatosan nő. Sokszor pedig már óvodáskorban is külön járatják a nem cigány gyerekeket.

Rengeteg hátrányos helyzetű kistelepülésen ráadásul szinte csak cigányok élnek. Ezeken a helyeken - mint mondta - "semmilyen módon nem lehet megszüntetni a cigányiskolákat, mert azok a települési szegregáció miatt jönnek létre".

Sáling Gergő