Felavatták Teleki Pál szobrát Balatonbogláron

Ünnepélyesen felavatták Teleki Pál szobrát Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében a néhai miniszterelnök halálának 63. évfordulóján szombaton. A szobrot a Teleki Pál Emlékbizottság eredetileg a budai Várban tervezte felállítani, de a Fővárosi Közgyűlés ehhez nem járult hozzá.

"Halálát manapság a szemben álló oldal politikája kudarcának, vagy jobbik esetben állítólagos bűnei beismerésének és azok önként kiszabott büntetésének minősíti, valójában azonban tette tiltakozás volt a náci erőszak ellen" - mondta Csicsery-Rónay István, a szoborállítást kezdeményező Teleki Pál Emlékbizottság ügyvezető elnöke a több száz fős hallgatóság előtt a szobor ünnepélyes felavatásán szombaton, Balatonbogláron

Közölte: "az elmúlt hetekben példátlan lejárató hadjáratnak voltunk tanúi". Taps fogadta azt a gondolatát, hogy őt mindez az 1947-es népbírósági módszerekre emlékeztette. Csicsery-Rónay István azt mondta, hogy Teleki Pál élete végéig kivédte a német megszállás fenyegetését, miközben Magyarország a külföldi zsidóság menhelye lett, a "Lengyelországból és Franciaországból is idemenekülő zsidóságé".

Teleki Pál "korszakos életművének" az az üzenete, hogy a magyarság és az európaiság egymástól elválaszthatatlan - jelentette ki Hámori József akadémikus, a Magyar Örökség-díj Bizottság elnöke.

Közölte: Teleki Pál a független Magyarország európai jellegét mutatta ki azzal, hogy 1939-ben nem engedte át a német csapatokat Lengyelországba. A szoboravatás szimbólum, egy értékrend melletti szimbólum - mondta az akadémikus. Grzegorz Lubczyk volt magyarországi lengyel nagykövet lengyelül és magyarul is elmondott köszöntőjében arról szólt, hogy Teleki Pál a háború előtti magyar-lengyel barátság jegyében hirdette, hogy Magyarország nem vehet részt semmilyen Lengyelország elleni katonai akcióban.

"A szobor hányatott sorsa után Balatonboglárra érkezett, ahol szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel fogadjuk" - mondta Kovács Miklós polgármester. Balatonboglár ma tudja a dolgát, elődjei példáját követve kíván cselekedni, mint ahogy 1939-ben is tudta a dolgát, amikor nemre, korra, felekezetre való tekintet nélkül fogadta be a menekülteket - jelentette ki.

"E szobor itt marad az idők végezetéig", és ha később a Sándor-palota mellett felállítják Teleki Pál szobrát, Budapest másolatot készíttet majd magának - tette hozzá a polgármester. Rieger Tibor ülő alakos bronz szobrát Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az emlékbizottság védnöke áldotta meg.

Felolvasták a Budapest Galéria zsűrijének véleményét is, amely szerint "kivételesen kifejező, kitűnően komponált emlékszobor, mély empátiával és finom mértékkel ragadja meg a szoros lelkiismerettel élő ember vívódását követő döntés pillanatát, az ország és a saját becsületéért hozandó életáldozat felajánlásának momentumát".

Az ünnepség koszorúzással zárult, a szobornál elhelyezték a két fővédnök, Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád volt köztársasági elnök, továbbá a lengyel nagykövetség, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Teleki-család, valamint más egyesületek és szövetségek koszorúját.

A szobrot a Teleki Pál Emlékbizottság eredetileg a budai Várban tervezte felállítani, de a Fővárosi Közgyűlés ehhez nem járult hozzá.