Nem szavazta meg hétfőn az Országgyűlés a honvédelmi törvény módosítását, ami azt jelenti, hogy továbbra is fennmarad a hadkötelezettség intézménye. A törvény módosítása kétharmados többséget igényelt volna, az ellenzéki lépviselők azonban nemmel voksoltak a szavazáson.
"Kiderült, hogy a Fidesz minden retorikai megnyilvánulása ellenére, tettekben nem támogatja a sorkatonaság eltörlését" - jelentette ki az [origo]-nak Vadai Ágnes, szocialista képviselő. Vadai elmondta: annak ellenére, hogy nem sikerült módosítani a törvényt, november 3-án leszerel az utolsó sorkatona, a honvédelmi miniszter ugyanis saját hatáskörében nullában határozhatja meg a besorozott katonák számát.
"Fidesz továbbra is támogatja a sorkatonai szolgálat megszüntetését" - közölte az [origo]-val Simicskó István. A Fidesz képviselője elmondta: azért szavaztak nemmel, mert előbb az alkotmányt kellett volna módosítani, ennek hiányában alkotmányellenes lett volna a honvédelmi törvény módosítása. A kormány azonban csak a törvény módosítást tűzte napirendre, az alkotmányét nem - érvelt Simicskó.
A sorkötelezettség végleges eltörléséhez a honvédelmi törvény mellett módosítani kell az alkotmányt is. A kormány javaslata értelmében a sorkötelezettség visszaállításához kétharmados parlamenti döntésre lesz szükség. A Fidesz nem támogatja ezt az elképzelést. Módosító javaslatot nyújtottak be, miszerint elegendő lenne a feles parlamenti többség. Ezt azzal indokolták, hogy vészhelyzetben gyorsan kell dönteni, márpedig a jelenlegi gyakorlat szerint kétharmados törvényeket nehezen fogadnak el.
A NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Az ezt követő sajtótájékoztatón a NATO-főtitkár bírálta a magyar védelmi kiadások visszafogásáról született kormányzati elképzelést. Szerinte fennáll a kockázata, hogy ez veszélyezteti a magyar haderő átalakításának eddigi folyamatát. "A NATO-országok megállapodtak, hogy védelmi kiadásaikat a GDP-jük 2 százalékára emelik, és attól tartok, Magyarország még messze van ettől" - közölte a NATO-főtitkár.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor közölte: természetes, hogy a NATO egy minél bevethetőbb haderő kialakítását akarja, és a főtitkár szeretné, ha ebben nem lennének költségvetési korlátok. Neki azonban nem csak erre kell figyelnie, hanem hallja a nagyobb családi pótlékot, a magasabb támogatást igénylő rétegek hangját is, és ezt a sok hangot kell összhangba hoznia. Mivel pedig a magyar államháztartási deficit csökkentését folytatni kell, a honvédelemnek nem tudnak a most tervezettnél több támogatást adni. "A költségvetés jó egyezség, és az egyetlen, ami mögé társadalmi támogatást lehet szerezni" - mondta.
A honvédelmi miniszter szerint az alacsony költségvetési támogatás nem veszélyezteti a haderőreformot, de elbocsátásokat hozhat. "Ha a jelenlegi költségvetési tervünk marad érvényben, akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a létszámot csökkentsük" - válaszolta Juhász Ferenc hétfőn a Nap-kelté-ben arra a kérdésre, hogy a védelmi költségvetés átalakítása miatt valóban csökken-e 8000-rel a hivatásos katonák létszáma. Hozzátette: "hogy ez mennyire érinti a haderőt és mennyire a kiegészítő szervezeteket, ez a nagy kérdés", és ehhez át kell gondolni a honvédség háttérintézményi rendszerének későbbi működését is.
Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az [origo]-nak ezzel kapcsolatban elmondta: 24 ezer hivatásos katona lesz, ebből 8000 tiszt, 8000 tiszthelyettes és 8000 szerződéses katona. Az utóbbi két kategóriában lehet létszámtöbblet. Hozzátette: a jelenlegi létszámtöbblet elsősorban a magasabb rangú tiszteknél és a közalkalmazottak körében van a honvédségnél is. Közölte: várhatóan 2005 januárjában derül ki, mire futja, miután a költségvetés ismeretében a tárca kialakította saját költségvetését.