A csiklóért tüntettek a Blahán

Évente kétmillió kislányt és nőt metélnek körül. A főként Afrikában és Ázsiában szokásos csonkítás ellen a Blaha Lujza téren tüntetett az Amnesty International, egy időben a világ sok városával. A metsző hidegben aláírásokat gyűjtöttek a csiklólevágás ellen.

Vasárnap délelőtt 11-től három fehér köpönyegbe öltözött nő tartott hatalmas táblát a budapesti Blaha Lujza téren, a 7-es busz megállójánál: "A női nemi szerv nem csonkítható!" - olvashatták az arra járók. Mellettük egy kis asztalon szórólapok és egy állványzaton plakátok hirdették, hogy a világ sok országában most is szokás megcsonkítani a nőket.

Évente kétmillió kislányon és nőn végzik el a beavatkozást, vagyis minden tizenötödik másodpercben megvágnak egy csiklót vagy lemetszenek kisajkakat, rituális célból. Az Amnesty International minden év február 6-án tiltakozik ez ellen, a világ több pontján aláírásokat gyűjtenek. A budapesti tiltakozás íveit Dzsibuti nagykövetségére viszik. Az afrikai Dzsibutiban a nők kilencven százalékát körülmetélik. Épp most tartanak nemzetközi konferenciát Dzsibutiban ez ellen.

A tüntetésen ott volt Fekete Katalin kulturális antropológus és afrikanista, aki Szudánban kutatta a női körülmetélés ősi hagyományát. Az [origo]-nak egy tipikus szudáni történetet mondott el: "Az egyik kislány izgatottan várt egy ünnepségre. Néhány osztálytársnője már túl volt rajta: rengeteg ajándékot kaptak, hatalmas ünnepséget rendeztek nekik. Azt viszont nem tudta, hogy pontosan mi történik majd vele. Felutaztak falujukból 300 kilométert a fővárosba. Sokat ettek, ittak, arany karkötőt és pénzt is kapott. Utána édesanyjával és nagymamájával elmentek egy orvosnőhöz. Szép ruhában, hennával kifestve érkezett. Lefektették egy ágyra, és levetkőztették. Nem tudta, hogy miért. Az orvosnő lemetszette a csiklóját."

Ez a női nemi szerv megcsonkításának még az enyhébb formája. Sokszor előfordul, hogy a teljes kisajkakat levágják, és a sebet bevarrják, hogy szűkebb legyen a lányok hüvelye. Ez életük végéig fájdalmat okoz nekik menstruációkor, vizeléskor és közösüléskor is. Szexuális örömet soha nem élhetnek át. Sokan a sebek miatt belehalnak a szülésbe. Több tucatnyi betegséget okozhat a csonkítás.

Fekete Katalin kutatásai szerint rengeteg tévhit kapcsolódik a női körülmetéléshez. "A férfiaknak azt tanítják, hogy körülmetélt nőt vegyenek feleségül, mert az ilyenből lesz a jó feleség. Így hűségesebbek és szűkebbek lesznek a lányok. A férfiaknak sokszor fogalmuk sincs arról, hogy ez mit jelent. Beszéltem egy férfival Szudánban, akinek a felesége körül van metélve. Azt mondta, hogy most már nem venne el ilyen nőt. A nő legfeljebb hetente egyszer bírja elviselni a szexet az erős fájdalom miatt, és egyáltalán nem élvezi. Volt már nem körülmetélt nővel, sokkal jobb volt vele."

A nők sem tudják pontosan, hogy mi történik velük. "A kislányok nem tudják, hogy valójában mit jelent a nagy ünnepség. Sokan a beavatkozás után sincsenek tisztában azzal, hogy mi történt velük, nagyon prűdek az emberek, a nők egy része soha nem is látta a saját nemi szervét, nem tudták elmondani, hogy ők milyen körülmetélésnek lettek áldozatai." A családok úgy tartják, hogy így könnyebb lesz lányukat férjhez adni. Fekete tapasztalatai szerint a nagymamák a fő támogatói a beavatkozásnak, sokszor ők viszik el unokáikat a körülmetélésre.

Szudánban a kormány által is támogatott körülmetéléseket az iszlámra hivatkozva végzik el. "A férfiak is körül vannak metélve, így lesz tiszta a nő is. Esztétikai okokkal is magyarázzák: így szebbek lesznek" - állítják sokan. Valójában az iszlám nem követeli meg a nők körülmetélését, erről a Koránban sehol sincsen szó, és a térségben keresztény lányokkal is megcsinálják. A hagyomány több ezer éves, az ókori Egyiptomból származik, fáraófeleségek múmiáin is látszik a csonkítás. Afrika nagy részén, északtól az Egyenlítőig sok helyen elvégzik, és Ázsia délnyugati felén is elterjedt. A bevándorlók közül sokan Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is titokban elvégeztetik a lányokon a műtétet.

Fekete Katalin tapasztalatai szerint rengeteg pénz van a csonkításban. "A szudáni orvosnő, akivel beszéltem, az egyik leghíresebb. A tévében rendszeresen népszerűsíti a körülmetélést, és modernnek számít, mert érzéstelenítést használ. Hetente negyven kislányt csonkít meg, és alkalmanként tízezer forintnyi összeget kér, ami ott hatalmas pénz."

A fiatalabbak kevésbé elkötelezettek a műtétek iránt. Az egyetemista nők 80 százaléka ellenzi Szudánban, de a család idősebb tagjai nagy nyomást gyakorolnak rájuk. A törvény elvben tiltja a körülmetélést, de a kormány nem csak elnézi, hanem egyenesen támogatja a csonkítás népszerűsítését.

Rohonyi Péter, az Amnesty International kampányfőnöke szerint a nemzetközi tiltakozás lassan eredményes lehet. "Sok országból érkeznek ma a tiltakozó aláírások, mi Budapesten körülbelül ötszázra számítunk. Az ENSZ és az Orvosok Világszövetsége is elítéli a női nemi szerv körülmetélését. A nemzetközi tiltakozás hatására már tizennégy afrikai országban törvény tiltja a csonkítást. Ez az első lépés. Ha elfogadják a törvényeket, utána a betartatásukat kell számon kérni. Ez olyan, mint a boszorkányégetés volt Európában. Annak is vége lett egyszer, ahogy a kínai lányok lábfejének összetörésének is. Jövőre, reméljük, vidéken is lesz akció, öt év múlva talán már Ukrajnában is, és az egyre hangosabb tiltakozás lassan eredményre vezethet. Van már előrelépés. A lényeg, hogy az emberek tudjanak róla, és megértsék, hogy tehetnek ellene."

Az emberek többsége a Blaha Lujza téren érdeklődve elfogadta a szórólapokat, de nem mindenki hitte el, hogy a tiltakozásnak van értelme. "Ha kiszórnának egy marék morzsát a galamboknak, annak több értelme lenne" - vélekedett egy fiatalember. "Én emberileg elítélem ezt a dolgot, de lehet, hogy aki ebben a vallásban él, annak ez a természetes. Ezért szerintem nem jó, ha mások helyett tüntetnek. Tüntessenek az érintettek, és akkor elhiszem, hogy segítenem kell nekik" - kérte számon a szudáni falusi lányok felvonulását egy nő.

A legtöbben hallottak az afrikai szokásról, de nem az összes járókelő értette meg, hogy pontosan miről van szó. "Én is ellenzem az abortuszt. Főleg ebben a demográfiai helyzetben" - mondta egy nyugdíjas úr az [origo]-nak, a transzparensek átolvasása után is félreértve a tüntetés célját.

Többen egyetértettek a demonstrációval. "Olyan kicsi lett a világ. A világon bárhol történjék embertelenség, az minket is érint" - foglalta össze a tüntetés értelmét egy idős hölgy a piros hetesre várva.

Magyari Péter