Revansot vettek az ostromért a rendőrök

Komoly túlerőben hajtották a rendőrök a kormányellenes tiltakozókat az Oktogonnál és környékén. Bevetettek könnygázt is. Egy vérző fejű sérültért mentő érkezett. Ez már a harmadik olyan éjszaka volt, amikor erőszakba torkollott a hazudozást beismerő Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tiltakozássorozat. A Kossuth téren ugyanakkor békés tüntetés zajlott, és éjjel egy óra körül már csak pár százan demonstráltak. Cikkünk első oldalán a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka zajlott összetűzésről olvashat összefoglalót, a második oldalon pedig megtekintheti, hogyan követték egymást az események percről percre.

"Majd mindjárt meglátja, csak figyeljen" - intett az Oktogonra busszal beviharzó rohamrendőrök egyike a Nyugati tér felé, amikor az [origo] tudósítója arról faggatta szerdán éjfél körül, hogy mi az oka a hétfőit és a keddit is jócskán felülmúló rendőri készültségnek, éberségnek. Itt lehetett először érezni, hogy a szerdai éjszaka másmilyen lesz, mint az azt megelőzők. Mikor a tüntetők szinte még csak rebesgették, hogy az Oktonon lesz a szerda esti forró pont, akkorra már több tucat rendőr sorakozott fel a környéken, számuk pedig pár perc alatt néhány százra hízott.

Az akció is máshogy indult. A rendőrök levetkőzték hétfői tehetetlenségüket és keddi komótosságukat is, rövid kivárás után megrohanták az Oktogonnál gyülekező, elég szedettvedett, párszáz fős tömeget, ahol a hangadók - az előző két nappal szemben - leginkább csak ordibálással vétették észre magukat, se szervezettség, se harcikedv nem volt már a tömegben.

A maradék lelkesedésüket pedig hamar elvette, hogy az oszlatást végző pár száz rendőr minden akciója azt sugallta: ezúttal minden korábbinál komolyabban veszik a helyzetet, egy pillanatig sem tréfálnak. A rendőrök majdnem minden rohamát csatakiáltás szerű üvöltés előzte meg és keddhez képest nem takarékoskodtak a könnygázgránátokkal sem. A több rendőr vállán ott fityegő puskák pedig csak nyomatékosították ezt az érzést.

A taktika is változott. A rendőrök - szemben például a keddi Rákóczi úti csatával - nem egy-egy provokátort, dobálózó tüntetőt vagy erőszakoskodót tepertek le, és emeltek ki a tömegből, hanem rádión kapot fülesek alapján rohantak le zászlóba burkolt fiatalokat, beszólogató szájhősöket, valamilyen feltűnő ruhát viselő rendbontókat vagy más, könnyen beazonosítható embereket. Minden roham során legalább 10-12 készenlétis vetette magát a tiltakozók közé.

A szerdai összetűzés - összehasonlítva a keddi Rákóczi úti csatával - sokkal inkább volt macska-egér játék, mint zavargás, ütközet vagy harc. A rendőrök az Oktogontól a Nyugatihoz, onnan vissza az Oktogonhoz, majd a Blahához zavarták a tömeget. Hiába jött meg a tiltakozók hangja a Nyugati téren, később pedig az Andrássy útnál is, szerdán hajnalban több energiájuk ment el menekülésre, mint küzdelemre. Ezúttal a rendőrök jórészt megúszták a dobálást is és a látottak alapján a rongálás sem öltött akkora mértéket, mint a zavargások első két napján.

Nem bántak kesztyűs kézzel a rendőrök azokkal sem, akiket egyszerű, rossz helyre keveredett járókelőnek is nézhettek volna akár. Folyamatos volt a lökdösődés, rendszeresen lehetett hallani többé-kevésbé durva, néha pedig fenyegető megjegyzéseket a rendőrök szájából. A hajnali 2 óra után szinte teljesen kiürült Nagykörúton sétáló és telefonáló tudósítónknak például annyit vetett oda az egyik rohamosztag parancsnoka: "ez meg itt telefonál. Az ilyeneket mind jól meg kéne verni".