Bizalmat szavazott a parlamenti többség Gyurcsánynak

Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért, amiért tévhitben tartották a választókat - erről az előtt beszélt, hogy a parlament kormánypárti többsége bizalmat szavazott neki. A miniszterelnök azt is mondta, ha Orbán hatalomra kerül, alkotmányt fog módosítani.

A várakozásoknak megfelelően a parlamenti többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek pénteken a parlamentben. A jelenlévő 206 kormánypárti képviselő - köztük maga a miniszterelnök is - igennel, a 165 ellenzéki nemmel voksolt. Gyenesei István független képviselő is igennel szavazott, elmondása szerint azért, mert Magyarország stabilitásához stabil miniszterelnökre van szükség. A bizalmi szavazást Gyurcsány Ferenc kezdeményezte a kormánypártok számára lesújtó eredménnyel záruló önkormányzati választás után. Döntésében szerepet játszhatott, hogy a köztársasági elnök vasárnap este burkoltan a leváltására szólította fel a kormánypárti többséget. Sólyom László köztársasági elnök sajtófőnökén keresztül annyit közölt a szavazás után: tudomásul veszi az eredményt.

A szavazás előtt mondott beszédében két fő témát érintett Gyurcsány: először a hazugságokkal, majd az ellenzékkel foglalkozott. "Hazudtam vagy sem? Csalárd módon szereztem-e meg a hatalmat? Kell-e bocsánatot kérni?" - sorolta, hogy milyen kérdések merültek fel vele kapcsolatban. Több dologért bocsánatot kért, viszont visszautasított több olyan vádat, amelyek a balatonőszödi beszéd kapcsán érték.

Azt mondta, bocsánatot kér, amiért tévhitben tartották a választókat azzal, hogy a gondok maguktól megoldódnak, és azért, mert nem mondták ki, hogy a költségvetés egyensúlya felborult. Bocsánatot kért azért is, mert fenntartották a látszatát annak, hogy nagyobb teljesítmény nélkül lehet nagyobb jövedelemhez jutni. A bocsánat szót többször is kimondta. Elnézést kért a balatonőszödi beszéd durva stílusáért is. Tagadta viszont, hogy adatokat hamisítottak volna, illetve hogy tudatosan félrevezették volna a választókat. Ezzel gyakorlatilag visszautasította Sólyom László államfő kritikáját is, aki korábban úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök "megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa".

"Nem volt hozzá bátorsága"

Azt viszont Gyurcsány elismerte, őt terheli a fő felelősség azért, hogy amikor megérett az elhatározás a változásokra, akkor azt nem ismertette a választókkal. Mint fogalmazott, "nem volt hozzá bátorsága", hogy elmondja a választóknak, mit terveznek. Azt mondta, van ok szemrehányásra azért, mert saját felelősségét összekeverte másokéval. Ezzel is Sólyom kritikájára utalhatott vissza, aki kifogásolta, hogy Gyurcsány a hazugságok kapcsán nem a saját, hanem az egész rendszerváltás utáni politikai elit felelősségét domborította ki.

A beszéd másik nagyobb eleme az ellenzékről, illetve a Fideszről szólt. A riválisok előkerültek már a bocsánatkérés során is, Gyurcsány ugyanis úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a balatonőszödi beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Gyurcsány szerint a politikában versengő feleknek el kell tudni fogadniuk egymás legitimitását, el kell ismerniük, hogy más-más elképzelésekkel ugyan, de a közjót keresik. Hozzátette, ma nem ez a helyzet, és szerinte ennek fő oka, hogy 1998 körül a jobboldalon olyan kijelentések és vélemények jelentek meg, mint például "kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna", vagy hogy "a baloldal, amikor tehette, mindig rárontott saját nemzetére".

Mégsem dübörgött a gazdaság

Szerinte a jobboldal kizárólagosságra törekszik, és ebből fakad a hazugság politikája. Azt mondta, többféle hazugság van. Szerinte egyik a hazug vád például, amikor valaki azt mondja a választási kampányban, hogy az ellenfél százszázalékos gázáremelésre készül. Az ehhez hasonló hazug vádak kényszerítik bele a másik oldalt, hogy hazug válaszokat adjanak - vélte Gyurcsány, aki ugyanakkor elismerte, a kormányoldal sem volt mentes a politika hazugságoktól. Kóka János egyik elhíresült mondását ("Dübörög a gazdaság") is idézte, mint példát a túlzásra alapuló hazugságokra.

Beszéde végén bekeményített a Fidesz-bírálatban. Azt mondta, az ellenzék célja, hogy kicsikarja az előrehozott választásokat, ezért Gyurcsány szerint már nem a miniszterelnök személyéről szól a vita, hanem arról, hogy demokraták és az alkotmányos demokrácia ellenfelei - a kormányfő értelmezése szerint a Fidesz - állnak egymással szemben. Közölte, ha előrehozott választások lesznek és a Fidesz szándékainak megfelelően kétharmados többségre tesz szerint, akkor új alkotmányt írnak Orbán Viktor szája íze szerint. Beszéde zárásaként arra kérte a parlamentet, hogy ne engedjen a zsarolásnak, és szavazzon.

Lendvai a sötétbe ugrásról

Gyurcsány beszéde után a pártok vezérszónokai közül először Lendvai Ildikó, az MSZP-frakcióvezetője szólalt fel, és arról beszélt, hogy a fejlődés helyett a félelem országa lehet Magyarország. Közölte: joggal félthetik a békét és a gazdaságot, márpedig szerinte mindkettő közös érték, aki ezt elveszi és azt hiszi, hogy a kormánytól veszi el, az téved, hiszen az országot fosztja meg ettől. A Fidesz utcai politizálására utalva azt mondta Lendvai: valójában nincs forgatókönyv, csak felelőtlen ugrás a sötétbe. Nem az a kérdés ma már, hogy Orbán Viktor kivitte a tömeget az utcára, hanem az, hogy saját magát mikor hozza vissza onnan - kérdezte az MSZP szónoka.

Navracsics szerint a baloldaliak lettek átverve

A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó felszólalásában Orbán Viktor szidalmazásával foglakozott. Hozzátette: "Ahol nincs teljesítmény, ott van a retorika." A politikus szerint a kormánypártok véleményével ellentétben nem csak négyévenként, hanem a ciklusok közben is véleményt nyilváníthatnak a választók a kormányról

Navracsics azt mondta, a polgári demokrácia alapvető mozzanata, hogy a négyévenkénti választások alkalmával a polgárok számára minden egyes szükséges információ rendelkezésre kell, hogy álljon, márpedig az ellenzéki politikus szerint tavasszal nem erről volt szó, majd közölte: "Önök a saját szavazóikat vágták át, nem a mieinket, mert azok tudták az igazat." Egyúttal megismételte a Fidesz követelését, miszerint Gyurcsány Ferencnek távoznia kell a hatalomból.

Kuncze lemondatná mandátumáról Orbánt

Az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője, Kuncze Gábor felszólalásában közölte: a bizalmi szavazás "a mai helyzetről és a jövőről dönt". Az SZDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy ma már rég nem a balatonőszödi beszédről szól a politika, a ma kérdése szerinte az, hogy a parlamentben vagy az utcán folyik a politizálás. Ezt követően Orbán Viktor Fidesz-elnököt bírálta, "aki már megint nem élt a lehetőséggel, hogy a parlamentben szónokoljon". Ehelyett Kuncze szerint az utcán szónokol a Fidesz első embere, ahol megtapsolják, míg az Országgyűlésben vitáznának vele. A frakcióvezető azt mondta, hogy Orbán adja vissza mandátumát, és akkor beszélhet az utcán, ha mindenáron azt akarja.

Semjén a milliárdosokról, Dávid Ibolya az ügyeskedésről

Semjén Zsolt, a KDNP vezérszónoka megdöbbenésének adott hangot, mert - ahogy ő fogalmazott - "az MSZP és az SZDSZ megvonta a bizalmat Orbán Viktortól". Márpedig, mint közölte, nem erről szól a mai bizalmi szavazás. Semjén a szakértői kormány felállításának szükségességéről beszélt, mert mint mondta, a jelenlegi koalíció milliárdosai (Gyurcsány, Kóka és Veres) tették tönkre az országot. "És most pont ezek az emberek kérik a támogatást ahhoz, hogy majd ők kiviszik a válságból az országot?" - kérdezett vissza a politikus, szavait taps követte az ellenzék soraiból.

Dávid Ibolya mindkét nagy pártot bírálta, mert "cinikus kampányt, ügyeskedést" folytatnak a hatalomért. A koalíciót külön kritizálta, mondván, nem szolgálják meg kellően a választópolgárok bizalmát, az ellenzéket pedig azért, mert érdemi munka helyett "aknamunkát" folytatnak. Az MDF vezérszónoka lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet, ugyanakkor támogatásáról biztosította a reformokat, amelyeket szükségesnek nevezett.

Ezután ismét Gyurcsány Ferenc kapott lehetőséget, hogy reagáljon az elhangzottakra. Azt mondta, ha a parlament többsége bizalmat ad, akkor a kormány folytatni fogja munkáját, de nem ugyanúgy, ahogy eddig tette. Túlságosan sok tanulsága van az elmúlt hónapoknak, van ok változtatni - közölte, hozzátéve, hogy radikalizmus helyett önmérsékletre és önvizsgálatra van szükség. Gyurcsány Ferenc szerint a kormány és a kormánypártok elkezdték az önvizsgálatot, és az ország javát szolgálná, ha más is elkezdené, ezzel félreérthetetlenül a Fideszre, illetve Orbán Viktorra utalva.