Sólyom közbenjárására maradhatnak a tüntetők

Vágólapra másolva!
Mégis maradhatnak a kormányellenes tüntetők a Kossuth téren az ünnepi megemlékezések ideje alatt is. A rendőrség ugyanis több korábbi feltételétől is visszatáncolt, nem kis részben Sólyom László köztársasági elnök közbenjárására. A rendőrök korábban még erőszakos megoldásról is beszéltek, ezt azonban jogászok egy része is kétkedéssel fogadta.
Vágólapra másolva!

Maradhatnak a tüntetők a Kossuth téren - ezt Bene László országos rendőr-főkapitány közölte péntek délután öt órakor, többnapos huzavona után. A kormányellenes demonstrálók bizonyos feltételekkel tartózkodhatnak a téren az állami ünnepek alatt. Megtarthatják azt a területet (a Rákóczi-szobor környékét), amelyet eddig is elfoglaltak, viszont tűzszerészek fogják átvizsgálni a térnek azt a részét, valamint magukat a tüntetőket is.

A demonstrálókat kettős kordonnal zárják el, viszont nem korlátozzák a résztvevők számát. Bene László szerint a szervezők megígérték, hogy nem fogják zavarni az állami ünnepségeket. Maradhatnak a sátrak is, de csak a fémvázak, a ponyvákat le kell bontani - mondta az [origo] kérdésére Bene László. Korábban ugyanis az ORFK szóvivője azt mondta, a sátrak gyúlékonyak, ezért biztonsági okokból el kell őket távolítani.

A főkapitány beszélt döntése hátteréről is. Elmondása szerint a nap folyamán Petrétei József rendészeti miniszter elment Sólyom László köztársasági elnökhöz (az MTI információja szerint Sólyom hívatta magához Petréteit), és vele egyeztetett a helyzetről. Sólyom azt kérte, hogy maximálisan biztosítsák az állami rendezvényen résztvevők biztonságát, de azt is kérte, hogy erőszakot ne alkalmazzanak a demonstrálókkal szemben.

Bene közlése szerint ezzel a kéréssel Petrétei is egyetértett, és ezek alapján született meg a péntek délutáni döntés. Az MTI értesülése szerint Demszky Gábor főpolgármester is kérte Bene László országos rendőrfőkapitányt, hogy a rendőrség tartsa tiszteletben a téren demonstrálók alkotmányos jogait, és békés megoldásra törekedjenek.

A Satu becenevű Laczner Ferdinánd - aki saját elmondása szerint a tér főparancsnoka - azt mondta, megegyezés még nincs, mert ők ragaszkodnak ahhoz, hogy kiengedjék a zavargások miatt letartóztatott személyeket. Az egyik főszervező, Takács András viszont azt mondta, írásos formája nincs a megállapodásnak, de végső soron megegyeztek. Hozzátette, ő csak a médián keresztül értesült erről az ajánlatról.

Az [origo] tudósítójának tapasztalata szerint a téren több tüntető is elégedetlen a rendőrségi bejelentéssel. Akadt, aki azt tartotta elfogadhatatlannak, hogy a rendőrség át fog vizsgálni minden demonstrálót. Más azt kifogásolta, hogy a rendőrség ugyan nem korlátozza a látszámot, de miután kordonnal zárják le a tüntetők számára fenntartott területet, így lehetséges, hogy nem fog mindenki beférni.

Végül a tüntetők jöttek ki jobban a helyzetből

A rendőrség a péntek délutáni döntéssel több kérdésben is engedett. Korábban például az ORFK tartotta magát ahhoz, hogy legfeljebb 100 tüntető maradhat a téren. Az ORFK ultimátumot is adott a tüntetőknek, amely péntek délben járt le. A rendőrök azt is mondták, a csütörtöki eredménytelen tárgyalás után nem egyeztetnek tovább a demonstrálókkal, pénteken azonban kiderült, hogy - igaz, csak telefonon - de tovább folytatódott az egyezkedés.

A tüntetők végig kitartottak. Péntek délután közölte az egyik főszervező, Takács András azt mondta, csak akkor fogadják el a rendőrség ajánlatát, ha amnesztiát kapnak a zavargások során letartóztatott - ahogy ő fogalmazott - "fiatal forradalmárok". Ezt ugyanakkor több tüntető is túlzott engedménynek tartotta, szerintük ugyanis ki kellene szabadítani a fogvatartottakat. Több szónok is azt követelte pénteken Sólyom Lászlótól, hogy hirdessen amnesztiát péntek este 22 óráig. Az államfő jelezte, hogy ezt nem áll módjában megtenni.

Takács András azt mondta tudósítónknak még a péntek délutáni rendőrségi bejelentés előtt, hogy inkább lefekszenek a földre, mert szerinte így négy rendőr kell egy demonstráló elcipeléséhez. Arra a kérdésre, hogy ha a rendőrök erőszakot alkalmaznak, mit tesznek, azt mondta: "Nem harcra készülünk, de ha a rendőrök ütni fognak, nincs garancia arra, hogy nem ütünk vissza."

Az már 12 óra előtt kiderült, hogy a Kossuth téri tüntetők a rendőrség által szabott határidő után is folytatják tiltakozásukat, és ha bármiféle "erőszakos atrocitás" éri megmozdulásukat, a főváros körül útzárakat telepítenek. Erről Takács András tudósítónknak azt mondta, már 3-4 napja szervezik a vidéki szimpatizánsokkal az útlezárásokat. Kiderült az is: a rendőrség "fenyegető ultimátuma" hatására mozgósították a fővárosban és vidéken a rokonszenvező tüntető csoportokat, hogy péntek déltől minél nagyobb számban, folyamatosan legyenek jelen a kiürítéssel fenyegetett Kossuth téren - olvasható a tüntetők honlapján közzétett nyilatkozatban, amelyet a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevében Molnár Tamás ügyvivő jegyez.

Ezt megelőzően Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője péntek reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában azt mondta: a rendőrség megvárja a tüntetőknek a Kossuth tér elhagyására adott határidőt, de a rendőrségi törvény alapján legitimnek tekintik azt is, ha erőszakkal kell megoldani a helyzetet. Mint a szóvivő elmondta, "az országos rendőrkapitány meghozza majd a döntését, és mind a döntés, mind pedig a végrehajtás törvényes lesz" - mondta. Emlékeztetett, hogy bár négy olyan magas szintű jogszabály áll az országos rendőrfőkapitány rendelkezésére, amelyek legálisan korlátozhatják a gyülekezési jogot, mégis tárgyaltak a tüntetőkkel. Viszont nem engedhettek az utolsó ajánlatukból, mely szerint az állami ünnepségek idején egy kordonnal körülvett, tűzszerészeti és biztonsági eszközökkel ellenőrzött területen csak száz tüntető maradhat.

Kérdőjelek a rendőrségi érvelés körül

Az [origo] megkérdezte Schiffer András ügyvédet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivőjét arról, hogy jogi szempontból igaza van-e a rendőrségnek abban, hogy akár erőszakkal is feloszlathatják a tüntetést. "Értem Garamvölgyi logikáját, de az finoman szólva kifogásolható" - mondta az ügyvéd. Schiffer elmondta: a gyülekezési törvény mindenre kiterjedő jelleggel felsorolja azokat az eseteket, amikor meg lehet tiltani, illetve fel lehet oszlatni egy gyülekezést. A rendőrségi törvénynek az a szakasza, amire Garamvölgyi hivatkozik egy olyan esetet vet fel, ami nem szerepel a gyülekezési törvényben, ezért nem lehet lezárni a tüntetők elől a területet - mondta Schiffer.

A TASZ ügyvivője szerint a két törvény közötti ellentmondás elsősorban jogalkotási probléma. Az ellentét most viszont úgy lenne feloldható, hogy nem visznek védett személyt oda, ahol tüntetnek. Schiffer hozzátette: ha a rendőrség törvényes alap nélkül intézkedik, az ügy bírói fórum elé kerülhet. Nem ez lenne az első hasonló eset, a rendőrség nemrég vesztett el két pert a Lelkiismeret '88-cal szemben amiatt, hogy feloszlatták törvényes tüntetésüket.

A jogi helyzet bonyolultságát mutatja, hogy egy másik jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Kádár András Kristóf jogász szerint a rendőrség feloszlathatja a tüntetést. "Abban az esetben, ha a védett személy védelmében valóban szükség van arra, hogy kiürítsék a teret, jogellenességet nem lehet megállapítani" - fogalmazott a jogász. Kádár András Kristóf azt mondta: nem lehet megnyugtatóan föloldani a rendőrségi és a gyülekezési törvény közti ellentmondást, mivel a törvények között nincs olyan jellegű hierarchia, amely ezt lehetővé tenné. Amennyiben a jogalkalmazó a két ellentétes megoldást tartalmazó törvény közül valamelyiknek az előírásait követi, nem cselekszik jogszerűtlenül. A kérdést a jogalkotásnak kellene minél hamarabb rendeznie.

A Helsinki Bizottság munkatársa arra is kitért, hogy amennyiben erre őket a rendőrök felszólítják, a tüntetőknek kötelességük elmenni, ha ellenszegülnek, a rendőrség kényszerítő eszközöket - testi kényszert, bilincset, gumibotot - vethet be. A rendőri fellépés jogosságával kapcsolatban azt kell majd vizsgálni, hogy a védett személyek biztonsága valóban megkövetelte-e az intézkedést - jegyezte meg a jogász, aki hozzátette: amennyiben a tüntetők a rendőri intézkedést jogszerűtlennek találják, az ellen nyolc napon belül kell panasszal élniük.