A fővárost érintő, lényeges kérdések nagy részében ezentúl már nem a közgyűlés dönt, hanem a főváros gazdasági bizottsága. Szerdán ugyanis a fővárosi közgyűlés a kormánypárti és MDF-es képviselők szavazataival elfogadott egy olyan módosítást, ami jelentősen kibővítette a fővárosi gazdasági bizottság hatáskörét. Így például vagyon-értékesítéssel kapcsolatos döntéseket hozhatnak akár 1,6 milliárd forintos összeghatárig, a közgyűlés felhatalmazása nélkül. Ráadásul a fővárosi tulajdonban lévő cégek vezetőinek leváltása, kinevezése is a testület hatáskörébe került, így a jövőben például a BKV vezetőiről is a gazdasági bizottság dönthet.
Ez azért lehet fontos a koalíciós pártoknak, mert a gazdasági bizottságban könnyebben tudják akaratukat érvényesíteni. A 13 fős testületben 8 koalíciós politikus foglal helyet, míg a közgyűlésben - az utóbbi üléseken rendszeresen a koalícióval szavazó MDF-et nem számítva - csak egyetlen fővel vannak többségben. Ráadásul a jövőben nem kell összehívni minden hónapban a közgyűlést, egy módosítás szerint elég kéthavonta ülésezni.
A változtatásokat Majtényi László jogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke az [origo] megkeresésére úgy értékelte: baljóslatú tendencia, bár jogszerű eljárás. Hozzátette azt is, hogy a parlamentáris és az önkormányzati demokráciát nem arra találták ki, hogy a választói akaratot és a nyilvános vitákat korlátozzák. A mostani lépés ráadásul több mint a nyilvánosság korlátozása, Majtényi szerint a demokratikus döntéshozatal is sérülhet ez által. Ha ugyanis nincs nyilvános vita a döntések előtt, az érvek nem csupán nem hangoznak el, de meg sem születnek.
A hivatalos indoklás szerint azért bővítették a hatásköröket, hogy a hatékonyságot javítsák. A javaslatot előterjesztő Steiner Pál szocialista frakcióvezető szerint ugyanis a főváros működőképességét javítja a változtatás, de azért is jó ez a megoldás, mert a bizottságokban hosszabban lehet vitatkozni, illetve szakértőket bevonni a döntések előkészítésébe - érvelt. Megjegyezte, hogy a közgyűlés egyes esetekben dönthet úgy, hogy tárgyal olyan kérdésről is, ami a bizottsághoz tartozik.
Somlyódy Csaba, a testület MSZP-s elnöke pedig azzal érvelt, hogy más bizottságok is dönthetnek már hosszú ideje kinevezésekről, például az iskolaigazgatókról sem a közgyűlés, hanem az oktatási bizottság dönt, ezt nem kifogásolta senki sem eddig. Szerinte a gazdasági bizottság képes lesz megfelelő döntéseket hozni annak a 17 közműcégnek a vezetőiről, amelyeknek a felügyelete most a testülethez került - tette hozzá. Megjegyezte: a testületben is minden párt képviselteti magát, ráadásul a legtöbb esetben csak a többi illetékes bizottság egyetértésével dönthet a gazdasági bizottság. Somlyódy úgy foglalta össze véleményét: nem történt semmi különleges, csak a helyére kerültek a dolgok.
Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője azonban már a döntés előtt felháborodott. A javaslatot ugyanis úgy vették napirendre, hogy az ellenzéki képviselők egy része meg sem kapta annak szövegét, aki meg is kapta, csak néhány másodperccel a szavazás előtt. Így a mintegy 150 pontot tartalmazó dokumentum tanulmányozására nem volt idő.
Tarlós ezért antidemokratikusnak nevezte Demszky Gábort, azt mondta, a demokrácia arculcsapása, a tanácsrendszert visszaidéző, elképesztő módszer, ahogy a kormánypárti többség előzetes egyeztetés nélkül, az ellenzéket sújtó módosítását előterjesztette. Szerinte a változtatás megszavazása után már nem Demszky Gábort kell főpolgármesternek tekinteni, hanem Somlyódy Csabát, a gazdasági bizottság elnökét, mert a lényeges kérdésekről ő dönthet.
A bizottság hatáskörének kiterjesztése mellett még egy fontos döntést hoztak a fővárosi képviselők: ritkították a fővárosi közgyűlés üléseinek számát a koalíciós pártok javaslatára. Így a jelenlegi, havi egy alkalom helyett elég kéthavonta összehívni a közgyűlést. Demszky Gábor azt mondta a közgyűléseket megritkító módosításról, hogy ez csak egy elméleti lehetőség, a gyakorlatban nem fognak kevesebbet ülésezni, a törvényi előírások miatt kellett elfogadni a változtatást.
Komáromi Gergely