Parancsolva indította Demszky a fúrópajzsot

Ha az alagút végét még nem is, az elejét már lehet látni a 4-es metró kelenföldi indítóaknájában - jelentette ki Demszky Gábor, aki kedden ünnepélyes keretek közt beindította az egyik fúrópajzsot. A gépezet ugyan csak néhány centimétert haladt, de Demszky szerint ez is nagy dolog. A főpolgármester szinte parancsba adta, hogy az építkezés nem csúszhat többet.

"Pici gyermekkorom óta álmodom erről, és most végre!" - viccelődött Molnár Gyula, a XI. kerület szocialista polgármestere azon, hogy harmincöt évnek kellett eltelnie a négyes metró tervének 1972-es születésétől, hogy végre kedden elinduljon az alagútfúró pajzs az Etele téren. Az indítógödör alján összesereglett városvezetők, kivitelezők és az Oroszlányi Bányász Fúvószenekar hagyományos bányász-szertartás szerint kezdték el az építkezést.

"Nem ígérhetek mást, mint problémákat, port, zajt és közlekedési dugókat" - harangozta be az elkövetkező 108 hét nehézségeit Demszky Gábor főpolgármester (SZDSZ), de szerinte az a fontos, hogy "Budapest közönsége már látja az alagút elejét", végre mindenki számára meggyőző módon tettek követik a szavakat. A főpolgármester azt mondta, a négyes metró több lesz, mint közlekedési eszköz, az szerinte a "megújuló Budapest szimbóluma".

A beruházás ugyanakkor már most is csúszásban van, hiszen az 1996-os elképzelések szerint idén már szerelvényeknek kellene közlekedniük, de a 2002-ben kitűzött 2009-es határidőt sem tudják tartani. A csúszásokra utalva Demszky arra kérte - a hangnem alapján inkább utasította - a kivitelezőket: vegyék "halálosan komolyan" a határidőket, mert ha nem teszik, a főváros "a legkeményebben fog fellépni".

Az esetleges késlekedéssel foglalkozott Antal Attila, a BKV vezérigazgatója is. Szerinte a határidők csúszása nem ritka a metróberuházásoknál: a 2-es vonalat például 1950-ben kezdték építeni, és csak 1970-ben indulhatott el az első szerelvény, míg a 3-as vonal teljes befejezése 1970-től 1990-ig tartott. Antal azért reménykedik, hogy a kivitelezők minden probléma ellenére is tartani tudják a kitűzött célokat.

Ahhoz, hogy minden rendben menjen az építkezés során, a főváros és a kivitelezők isteni segítséget is igénybe vettek: Szent Borbála, a bányászok védőszentjének szobrait és a munkásokat Forgách Alajos plébános áldotta meg. A két szobor egy-egy kis szekrényben kapott helyet, a leendő alagút bejára mellett. A két alagútnak - régi bányászszokás szerint - neve is lesz. Az építők Jánosi Zsuzsa tőrvívóbajnokot és Románné Éva nénit, egy XI. kerületi tanítónőt kértek fel arra, hogy legyenek az alagutak keresztanyjai.

Elindult

A városvezetők ünnepélyes gombnyomásának hatására megszólalt egy sziréna, majd a rezesbanda, de néhány másodpercig nem történt semmi. Aztán nagyon lassan forogni kezdett a fúrófej, spriccelt a hűtőfolyadék, és a szerkezet belevágott a falba. Az igazi fúrás persze még nem indult el, csak a gödör betonfalát karcolta meg kicsit a fúrófej: "Nem jön ki törmelék a futószalagon!" - hívta fel a figyelmünket az egyik szakember, hogy a valódi fúrásnál meg kellene jelennie a kitermelt talajnak.

A következő hetekben a metróépítők többször beindítják, majd leállítják az 550 tonnás szerkezetet, hogy elvégezzék rajta a szükséges beállításokat. A fúrópajzs a tervek szerint szeptemberben éri el az első állomást a Tétényi úton, míg az első metró - a jelenlegi elképzelések szerint - 2010-ben közlekedhet a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar között.

Kovács Áron