Megéneklik a mocskos buszt és a kutyaszart

Vágólapra másolva!
Mocskosak a buszok? Szlalomoznia kell a kutyaszarhalmok között? Nem adnak vissza a sarki boltban? Többé senkinek sem kell önmagában bosszankodnia, Magyarországra is eljutott ugyanis a megoldás: a panaszkórus. Birmingham, Helsinki, Hamburg és Szentpétervár után budapesti civilek is elkezdték megszervezni a panaszkodós dalárdát, és azt ígérik, lepipálják nyugati társaikat.
Vágólapra másolva!

"Megmutatjuk, hogy mi sokkal jobban tudunk panaszkodni, mint a finnek vagy a németek" - készül a szerveződő Budapesti Panaszkórus egyik tagja a város hamarosan felzendülő panaszdalára. A dalt, amelybe május 15-ig mindenki beleszőheti panaszait, egy a panaszkodó budapestiekből spontán összeálló amatőr énekkar fogja elénekelni a világnak a hónap végén. Bár az ötlet finn művészektől származik, a hazai szervezők szívesen lepipálnák az elsők között dalra kapó helsinki panaszkórust - két hét alatt több ezer panaszt és több száz kórustagot szeretnének toborozni.

A panaszkórushoz bárki csatlakozhat, akinek van kedve panaszkodni, dalszöveget írni, 4-5 próbát végigcsinálni, majd néhány látványos köztéren (a Lánchídon vagy az Országház előtt) együtt énekelni az önszerveződő budapesti panaszkodókkal. Ha drága a sör, ha ritkán járnak a buszok, ha mogorvák az emberek az utcán - a panaszkórusban mindez kiénekelhető.

Fazekas Dani, a panaszkórus egyik budapesti szervezője szerint eddig 25-en jelentkeztek a csapatba, akik között tinédzserektől a nyugdíjasokig mindenféle korosztály megtalálható. "Itt nem kell tudni énekelni, ugyanolyan rekedt hangú embereket keresünk, mint én vagy te" - lelkesítette a szervező az [origo]-t is.

A kórustagok először az interneten és a várost járva gyűjtenek össze minél több panaszt, majd ezekből közös munkával rímes, megzenésített dalt írnak. Az összesen négyszer-ötször előadott dalról készített videót, akár csak a birminghami, helsinki vagy szentpétervári panaszdalt, az interneten is közzéteszik, hogy az egész világ hallhassa a budapestiek panaszait.

"Ez egy igazi közösségi program lesz, a kórustagok mindent együtt csinálnak, a szervezők pedig nem nyúlnak bele felülről" - magyarázta az [origo]-nak Fazekas Dani. A szervező szerint a performance lényege az, hogy az emberek a negatív élményeikből közösen valami pozitívat hoznak létre. A kórus ennek az egy dalnak a létrehozására alakul, utána meg is szűnik - mondta.

Bár első ránézésre hihetetlennek tűnik, hogy a nagy közös panaszkodásból mosolyogva jöjjenek ki az énekesek, a külföldi példák igazolják a feltevést. A szép birminghami múltat sirató kórus tagjai daluk refrénjére már széles vigyorral, teli torokból üvöltik, hogy "kérem vissza a pénzem", a szentpétervári énekesek pedig dobogva-tapsolva ugrálnak a tangóharmonika taktusaira a panaszkórusok nemzetközi honlapján, hogy "miért emelkedik a villanyszámla?"

Mégis mire jó ez?

A panaszkórusban a szervezők szerint az a jó, hogy nem áll mögötte semmilyen érdek, párt vagy szponzor, teljesen önmagáért van. Fazekas Daninak és társainak egyszerűen annyira tetszett a finn panaszdal, hogy elhatározták, Magyarországon is kell csinálniuk egy ilyet: "Nincs bennünk semmi figyelemfelhívó szándék, egyszerűen csak azt szeretnénk, hogy legyen nekünk is egy szép panaszdalunk" - állította Fazekas. A szervező szerint nem kell magyarázni, hogy mit jelent vagy mire jó egy ilyen dal, azt majd az emberek eldöntik maguk.

Van ugyanakkor, aki egész konkrét elképzelésekkel vág bele a panaszdalba. A 34 éves Sára például azt tartja fontosnak, hogy ezzel panaszkodás közben is valami szépet, maradandót alkotnak. "Ez a dal tulajdonképpen egy a kortárs hangulatot bemutató budapesti pillanatfelvétel lesz, aminek szeretnék én is a része lenni" - mondta a kórustag.

Egy másik résztvevő, a tanárként dolgozó Miklós szerint a panaszdal segíthet is a problémákon: "Nyilván szórakozás, nagyon jópofa dolog, de egyben figyelemfelkeltő, hiszen azt sugallja másoknak, hogy nincsenek egyedül a gondjaikkal, a kis mindennapi bosszantásokkal" - magyarázta. "Szokták mondani, hogy a magyar panaszkodó nép, de ennek funkciója van: ha panaszkodsz, azzal lehetőséget adsz a másiknak is, hogy elmondja a saját problémáját, és pusztán a beszéddel már ki is adjátok a gőzt" - tette hozzá.

Forrás: complaintschoir.org
"Miért emelkedik állandóan a villanyszámla?"

Ezzel egyetértett az [origo] által megkérdezett szociálpszichológus, Bodor Péter is, aki szerint már a problémák megfogalmazása és a kapott visszajelzések folytán "lakhatóbbá válik a világ". A szakember szerint a kezdeményezésből azért fog valami vicces dolog kisülni, mert ha magunkat, a saját problémáinkat halljuk visszaidézve vagy dal formájában, az már eleve ironikus. "Ilyenkor kicsit más perspektívából, kicsit kívülről nézzük a saját problémáinkat, és az már egyfajta vidámságot hoz" - magyarázta Bodor.

Miben lesz más a budapesti dal?

A Budapesti Panaszkórus szervezői azt remélik, hogy panaszdaluk sokban fog különbözni más városok dalaitól és a szokásos, mindenhol ismert problémák mellett felbukkannak bennük a pesti élet jellegzetességei is. "Nekünk sokkal zaftosabb panaszaink lesznek, mint a többi kórusnak" - ígérte Miklós, aki szerint az eddigi panaszdalokban megénekelt problémák nagy része nálunk nem is nevezhető problémának. "A finnek dalában amolyan luxuspanaszok vannak, például hogy a szaunában rájuk öntik a vizet, Budapesten viszont szerintem a mélyebb, életminőségi panaszok lesznek túlsúlyban" - tette hozzá Sára.

"Elképzelhető, hogy itt több bosszankodni való van, Helsinkiben meg tisztábbak az utcák, és a 4es metró is régen megépült volna már" - magyarázta a jövendőbeli kórustag, aki Budapesten sok politikai panaszra számít. De az énekesek és szervezők szerint benne lesznek a panaszdalban a piszkos BKV-járatok, az utcákat ellepő kutyaürülék és a hajnali négykor megszólaló autóriasztó is. "Vagy például az, hogy reggel az ember kimegy a sarki boltba, és nem tudnak visszaadni neki 2000 forintból"- mondta Miklós, majd legyintve hozzátette: "Amiket úgy megszoktunk már."

Visnovitz Péter