Sólyom László köztársasági elnök az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Majtényi Lászlót, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának pedig Kállai Ernőt jelölte. Az államfő szerdán a parlamenti pártok frakcióvezetőinek jelenlétében jelentette be az ombudsmani posztra szánt jelöltjeit. Döntéséről levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét is.
"A felmérések szerint már hosszabb idő óta fogy az emberek bizalma a politikában, a demokratikus intézményekben" - mondta az államfő, aki szerint ezért is különösen fontos, hogy az ombudsman intézménye bizalmat élvezzen. Erre a tisztségre tehát olyan jelölteket kell állítani - vélte Sólyom -, akikben az emberek feltétlenül megbízhatnak, és akiknél fel sem merülhet, hogy politikai okból részrehajlók lennének.
"Örömmel tájékoztatom önöket, hogy sikerült ilyen jelölteket találnom" - jelentette be döntését az államfő, aki szerint Majtényi László korábban már bebizonyította, hogy "a jogvédelemben nincs tekintettel semmilyen érzékenységre, hanem csakis alkotmányos feladata vezérli". Kállai Ernőről Sólyom azt mondta, kisebbségi jogvédelemben különösen szerencsés, hogy a jelölt egyszerre szociológus és jogász. Ez a párosítás sokkal többet ér, mintha valaki csakis jogi kérdésekkel foglalkozna- vélte az államfő. Sólyom hozzátette, az is közrejátszott Kállai jelölésében, hogy a legnagyobb és a legkevésbé integrált kisebbség, a cigányság kérdéseivel foglalkozik.
Sólyom ezúttal sem egyeztetett döntéséről előzetesen a pártokkal, akárcsak tavaly, amikor a legfőbb ügyész személyére tett javaslatot. Akkor első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok visszadobták, a másodjára javasolt személyt, Kovács Tamást viszont elfogadták.
"Régóta nem támogatjuk"
A bejelentésnél résztvevő parlamenti frakcióvezetők a találkozó után elzárkóztak a nyilatkozattól. Mind az öten azt mondták, hogy pártjaik két héten belül, a frakcióüléseken alakítják ki álláspontjukat. Az ombudsmanokat a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg, tehát a pártoknak közös nevezőre kell jutniuk a jelölteket illetően.
"A nagy pártok most bajban vannak" - mondta Majtényi jelölésére utalva egy, névtelenséget kérő SZDSZ-es forrásunk. Arra ugyanis nem hivatkozhatnak - mint tette ezt az MSZP Horányi jelölésekor -, hogy a jelölt alkalmatlan lenne, viszont mindkét nagy pártban vannak, akik nem szívesen látnák Majtényit az ombudsmani székben.
"Nem támogatjuk" - mondta az [origo] éreklődésére egy, a frakciófegyelemre hivatkozva névtelenséget kérő fideszes képviselő. Amikor ennek okáról kérdeztük, úgy fogalmazott: "már régóta nem támogatjuk". Forrásunk szerint Majtényi liberális jogfelfogást képvisel, és emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ korábban szerette volna alkotmánybírónak jelölni, de ezt a Fidesz és az MSZP sem támogatta.
Egy szintén név nélkül nyilatkozó szocialista képviselő szerint az MSZP-ben még nem dőlt el a kérdés, igent vagy nemet is mondhatnak Majtényire. "Szakmailag nem lehet kifogásunk" - mondta, de azt elismerte, hogy vannak néhányan a frakcióban, akiknek Majtényi még mindig szálka a szemében.
A Horn-kormány idején Majtényi adatvédelmi biztosként élesen bírálta a szocialistákhoz közel álló Xénia Láz Egyesületet, amiért az több mint hetvenezer iskolásnak küldött kérdőíveket, amelyeken a család anyagi állapota és fogyasztási szokásai felől érdeklődtek. Az Orbán-kormány idején pedig azért konfrontálódott a politikával - főként Pokol Bélával, az alkotmányügyi bizottság kisgazdapárti elnökével - mert a kormánypártok szerint túllépte a hatáskörét, és olyan dolgokban nyilvánított véleményt, amelyekben nem lett volna joga.
Majtényi László jogász, az Alkotmánybíróság főtanácsadója volt, amikor Sólyom vezette a testületet, 1995-től adatvédelmi ombudsmanként dolgozott, jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. A bejelentés után, kérdésre válaszolva azt mondta, vannak elképzelései arról, hogyan működtetné hivatalát, de azokat nem tudja egy percben összefoglalni. Annyit azért elárult, hogy nem bürokratikus, hanem érzékeny, minél fürgébb működésű intézményt szeretne.
Kállai Ernő történelem szakos tanár, jogász, az Apor Vilmos Katolikus főiskola intézetvezető főiskolai docense, 2001-től pedig Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének romológiai kutatócsoportját vezeti. A bejelentés után elmondta, bátor tettnek tartja, hogy az államfő egy cigány származású embert jelölt a posztra, de kijelentette, hogy nem kíván pusztán "cigányügyi ombudsman" lenni, minden kisebbség problémáival foglalkozni fog.