Olajozottan dőlt a pénz a Zuschlag-ügy gyanúsítottjaihoz

Olajozottan működő pénzszerző rendszert mozgatott a háttérből az ügyészség által nagy értékű csalással meggyanúsított Zuschlag János volt MSZP-s képviselő. A vallomásokból kiderül: a csalással gyanúsított politikusnak sok esetben már oda se kellett szólnia, hogy mikor melyik alapítvány nyerjen a pályázaton, az érintettek tudták, hogy mikor melyik fiktív szervezetet hozzák ki győztesnek. Az ügyben több mint száz tanút kihallgattak, köztük köztisztviselőket is. Az ügyészség szerint tovább nőhet a gyanúsítottak köre.

Bejáratott, jól működő rendszer és eleve csalásra létrehozott alapítványok állhatnak annak az ügynek a hátterében, ami miatt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsít hét embert, többségükben megyei MSZP-s politikusokat. A feltételezés szerint a csoport fiktív pályázatokat nyújtott be, majd a pénz megnyerése után szintén fiktív számlákkal igazolták a pénzek elköltését.

A nyomozás jelenlegi adatai szerint egy idő után olyannyira bejáratottan ment a pályázatokon való elindulás, majd azok megnyerése, hogy a gyanú szerint a rendszert háttérből irányító Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőnek már szólni se kellett, mikor melyik szervezet nyerjen. Az elbírálásnál - a sok-sok pályázó mellett - ezek közül automatikusan mindig nyert valamelyik. A rendőrség szerint 2002 és 2006 vége között több mint 50 millió forintot vettek fel illetéktelenül a gyanúsítottak, akik vagy tagadták a bűncselekmény elkövetését az [origo]-nak, vagy nem kívántak nyilatkozni. Zuschlag szerepéről védője, Kovács Gábor sem kívánt egyelőre semmit sem mondani.

A Zuschlag-ügyben gyanúba keveredett kilenc civil szervezet többségét kifejezetten pénzszerzési céllal hozták létre - derül ki a vallomásokból. A többnyire ifjú MSZP-s politikusok által működtetett XXI. Századi Kulturális Egyesület, az Atlas Egyesület, a Biztos Pont Ifjúsági Egyesület, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány, a Holnap Városáért Alapítvány, a Hoppá Egyesület, a Szövetség a Modern Magyarországért, a Vörösfenyő Egyesület és az Y-Generáció Egyesület többsége az alapító okiratban szereplő tevékenységet egyáltalán nem végzett.

K. Csaba a másik kulcsfigura

Az alapítványokat mozgató oldal nagyrészt ismert az ügyészség előtt. A kihallgatottak közül Zuschlag János volt parlamenti képviselő, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal közelmúltbeli volt fővárosi vezetője, Katus Ferenc, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista tagja és Kullai Tamás, aki az előző ciklusban volt MSZP-s kecskeméti önkormányzati képviselő alapítója, vezetője vagy képviselője volt bizonyos ideig a fenti szervezeteknek.

A mellettük meggyanúsítottak közül ehhez az oldalhoz köthető még valószínűleg Ő. András és V. Zsolt, valamint Zuschlag volt titkára, Lados István, akit köröz az ügyészség. Az eltűnt Ladost leszámítva mindannyian panasszal éltek a gyanúsítással szemben. Kovács Gábor ügyvéd elmondta, Zuschlag esetében ezt ők azonnal a meggyanúsítás napján, múlt pénteken megtették. Jelenleg várakoznak, közölte a védő. Zuschlag korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy semmi köze a bűncselekményhez.

A hetedik gyanúsított, K. Csaba kulcsfigura lehetett az ügyben - közölte az [origo]-val Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője. A nyomozás jelenlegi állása szerint ő volt "a rohangáló ember", aki a pénzt és a fiktív számlákat intézte, amelyekkel hamisan igazolták az alapítványok a pályáztatók felé, hogy arra költötték a megnyert összegeket, amire kapták. A szóvivő szerint K. Csaba intézte a papírmunkát, pótolta az esetleg hiányzó iratokat. A pályázó, majd törvénytelenül pénzt elnyerő oldal tehát nagyjából behatárolható, a nagy kérdés az, hogy kik álltak a másik oldalon, kik bólintottak rá - sok esetben automatikusan - a pályázatokra.

A 2005-ben indult nyomozás során - leginkább az elmúlt fél évben - már több mint száz tanút kihallgatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, s mint azt Szabó Ferenc elmondta, ezek között köztisztviselők is voltak. Azt is elmondta a szóvivő, hogy tovább bővülhet a gyanúsítottak köre, valamint a jelenleg 50 millió felettire taksált eltűnt összeg mértéke is. Arra ugyanakkor nemmel felelt a szóvivő, hogy gyanúba keveredett volna az ügyben a fentieken kívül más politikus vagy köztisztviselő is.

Nem tűnt fel semmi

Az elmúlt években különféle néven működő ifjúsági és szociális minisztérium mellett Zuschlagék a Fővárosi Önkormányzattól nyertek pénzeket. Önkormányzati forrásból úgy tudjuk, a szervezetek közbiztonsági célú pályázatokon szereztek támogatást. A Városrendészeti Bizottság írta ki, majd bírálta el a pályázatokat, döntött a támogatások odaítéléséről és a beszámolók elfogadásáról. Danielisz Béla MSZP-s bizottsági elnök - aki nem emlékezett ezekre az alapítványokra - elmondta, hogy miután az illetékes ügyosztályuk ellenőrizte a pályázók papírjait, maga a bizottság szavazott a pénzekről, amelyek utalása a döntés után a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozott.

"Nem emlékszem rá, hogy baj lett volna valaha" - mondta Danielisz, aki hozzátette: az ügyészség kérésére elküldték a szükséges iratokat, és a tudomása szerint az ő munkatársai közül senkit nem hallgattak ki. Szabó Ferenc erre úgy reagált, a bizottság tagjait valóban nem hallgatták ki, a Fővárosi Önkormányzat több ügyintézőjét viszont igen. A Városrendészeti Bizottság egyébként évente átlagosan 80 millió forint értékben osztott ki különféle pályázatokon pénzeket.

Az éveken át szintén pénzeket átutaló szociális minisztériumtól - amelynek több munkatársát szintén kihallgatták tanúként - két napja ígéretet kaptunk arra, hogy közlik: a gyanúsított szervezetek közül melyik mikor, mennyi pénzt kapott tőlük. Eddig azonban nem kaptuk meg a választ ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

A különösen nagy kárt okozó csalás kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Azonban mivel ebben az ügyben felmerül a bűnszövetségben történt elkövetés, akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet a büntetés.