Hiába érdeklődnek a szülők, nekünk is már csak várólistás helyeink vannak - vázolta a helyzetet az [origo]-nak a magánkézben lévő fővárosi Habakukk bölcsőde vezetője. Horváth Anna szerint az önkormányzati bölcsődék júniusra már annyira tele vannak, hogy sok szülőnek nem marad más lehetősége, mint magánintézménybe íratni három éven aluli gyermekét. Itt viszont akár havi 70 ezer forintot is fizethet az a szülő, ha szeptembertől szeretne újra munkába állni.
A bölcsődei helyek alacsony számát elismeri a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is. A tárca szerint a 3 éven aluli gyermekek 8 százaléka számára van bölcsődei férőhely. Az intézmények nagy része így átlagosan 120 százalékos kihasználtsággal működik, bár ebben szerepet játszik az is, hogy a bölcsődékben a betegségek miatt általában magas a hiányzók száma. A 8 százalék azonban kevés, mert az uniós előírások szerint a 2010-re a korosztály 30 százalékának elhelyezését biztosítani kell.
Mivel a bölcsődék fenntartása az önkormányzatok feladata, így a férőhelyek bővítése valószínűleg komoly érvágást jelent majd számukra. A gyermekvédelmi törvény értelmében a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken kötelező bölcsödét működtetni. Az intézmények száma azonban az elmúlt években drasztikusan csökkent: míg 1989-ben 1084 bölcsi volt az országban, 2005-ban már 536-ra apadt számuk. A leépítések áldozatai lettek az egyes minisztériumok által fenntartott gyerekőrzők is, például a belügyi tárca bölcsődéje.
A bezárások oka, hogy a bölcsik fenntartása jóval többe kerül - az állami normatíva gyerekenként csak az ellátás 40 százalékát fedezi -, mint az óvodáké. Az óvodában kevesebb pedagógus is elég, mivel a gyerekek nagyobbak, kevesebb egyéni gondoskodást igényelnek. Ráadásul amíg az óvodába kötelező a felvétel, addig a bölcsik válogathatnak a gyerekek között. Páternoszter Piroska, a győri önkormányzat főosztályvezetője elmondta: az 580 férőhelyet adó 13 győri bölcsőde például a már dolgozó szülőket részesíti előnyben.
Ugyancsak szociális alapon szelektál a fővárosi XII. kerületi önkormányzat is. Früchvirt Szabolcs, az önkormányzat népjóléti irodájának vezetője szerint azok vannak előnyben, akik egyedül nevelik a gyermeküket, akiknél az egy főre jutó jövedelem 82 ezer forint alatt van, akik a munka miatt napközben nem tudnak a gyermekükre vigyázni, illetve akiknél három vagy annál több gyerek van. A kerület által fenntartott három bölcsőde 180 helyére (idén ebből 119 üresedett meg) több esetben azonban még az előnyt élvezőket sem veszik fel.
Elutasították többek között azt az [origo]-nak nyilatkozó 30-as évei elején járó anyát is, aki egyedül neveli másfél éves kisfiát. A népjóléti iroda vezetője szerint ebben az esetben a szülőnek még mindig lehetősége van arra, hogy a kerület többi bölcsődéjébe jelentkezzen. Bonyolítja a helyzetet, hogy a felvételről májusban döntenek, fellebbezni viszont csak szeptemberben lehet, így a szülő a szeptemberi munkakezdés helyett keresgélhet tovább. Könnyű kihasználni az anyagi helyzetre vonatkozó kitételt is: hivatkozhatnak erre például a minimálbérre bejelentett, valójában ennél sokkal több bevételt realizáló vállalkozók is. Ez többször problémát okozott - ismerte el a XII. kerületi önkormányzat.
Morvainé Baja Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének munkatársa szerint az önkormányzatokkal szerződő családi napközihálózat fejlesztése javíthatna a helyzeten. A családi napközi lényege, hogy a működtető a saját otthonában ellenszolgálatás fejében vállalja, hogy felügyel a gyerekekre. Az ilyen intézmények húszhetestől tizennégy éves korig fogadhatnak gyerekeket. Morvainé szerint előnye az is, hogy vegyes korosztályú gyerekekre felügyelnek, ráadásul jóval kötetlenebb, mint a bölcsőde. Ez pedig különösen a már dolgozók szülők számára jöhet jól.