A nagy többség megúszta Őszödöt

Egy évvel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után sincs felelőse az újkori Magyarország legnagyobb válságának: a kiszivárogtató ismeretlen, a miniszterelnök csak a káromkodásért kért elnézést, a zavargók közül csak egy-két embert ítéltek el jogerősen, és a rendőri vezetők sem a túlkapások és a gumilövedékkel kilőtt szemek miatt távoztak.

"Hazudtunk nappal, éjjel meg este (...) Nem csináltunk semmit négy évig (...) Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon!" - visszhangozta a teljes magyar sajtó 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc miniszterelnök zárt körben elmondott beszédének mondatait. A nyilvánosságra került felvétel miatt még aznap tüntetés kezdődött, másnap pedig már égő autók képei járták be a világsajtót. Egy évvel az őszödi beszéd kiszivárogtatása után az [origo] összegyűjtötte, mi lett a sorsa a szeptember 17-től október 23-ig tartó események fő- és mellékszereplőinek, vállalta-e valaki a felelősséget és ha igen, akkor elnyerte-e méltó büntetését.

A rendszerváltás utáni Magyarország legsúlyosabb válságának legfőbb felelősei közé tartozik az a máig ismeretlen személy (vagy személyek), aki májusban felvette, majd szeptemberben eljuttatta a sajtóhoz a beszédet. A vizsgálat kizárta, hogy a kormányüdülőn kívülről dolgozott volna, tehát csak belső ember lehetett. Azt azonban, hogy ki ő, már nem vizsgálják: állítólag Gyurcsány Ferenc nem is kíváncsi rá. A kiszivárogtatóról számos találgatás látott napvilágot - a Fidesztől Gyurcsány pártbéli ellenfelein keresztül magáig a miniszterelnökig -, de bizonyítékot senki nem tudott szolgáltatni.

A politikai felelősséget Gyurcsány Ferenc azonnal elhárította: már vasárnap este közölte, büszke az őszödi beszéd nyíltságára, a hazugságról szóló rész pedig a teljes politikai elit hazugságaira vonatkozik, és nem kíván lemondani. Bocsánatot csak később, és csak a beszéd stílusa miatt kért. A miniszterelnök mögé szinte azonnal felsorakoztak a kormánypártok, amit október 6-án, a parlamenti bizalmi szavazáson erősítettek meg, majd idén, február végén az MSZP kongresszusa nagy többséggel pártelnökké választotta Gyurcsányt.

A Fidesz megkísérelte büntetőjogi szempontból felelősségre vonni a miniszterelnököt, amiért - ahogy arra a beszédben is utalt - a választások előtt eltitkolta az államháztartás valódi helyzetét. Az ügyészség azonban visszadobta az Áder János és Balsai István által írt feljelentést, mert hiányolták a konkrétumokat. Legutóbb 199 magánszemély nyújtott be polgári keresetet Gyurcsány ellen, kártérítést követelve az eltitkolt adatok miatt, de a sikerben maguk a felperesek sem bíznak.

A mundér becsülete

"Utasítást adtam, hogy a televíziót meg kell védeni" - mondta Gyurcsány szeptember 18-án este a TV2-nek adott telefonos interjújában. Mint kiderült, hiába: a rendőrség nem tudta megvédeni az épületet. A miniszterelnök kijelentése nyomán azonban ellenfelei úgy gondolják, ha Gyurcsány személyesen irányította a rendőrséget szeptember 18-án, akkor október 23-án is megtehette, vagyis személyes felelősséget visel a rendőrség által elkövetett túlkapásokért.

A kézivezérlést senki nem ismerte el, de Gyurcsány később többször is határozottan megvédte a rendőri vezetőket, akik előbb a székház ostrománál elszenvedett kudarc, majd a szeptember 19-20-án és október 23-án elkövetett túlkapások (ellenzékiek szerint szándékos brutalitás) miatt kerültek össztűz alá. Parlamenti beszédében a kormányfő azt mondta, aki a rendőrséget támadja, az a "rendetlenség pártján áll".

A legtöbb bírálatot Gergényi Péter budapesti főkapitány kapta, elmarasztalta az MTV-székház sikertelen védelmét vizsgáló Ignácz-jelentés (a bizottságot Ignácz István, Pest megyei rendőrfőkapitány vezette) is, amely szerint a parancsnokok szeptember 17-én és 18-án hibát-hibára halmoztak. Gergényi vitába szállt Ignáczcal, és nyíltan megvádolta, hogy az ő posztjára pályázik. Október 23-a után pedig azzal hárította el a neki szegezett - viperákra, gumilövedékekre és földön fekvők bántalmazására vonatkozó - kérdéseket, hogy "forduljanak kérem tisztelettel az ügyészséghez, ott ki fogják vizsgálni, történt-e szabálytalanság az eljárás során".

Gergényi nem sokkal október 23-a után bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, de kérelmét nem fogadták el. Mint utóbb kiderült azért, mert a kormány tartott attól, hogy folytatódnak a zavargások. A budapesti főkapitányt csak jóval később, idén májusban menesztették - Bene László országos főkapitánnyal és Dobozi József Rebisz-parancsnokkal együtt - miután sorozatban kerültek nyilvánosságra olyan bűncselekmények, amelyek elkövetésével rendőröket gyanúsítottak. Leváltása után előbb kitüntették, majd vizgálat indult ellene egy gyanús szerződés miatt, amiért megrovásban részesült.

Nem vonták felelősségre a Gergényi alatt szolgáló parancsnokokat sem, pedig az október 23-i eseményekről készült Papp-jelentés (a bizottságot Papp Károly, a Rebisz parancsnoka vezette) többeket elmarasztalta őket a tömegoszlatás során elkövetett hibák miatt. Az [origo] kérésére nevesített parancsnokok közül hárman nyugdíjba vonultak, három tisztet pedig előléptettek. Az ORFK szerint a parancsnokok közül csak egy, meg nem nevezett alezredes kapott megrovást.

Az egyetlen ember, aki szeptemberben a rendőrség kudarca miatt felajánlotta a lemondását, Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter volt. A lemondást azonban a miniszterelnök nem fogadta el, Petrétei ezért 2007 májusáig hivatalában maradt. Akkor azonban őt is elsodorta a rendőrségi botrányok sorozata, Gyurcsány pedig másodjára már elfogadta a lemondását.