A zsír árulja el a magyar éhezőket

Az ENSZ szerint 200 ezren éheznek Magyarországon, de a számok csalnak, megbízható adat nincs. Étkeztetéssel foglalkozó szervezetek szerint biztosra vehető, hogy 10-15 ezer gyerek a szó szoros értelmében éhezik Magyarországon és van körülbelül 100 ezer olyan társuk, aki zsíros kenyéren és krumplin tengeti mindennapjait. A helyzet azonban még így is csalóka, zsíros kenyéren fogyni ugyanis nem nagyon lehet, igaz, egészségesen élni sem. Nem is beszélve arról, hogy az alultápláltak táborát gyarapítják a fanatikus diétázók is.

"Edd meg a spenótot, mert Etiópiában éheznek a gyerekek" - visszhangozhat sokak fülében az óvónők kedvenc etetős szövege, pedig nem is kell olyan messzire kalandozni az elrettentő példáért: jelenleg Magyarországon is százezrek küzdenek alultápláltsággal az élelmezéssel foglalkozó szervezetek becslése szerint. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) regionális vezetője, Maria Kadleciková szerdai nyilatkozata szerint a világon 850 millió, hazánkban mintegy 200 ezer ember éhezik.

Nem mindegy persze, hogy kit nevezünk éhezőnek és kit alultápláltnak, hiszen nem ugyanaz, ha valaki egyáltalán nem jut hozzá a szükséges napi kalóriához, vagy pedig van mit ennie, de gyakorlatilag folyamatosan zsíros kenyéren él. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület vezetője szerint az előbbi kategóriába Magyarországon a FAO 200 ezres adatánál kevesebben, utóbbiba viszont többen tartoznak.

A Gyermekétkeztetési Alapítvány tapasztalata szerint legalább 15-20 ezer magyar gyerek éhezik a szó szoros értelmében, míg mintegy 100 ezer eszik keveset és egysíkúan. Az alapítvány éhezőnek azokat a gyerekeket tekinti, akik a törvényben előírt, a legszegényebbeknek ingyen biztosított két iskolai étkezéssel kénytelenek kihúzni másnapig, mivel otthon rendszeresen nem kapnak enni. "Az alultápláltak étkezése pedig úgy néz ki, hogy fizetés vagy segélyosztás napján anyuka vásárol zsírt, krumplit, lisztet és hagymát, aztán ezt eszik egy hónapig" - mondta az [origo]-nak Király Gábor, az alapítvány elnöke.

Az ilyen egyhangú étrendből Király szerint "irgalmatlanul sok tápanyag hiányzik." A legszegényebb gyerekek többsége Magyarországon - Király szavaival élve - "nem gizda", nem emlékeztet a kiálló bordájú afrikai gyerekekre, "mivel a zsíros kenyéren nem lehet lefogyni". Mégis folyamatosan éhesek, ráadásul "ahol a gyerek éhezik, ott általában a szülő sem lakik jól" - összegezte alapítványa tapasztalatait Király.

Az egysíkú étrenden tengődő embereket a "mennyiségi éhezőkkel" szemben "minőségi éhezőknek" tekintik - magyarázta Zajkás Gábor, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet intézetvezető-helyettese. Irónikus, hogy ebbe a kategóriába nem csak azok kerülnek, akiknek nincs módjuk változatos étrendet követni, hanem azok is, akik túlzott elhízás után diétába kezdenek. Az a 120 kilós ember, aki a leadott kilók érdekében semmit nem törődik a megfelelő, változatos étrenddel, bizonyos szempontból szintén a magyarországi éhezők családját gazdagítja.

Éhezni bárhol lehet

Éhezők szempontjából Király Gábor szerint Nógrád, Borsod, Szabolcs és az Ormánság számít a legelhanyagoltabb területnek Magyarországon, a népességen belül pedig a roma gyerekek a legveszélyeztetettebbek. "Budapesten sok lehetőség van arra, hogy az ember elkerülje az éhezést, hiszen ha valaki hajlandó néhány kilométert gyalogolni, megtalálja az ingyenkonyhákat, segélyszervezeteket" - vélekedett Király. Egy 1000-2000 fős vidéki faluban sokkal kevesebb a lehetőség, nagyobb az esély az éhezésre.

Cseh Balázs szerint ugyanakkor éhezők és alultápláltak bárhol lehetnek, a városi hajléktalanoktól, a rossz sorsú vidéki családokon át a rezsit egyedül fizető nyugdíjasokig rengeteg féle ember kényszerülhet nélkülözésre. Az ő problémájukat a segélyezés, az alkalmilag kiosztott élelmiszercsomagok hosszú távon nem oldják meg. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tavaly összesen 3600 tonna élelmiszert osztott szét karitatív szervezeteken keresztül, mintegy 300 000 rászorulónak, ami fejenként 12 kilogramm. "Ezzel lesz alkalmanként 1-2 könnyebb hetük, de hosszú távon természetesen nem halat, hanem hálót kell adni az embereknek" - fogalmazott.

Senki sem tudja, mennyien vannak

Különböző tanulmányok mást és mást mondanak az éhezők számáról, hiszen az egyik felmérés a napi elfogyasztott kalóriát nézi, a másik az étkezések minőségét, a harmadik azt, hogy mennyien élnek a minimálbér alatti jövedelemből - mondta Király Gábor. Ilyen szempontból az ENSZ élelmezési szervezete által közölt szám is ellentmondásos, hiszen a FAO honlapján közölt 2004-es statisztika szerint az alultápláltság Magyarországon elhanyagolható arányú volt és csökkent. Akkor összesen 30 000 alultáplált emberről tudtak Magyarországon.

^{A FAO éhségtérképe: Magyarországon 5 százalék alatt van az alultápláltak aránya}

Nincs egyértelmű mérce vagy kritérium arra, hogy ki számít éhezőnek, és kimutatni sem tudjuk az éhezést - erősítette meg a bizonytalanságot Cseh Balázs is. A megbízható statisztika készítését ráadásul ellehetetleníti az is, hogy a legszegényebb, éhezéssel leginkább veszélyeztetett emberekről, elszigetelt közösségekről néha nem is tudunk semmit, mert ők még a szociológusok és a segítő szándékú szervezetek számára is nehezen megközelíthetőek.