Tökéletes hely bázisugráshoz, de az ejtőernyősöknek mégsem jelent nagy kihívást a kőröshegyi völgyhíd - állítja Verebes Gábor, a Magyar Bázisugró Szövetség elnöke. Az M7-es autópálya több mint 90 méter magas viaduktjáról október 17-én hét sportoló hajtott végre veszélyesnek látszó ugrást, Verebes szerint ugyanakkor szó nem volt kockázatról: a hidak ugyanis a legegyszerűbb terepnek számítanak, azoknál még falnak ütközés veszélye sem áll fenn. A bázisugrók - a repülőgép helyett épületekről és magas sziklákról ugráló ejtőernyősök - tulajdonképpen a tanulást is hidakon kezdik; igaz, általában nem Magyarországon.
"Magyarország elég holt terület bázisugrás szempontjából, mivel nincs hozzá túl sok alkalmas objektum" - mondta a szövetség elnöke, aki maga ugyan nem vett részt az októberi hídugrásban, de jól ismeri annak résztvevőit. Elmondása szerint a bázisugrás nálunk nem is tömegsport, itthon eddig összesen mintegy 20 ember próbálta ki, a szövetségben pedig körülbelül tízen hódolnak rendszeresen az extrém szenvedélynek. Ők viszont mind profi ejtőernyősök; 300 ejtőernyős ugrás tapasztalata nélkül nem is kezdhet senki bázisugró tanfolyamba - mondta Verebes.
A kis közösség kezdetben illegálisan űzte a sportot, szervezetük megalakítása után viszont az Antenna Hungáriával és a Főtávval is megegyeztek, és engedéllyel használhatták a 314 méter magas lakihegyi adótornyot, illetve az Óbudai hőerőmű 203 méter magas kéményét - mesélte az elnök. "Az épületek tulajdonosai is belátták, hogy nekik és nekünk is előnyösebb, ha megegyezünk, mint ha engedély nélkül másznánk fel" - magyarázta.
A bázisugrók ugyanakkor nemrég mindkét helyről kiszorultak, mert az adótornyot 2006-ban újra üzembe helyezték, a kémény tövében pedig beépítették a területet. Az M7-es hosszú ideig épülő viaduktjára már korábban felfigyeltek, és engedélyt is kértek a használatára az Állami Autópálya-kezelőtől, de nem kaptak. Így maradtak az illegális ugrások a kisebb, nem őrzött adótornyokról, illetve - ami jellemzőbb - a külföldi ugrások. Horvátországban például sokkal magasabb hidak is vannak, és ott a hatóságok nem is zargatják a sportolókat - példálózott Verebes Gábor. "Legfeljebb annyit mondanak, hogy ne a káposztaföldön landoljunk" - tette hozzá.
Semmi nem tiltja
A horvát példával ellentétben Magyarországon rendőrségi ügy lett a viaduktról való ugrásból: az autópálya-mérnökség feljelentette a kőröshegyi völgyhíd meghódítóit. A feljelentés megjárta a Siófoki Rendőrkapitányságot és az Autópálya-rendőrséget is, utóbbi végül illetékességből újra visszaküldte azt Siófokra. Az ugrók ellen az Autópálya-rendőrség szabálysértési eljárást javasolt a légi közlekedés biztonságát szolgáló szabályok megszegése miatt, a döntés most a siófoki kapitányságra vár.
Ugrás Budapest fölött
"Voltunk már ilyennel bíróságon korábban is, és a bíróság nekünk ítélt" - mondta az eljárásról Verebes, aki szerint az ugrás ténye egyáltalán nem illegális. A törvény ugyanis csak a repülőgépből való ejtőernyős ugrást szabályozza, a földi építményekről való ejtőernyőzést csak a Bázisugró Szövetség saját szabályzata fogja keretekbe. "Ugrani tehát legfeljebb annyira illegális, mint sárkányt eregetni" - magyarázta a szövetség elnöke.
A sportolókat így csak azért bírságolhatják meg, mert autóikkal az ugrás előtt egy rövid időre megálltak a hídon, noha ez tilos lett volna. Az ugráshoz ráadásul ki kellett mászniuk a járdára, ahova illetékteleneknek tilos a bemenet - tette hozzá Hanák Tímea, a viadukt hídmestere. Ez persze nem ritka szabálysértés a kőröshegyi völgyhídon, hetente egy-két autó mindig megáll, hogy - a tiltás ellenére - a panorámában gyönyörködjön.
Az ő figyelmeztetésükre hamarosan mozgásérzékelőt és hangosbemondót telepítenek a viadukt járdáira - mondta el a hídmester. A hídugrókat persze ez sem fogja visszatartani, de a hídmester szerint ellenük amúgy sem tudnak tenni semmit: "Aki le akar ugrani, az úgyis le fog" - tette hozzá.