Meghalt egy magyar katona Afganisztánban

Házilag összetákolt robbanószerkezet hatástalanítása közben meghalt egy magyar katona kedden Afganisztánban. A Honvédelmi Minisztérium szerint a 30 éves főtörzsőrmesterrel egy közel 25 kilogrammos bomba végzett. Eddig magyar katona sem vesztette életét a közép-ázsiai országban.

Mintegy kétszáz magyar katona teljesít szolgálatot Észak-Afganisztán Baglan nevű tartományában, ahol egy úgynevezett tartományi újraépítési csoportot, a bevett angol rövidítés szerint PRT-t üzemeltet. A PRT-k Afganisztán újraépítésének, stabilizálásának egyik legfontosabb elemét képezik: egyrészt maguk is ellátnak újraépítési feladatokat, másrészt más szervek (állami és nemzetközi szervezetek) biztonságát szavatolják katonáikkal és rendőreikkel.

Összesen 25 PRT működik Afganisztánban, a legtöbbet több NATO-tagállam vagy NATO-val szövetséges ország közösen üzemeltetik, pusztán néhányat vállaltak el egyedül. A baglani magyar PRT ezek közé tartozik. A PRT-t eredetileg két évre tervezték, de ma már szinte biztos, hogy még legalább két évig megmarad.

Baglan tartomány a viszonylag békésebbek közé tartozik Afganisztánban, biztonsági helyzete lényegesen jobb, mint a teljesen elvadult keleti és déli tartományoké, ahol gyakorlatilag állandó háborús helyzet van a NATO, a NATO által védett afgán kormánycsapatok, illetve a tálibok és más kormányellenes erők között. Ezzel együtt Baglant sem kerüli el az erőszak: tavaly novemberben egy öngyilkos merénylő egy helyi cukorgyárban robbantotta fel magát, ahol éppen afgán parlamenti képviselők voltak látogatáson. A merénylet mintegy száz ember halálát okozta.

A magyar PRT-vel kapcsolatban visszatérő kritikák egyike az, hogy a katonák felszerelése, különös tekintettel a BTR-80-as harckocsi motorjára és páncélzatára, illetve a Mercedes járművek páncélzatára, elégtelen. Ezeket a kritikákat több, egymástól független, a helyi viszonyokat behatóan ismerő, de névtelenséget kérő forrás és katonai szakértő is megerősítette az [origo]-nak Kabulban és Budapesten.

Utoljára a Magyar Nemzet közölt egy interjút Balogh Zoltánnal, a Magyar Tartalékosok Szövetségének tagjával, aki Afganisztánban is szolgált katonákkal való kapcsolataira hivatkozva állított hasonlókat. Baloghtól a Matasz utóbb elhatárolódott, mondván, nem a szervezet álláspontját képviseli. A kritikákat a Honvédelmi Minisztérium visszautasítja.

Viszonylag nyugodt

Afganisztán Baglán tartománya, ahol a magyarok dolgoznak, ottani viszonylatban kevésbé veszélyes hely. Gazdasági lehetőségei jók, és igazi háború nincs, noha a nemzetközi erők és az afgán rendőrség rendszeres támadásnak vannak kitéve a még ide is beszivárgó kormányellenes erők részéről. Rendszeres merényletek érik ugyanakkor a tartományt észak-dél irányban átszelő egyetlen főutat, amely a fővárost, Kabult köti össze a nagy északi városokkal, Mazar-i-Sariffal és Kunduzzal. Ezeknek a célpontja elsősorban az afgán rendőrség, illetve a helyi NATO-erők: németek, norvégok, valamint a magyarok.

A viszonylagos stabilitás fő oka vélhetően az, hogy - hasonlóan más tartományokhoz, például a délkeleti Paktiához, ahol amerikai katonák vannak - létezik egy hallgatólagos megállapodás a NATO és a tartományt uraló tadzsik hadurak között. Eszerint a NATO nem piszkálja a hadurakat, inkább a fő ellenségre, a főként a déli és keleti részeken aktív tálibokra koncentrál, a hadurak pedig nem hívják ki nyíltan a NATO-t és a kormányt - egyébként pedig azt csinálnak, amit akarnak, például résztvesznek a jövedelmező ópiumtermelésben és -csempészetben.

A biztonsági kockázatok fő forrása inkább a kisebb zárványokban élő pastu közösség, amit törzsi-etnikai szálak kötnek a tálib mozgalomhoz, a fő kormányellenes erőhöz. Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, aki többször járt a tartományban, azt mondta az [origó]-nak, hogy potenciális probléma még a nagyszámú menekült, mintegy százezer ember (amúgy az egész tartományban csak hat-nyolcszázezren élnek), akik többsége a pakisztáni menekülttáborokból visszatért pastu. A radikális kormányellenes mozgalmak, így a tálibok, fő hatalmi bázisa éppen ez a közösség. Az Afganisztánban hagyományosan domináns pastuk jelentős része ugyanis kizárva érzi magát az új, 2001 után született rendből.

Wagner szerint a NATO a helyzet további stabilizálódását várja attól, hogy a kormány nemrég egy fontos pastu tényezőt, egy Amir Gul nevű hadurat nevezett ki járási kormányzónak. Gult, aki a Hizb-i-Iszlami nevű szélsőséges, a kormány ellen a mai napig harcoló szervezet egy korábbi parancsnoka volt, ezzel ügyesen bevonták a rendszerbe. Ugyanakkor a nyár jellemzően a biztonsági helyzet romlását hozza, ahogy a jobb idő és a hágók felszabadulása újra lehetővé teszi a hadviselést - figyelmeztet Wagner.

Harcra kész csapatokat is küldünk

Szekeres Imre honvédelmi miniszter május elején jelentette be, hogy jövőre az eddigieknél is több katonát küld Magyarország Afganisztánba. Jövő tavasszal küldenek ki egy 12-14 fős különleges felderítőegységet a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) kötelékébe, ezek a katonák éles harcokban is részt vehetnek majd, amire a második világháború óta nem volt példa.

2003-ban küldték az első, 160 fős magyar csoportot Kabulba. A küldetést minden parlamenti párt támogatta, az egyetértés alapja az lehetett, hogy - szemben az iraki háborúval - az afganisztáni misszió ENSZ-felhatalmazással, a NATO keretében zajlik. 2006-ban átvette a Magyar Honvédség a hollandoktól a Baglan tartományban működő tartományi újjáépítési csoport irányítását több mint 200 fővel. A tervek szerint ősszel magyar légiirányítók - 40-45 fő - veszik át a kabuli repülőtér vezetését, és jövőre még ötven magyar katona megy Afganisztánba az afgán hadsereg kiképzésére.