Március 9-én lesz a népszavazás

Március 9-én lesz a népszavazás a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és az egyetemi tandíjról - közölte Sólyom László államfő hivatala. A döntés egy nappal azután született, hogy az Alkotmánybíróság az utolsó kifogásokat is elutasította és átengedte a referendumot. A népszavazás megtartására 4,5 milliárd forintot különített el a kormány.

Sólyom László köztársasági elnök döntött a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazás kiírásáról. Az államfő a népszavazást 2008. március 9-ére, vasárnapra tűzte ki.

Sólyom azután döntött az időpontról, hogy kedden az Alkotmánybíróság (Ab) átengedte a referendumot. A testület egyhangúlag utasította el a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatok elleni kifogásokat. A jogorvoslati határidő végéig hét kifogás érkezett, ezek közül hat mindhárom országgyűlési határozatot, míg egy kizárólag a képzési hozzájárulással kapcsolatos határozatot támadta meg.

A Fidesz és a KDNP által benyújtott népszavazási kezdeményezések nyomán az Országgyűlés december 17-ei határozataiban rendelte el a népszavazást. A referendumot a jogszabályok szerint március 9. és április 20. közötti vasárnapokon lehetett megtartani, Sólyom László tehát a legkorábbi időpontot választotta.

A népszavazás kérdései a következők lesznek:

- "Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?"
- "Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"
- "Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től ne kelljen vizitdíjat fizetni?"

4,5 milliárdba kerül majd

A kormány már elkülönítette a költségvetésből a népszavazás lebonyolításához szükséges 4,5 milliárd forintot - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. Hozzátette: a kormány szerint a népszavazásnak nincsen tétje, hiszen nem érinti a reformok lényegét és nem járhat azzal az eredménnyel, amit az ellenzék remél tőle, mert parlamenti választások csak 2010-ben lesznek. A szóvivő szerint az Alkotmánybíróság döntése, miszerint a népszavazási kérdések nem érintik a költségvetést, kijelöli az utat a kormány számára. "Vagyis a kabinet nem pótolhatja a háziorvosok emiatt kieső bevételét, illetve a felsőoktatási intézmények ösztöndíjra és fejlesztésre szánt bevételeit" - fogalmazott Daróczi.

Az MSZP-nek nem okozott meglepetést a dátum - nyilatkozta Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese, aki a szocialisták népszavazási kampányát irányítja. A KDNP örül a népszavazás közeli időpontjának. Halász Zsuzsa szóvivő szerint már túl hosszú ideje húzódott az ügy.

2006-ban kezdeményezték

A Fidesz népszavazási kezdeményezésének története csaknem másfél éves. A párt 2006 október 23-án jelentette be: több kérdésben is népszavazást kezdeményez. A vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a felsőoktatási tandíjat is a reformok kulcskérdéseinek tartotta a koalíció. A Fidesz-KDNP A "Szociális népszavazás 2008" elnevezésű kampányát Tarlós István irányítja, a szocialistákét pedig Juhász Ferenc.

A Fidesz népszavazásról szóló bejelentése után hosszas vita kezdődött, hogy mely kérdésekben - eredetileg hat kérdés volt - szabad népszavazást tartani. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság között is vita alakult ki. A két testület véleménye alapvetően abban tért el egymástól, hogy a népszavazásra szánt kérdések közvetlenül érintik-e a költségvetést, vagy nem. Az alkotmány szerint a költségvetést érintő kérdésekben ugyanis nem tartható népszavazás. Az OVB szerint a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj elutasítása is érinti a költségvetést, de az Ab ezt nem így látta.

A négyigenes volt az első

1989 óta magyarországon ötször tartottak ügydöntő népszavazást. Az első az SZDSZ által kezdeményezett négyigenes népszavazás volt 1989 novemberében. Ekkor arról kellett dönteni, hogy a pártszervezetek kivonuljanak-e a munkahelyekről, feloszlassák-e a munkásőrséget, elszámoljon-e az MSZMP a vagyonával, a negyedik kérdés pedig a köztársasági elnök megválasztásának idejére és módjára vonatkozott. Ekkor a választók 58 százaléka szavazott, mind a négy kérdésre többségében igennel.

Államfő-ügyben egy évvel később az MSZP kezdeményezett népszavazást. Azt kérdezték volna, hogy közvetlenül válassza-e a nép a köztársasági elnököt. A referendumon viszont csak a lakosság 14 százaléka szavazott, ezért érvénytelen volt.

A következő népszavazásig hét év telt el. 1997-ben az ország NATO-csatlakozásáról szavaztunk - a szavazókorúak csaknem fele voksolt, 95 százalékban igennel, így a szavazás érvényes volt. A következő alkalommal 2003-ban az EU-csatlakozásról tartottak népszavazást. 45 százalék vett részt, és csaknem 84 százalékuk az EU-csatlakozásra voksolt.

2004. december 5-én a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáró döntöttek a szavazók. A hivatalos végeredmény szerint mindkét népszavazás eredménytelen volt, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka.