"Nem kiborulni"

Hidegvér, röpdolgozat, kreativitás és szeretet - ezekkel kell felvérteznie magát a pedagógusnak az [origo] által megkérdezett tanárjelöltek és pszichológus szerint, ha rendet akar tartani az osztályban. 18 éves koráig ugyanis egyetlen gyereket sem lehet elküldeni az iskolából, bármit is csinál, még akkor sem, ha mondjuk megveri a tanárt.

"Sikerült elérniük, hogy végképp meggyőzzem magam arról, hogy nem lépek tanári pályára" - írta egy budapesti általános iskolában eltöltött tanítási gyakorlatára emlékezve a tanárképző kar volt diákja. A nyolcadik kerületi intézménybe érkező tanárjelöltek már első alkalommal azzal szembesültek, hogy a folyosón rájuk kiabáltak a gyerekek, egyesek fenyegetően közelítettek hozzájuk, hetedikes lányok pedig szexuális ajánlatot tettek egyiküknek.

A tanárok zaklatását vagy tehetetlenségét többnyire elrejtik az iskola falai, de az utóbbi időben több interneten megjelent felvétel is azt mutatja, hogy a probléma létezik. Tavaly novemberben egy budapesti iskola tanulói videóra vették, hogyan borítják ki az énektanárnőjüket. Eleinte szitkozódva üvöltöttek, dobálóztak, később a pedagógus megelégelte a dolgot, s be akart írni egy intőt egyikőjüknek. Erre a szőke lány felpattant a padjából, a tanári asztalnál üvöltözött a tanárnővel, míg a többiek tankönyvet és zsömlét dobáltak felé. Végül a tanárnő el akarta hagyni a termet, de nem engedték, elállták az útját. Még durvább eset történt tavaly januárban Hernádnémediben: harmadikos diákok rátámadtak a tanítőnőjükre. Egyikük megrúgra, egy másik fadarabbal ütötte, végül egy iskolatáskát is hozzávágtak.

"A legszomorúbb az egészben az, hogy nem lehet tenni semmit ellenük" - jegyezte meg az egyik rossz tapasztalatokat szerzett tanárjelölt. A tanulók testi fenyítését tiltja a közoktatási törvény, csakúgy, mint a kínzást, az embertelen, megalázó büntetést. Ha ilyesmi történik, azt az intézményvezetők súlyos kötelezettségszegésnek tekintik, és saját hatáskörükben megteszik a szükséges lépéseket, hogy többé ne fordulhasson elő - derül ki az oktatási ombudsman egy korábbi beszámolójából.

Ha egy tanköteles korú tanuló viselkedésével gondok akadnak, fegyelmi eljárás után négy féle büntetés jöhet szóba: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, esetleg megvonása, illetve áthelyezés másik csoportba vagy iskolába. Szociális juttatásra és kedvezményre nem vonatkozik a megvonás lehetősége, és másik iskolába is csak akkor lehet elküldeni a gyereket, ha a két érintett intézmény igazgatója megállapodik erről egymással. Elvileg van még két fegyelmezési fokozat: eltiltás az adott tanév folytatásától és kizárás az iskolából, de ezeket tanköteles, azaz 18 évesnél fiatalabb diákokkal szemben nem lehet alkalmazni.

Tótszöllősy Tünde - aki A tanítás új módszerei, szervezési formái címmel előadásokat tart tanároknak a fegyelmezés témájában is - úgy véli: leginkább az elhanyagolt gyerekekkel van probléma, hozzájuk pedig szeretettel kell közelíteni. "Mindig lehet változtatni, az első 10-15 támadást kell kibírni, és nem kiborulni. Harminc szeretetlen gyerekhez viszont egyetlen pedagógus kevés, oda harminc kéne, hogy mindenkinek kibogozzák a pszichés sérüléseit" - mondta.

"Nem szabad üvöltözni"

Sok múlik azon is, hogy a tanár mennyire érdekes, mennyire bír elrugaszkodni a túl nehéznek bizonyuló tananyagtól - állítja Tolnai Márta pedagógiai szakpszichológus. Szerinte a fegyelmezetlenség általában megelőzhető, ha a tanár kreatív, humoros, vonzó személyiség, aki tud hatni a gyerekekre.

Ilyennek látták az ő tanításukat irányító történelemtanárnőt a zűrös iskolában gyakorló tanárjelöltek. "Ő nagyon jól tudott fegyelmet tartani" - mondták róla. A tanárnőnek az az elve, hogy ötödikben, mikor hozzákerülnek a gyerekek, először vasszigort alkalmaz, amiből később tud engedni. Nagyon tisztán lefekteti a játékszabályokat, például rögtön elmondja, mi jár a házi feladat kihagyásáért, rendszeresen írat röpdolgozatokat.

Azon az órán, amelyen az egyik tanárjelölt egyedül maradt hetedikes diákjaival, úgy kezelte a fegyelmezetlenséget, hogy a rendetlenkedőknek külön feladatot adott, s igyekezett nyugodt maradni. "Nem szabad üvöltözni, mert akkor az ember elveszti az arcát, inkább szép csöndben megvártam, amíg csönd lett" - magyarázta.

Helytelen táplálkozás is közrejátszhat

A pszichológus szerint is használhat ilyen helyzetekben a szétültetés, a külön feladat adása. "Fontos, hogy a tanár irányítson, de legyen alkufolyamat, a rugalmasságot meghálálják a gyerekek" - véli Tolnai Márta. Elengedhetetlen az is, hogy tanórán kívül a tanár elbeszélgessen a fegyelmezetlen gyerekekkel. A magatartási problémák okának megtalálása ugyanis közelebb vihet a megoldáshoz, a gondok okai pedig sokfélék lehetnek.

Sok a részképességzavaros, például diszlexikás vagy diszkalkuliás diák, akiknek már nem is öröm iskolába járni, frusztráltak, mert kudarcok érik őket. Ezen segíthet, ha időben felismerik a bajt, kezelik, s néhány tárgyból könnyített feltételekkel tanulhatnak az ilyen gyerekek. Elterjedtek a figyelemzavarok is, amelyeket okozhat az életmód, a helytelen táplálkozás, a kialvatlanság is. Magatartási probléma alakulhat ki akkor is, ha a diákot nagyon megbüntetik otthon a rossz osztályzatért. S végül ott van a család, ha az nem rakja le a megfelelő alapokat, akkor borzasztóan nehéz a pedagógusoknak - folytatta a felsorolást a pszichológus. Tolnai Márta mindezek ellenére úgy látja, az elhíresült énekórás esethez hasonló durvaságok kirívó esetek, az iskolákban többnyire békés munka folyik, és rengeteg nagyszerű tanár van a pályán. "Jó pedagógusok is kerülnek nehéz nevelési helyzetekbe" - tette hozzá Tolnai Márta.