Az államra mutogatnak a vakvezető kutyák kiképzői

Jelenleg körülbelül 70 vak ember vár vakvezető kutyára, miközben egy évben legfeljebb 25-30 kutyát képeznek ki az országban. Magyarországon három kutyakiképző iskola van, ezek közül az egyik inkább külföldre adja el kutyáit. Egy vakvezető kutya eszmei értéke körülbelül egy-másfél millió forint itthon, külföldön ennél valamivel többet adnak egy jól képzett, egészséges kutyáért. Egyelőre csak 120 van belőlük, ennyi kutya jut 20 ezer látássérült emberre.

"Bizonyos rátermettségre, extravaganciára van szükség ahhoz, hogy valaki vakvezető kutyát tartson" - állította a csepeli vakvezetőkutya-kiképző vezetője, Vasteleky-Einbeck Péter. "Sokan idős korukra vakulnak meg cukorbetegség vagy zöldhályog következtében, és már nem válallkoznak arra az életmódváltásra, amely a kutyatartáshoz kell. Mások csak egyszerűen nem szeretik a kutyákat vagy ódzkodnak attól, hogy egy állatra bízzák magukat. Vannak olyanok is, akiknek nincs pénzük, másoknak a lakókörnyezete nem alkalmas a kutyatartásra" - tette hozzá. A legtöbb vakvezető kutyás Budapesten él.

Két iskola, két módszer

A csepeli vakvezetőkutya-kiképző az egyetlen, amely tulajdonképpen hivatalos kiképzőnek számít. Ezt támogatja ugyanis a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Itt képzik ki a legtöbb kutyát, egy évben 20-at, legfeljebb 25-öt. Jelenleg 120 vakvezető kutya van az országban, miközben 20 ezer a látássértült emberek száma. Vasteleky-Einbeck szerint külföldön is csak a vakok két százaléka közlekedik kutyával, vagyis nem riasztó a magyar szám. A csepeli kiképzőnél 70 beadott igény van jelenleg, ez azt jelenti, hogy 2-3 évet is kell várni egy kutyára. Az igénylők közül előnyben vannak azok, akiknek már volt kutyájuk, csak elpusztult vagy megöregedett. "Ha több kutyát akarnánk kiképezni, pályázatokon kellene részt vennünk. Ilyen irányú pályázatokat viszont nem indítanak, emiatt szűkösek az anyagi lehetőségeink" - közölte Vasteleky- Einbeck.

Gondot jelent az is, hogy míg a kutyához jutást támogatják, magát a kutyatartást már nem. Egy-egy vakvezető kutya eszmei értéke 1-1,5 millió forint, kiképzésük fél évet vesz igénybe. A csepeli kiképzőből 30 ezer forintért kaphat valaki örökös használatra kutyát és az ottani állatorvos díjmentesen el is látja az ebet. A kutya ellátása azonban már a fogyatékkal élő gazda feladata, ami körülbelül 8-10 ezer forint pluszköltséget jelent havonta. "Azért tudjuk ezt így megoldani, mert nagy cégek és magánszemélyek is támogatnak minket" - tette hozzá a kiképző vezetője. A jelentős támogatások miatt ez a kiképző fel tudja vállalni az utógondozást is, ennek keretében rendszeresen látogatják a kutyás vakokat és lehetőség van úgynevezett reflexfrissítésre is. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik kutya kikopott, akkor továbbképzik a csepeli tanpályán, amely az egyetlen tanpálya az országban.

A miskolci Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola két éve jött létre, első kutyájukat a szociális minisztérium támogatásával képezték ki. Ők ingyen adják át használatra a kutyát. Eddig egy kutyát tudtak már átadni és kettő átadása van folyamatban - mondta az [origo]-nak Mezősi Tamás, az iskola vezetője. Idei tervükben hat kutya átadása szerepel, végső céljuk, hogy a csepeli kiképzővel azonos nagyságúak legyenek. "Míg a csepeli kiképző a hagyományos intézményrendszer szerint oktat, mi a kisiskolák számára készített program szerint működünk. Ez azt jelenti, hogy nincs szükségünk tanpályára, különösebb infrastruktúrára, mert ezek csak lassítják a képzést, hanem az utcán, a valós életben képezzük a kutyákat" - mondta Mezősi.

A legnagyobb különbség a két iskola között, hogy míg Csepelen csak a képzés utolsó két hetében szoktatják össze a gazdát és a kutyát, és a képzés elsősorban a tanpályán zajlik, ők másfél hónaposra nyújtották ezt az időszakot, és a gazda lakókörnyezetében gyakorolják a közlekedést. "A svájci módszer, amit követünk, hat hónapot ír elő, anyagi okokból kellett ezt nekünk másfél hónapra rövidíteni" - állította a kiképző vezetője. A minisztérium kérésére ők is adnak oklevelet, fényképes igazolványt a kutyáknak.

Külföldön többet ér a kutya

"Magániskolák külföldre képzik ki a kutyákat. Nálunk tapasztalatot szerző volt munkatársak a jobb anyagi megbecsülés érdekében próbálkoznak ilyesmivel. Amíg egy magyarországi vak évekig vár kutyára, nem tartom ezt erkölcsösnek" - közölte Vasteleky-Einbeck Péter, aki azt állítja: külföldön a hazai ár dupláját meg lehet kapni egy-egy kutyáért.

"Ha tényleg a rászorultakat támogatnák, akkor hazai piacra dolgoznánk mi is. Magyarországon viszont nem lehet boldogulni. Ha a tb támogatná a kutyakiképzést, gyógyászati segédeszköznek ismerné el a vakvezető kutyát, mint a fehér botot, akkor kialakulna egy piac. Úgy sokkal több kutyát lehetne kiképezni, lejjebb mennének az árak, normalizálódna a helyzet. Így viszont nem eladható itthon a kutya, ezért adjuk külföldre" - mondta az [origo]-nak Juhász József, a Light of Eyes iskola tulajdonosa, aki Németországba adja el kutyáit. Juhász szerint mese a dupla szorzó, csak minimális haszonnal adnak túl egy-egy kutyán, viszont a kinti iskola pár hét múlva valóban háromszoros áron adja el a kutyákat.

Az egészséges kutyáknak csak a harmada alkalmas vakvezető kutyának, mert a többit a tulajdonságai nem teszik alkalmassá. Gondot jelent az is, hogy tenyészteni vidéken tudnak, ahol elegendő hely van erre, míg a kutyákat képezni a városban kell, így nap mint nap fuvarozzák autóval a kutyákat. "Ezek a tényezők mind-mind növelik a költségeket. Nehéz eladni is a kutyákat, mert nem úgy működik, hogy Németországban kiállok a sarokra és vigye, akinek kell. Nem is lehet megmondani, hogy egy évben hány kutyát tudunk kiképezni, mert az sokszor a kinti iskola jóindulatán is múlik" - állította Juhász, hozzátéve, hogy külföldön ugyanakkor elismerik a magyar kutyakiképzőket. A férfi elmondása szerint 450-500 forintos órabér jut nekik, ha a kutyák árát elosztja a befektetett idővel, így gyakorlatilag annyit keres, mint egy kőműves.

A nehézségek közé sorolta Juhász azt is, hogy a magyarok "nem európai módon viselkednek" a vakokkal szemben. A kölyökkutyáknak jót tesz, ha egy éves korukig családban nőnek fel, viszont nehéz kiadni a kutyákat, mert vagy nem akarják azt visszaadni az iskolának, mert megszerették, vagy nem tartják megfelelően. A kiképzés során pedig a kiképzők - akik szintén fekete napszemüvegben és fehér bottal közlekednek, miközben látó emberek - is szembesülnek azzal, hogy számos helyzetben diszkriminálják a vakokat. "Volt olyan buszsofőr, aki rámkiáltott, hogy a vak szálljon le, mert nem bírja a kutyaszagot" - számolt be Juhász József személyes tapasztalatáról.

Sokan tartanak a vakvezető kutyáktól

Vegyes tapasztalatai vannak a vakvezető kutyák megítélésével kapcsolatban Krabót Györgynének is, a Vigyázó Szemek Vakvezető Kutyával Közlekedők Oszágos Közhasznú Egyesülete elnökének. "A törvény szerint mindenhova bemehet a vakvezető kutya, de ezt nagyon sokan nem tudják" - mondta Krabót Györgyné az [origo]-nak, hozzátéve, hogy sokszor meg kell harcolniuk a segítségért. Az egyesület elnöke közölte: céljuk, hogy elegendő anyagi forrás összegyűjtésével kiadjanak egy kiadványt, ami az embereket arról tájékoztatná, mit lehet elvárni egy vakvezető kutyától. Krabót Györgyné szerint a legtöbb panasz a távolsági buszok sofőrjeire van. "Egyre több a panasz, hogy nem engedik fel a buszra a kutyát, nem tüntetik fel, melyik a kutyás hely, vagy olyan szűk helyet jelölnek ki, ahová a kutya be se fér. Volt olyan sofőr, aki nem engedett fel egy vak házaspárt két kutyával azzal az indokkal, hogy egy buszon csak egy kutya utazhat, pedig ez a szabály csak a hobbikutyákra vonatkozik. Van, aki meg azzal szórakozik, hogy ha vak ember áll kutyával a megállóban, direkt úgy áll meg, hogy ne ott legyen az ajtó, ahol az illető számít rá" - sorolta a panaszokat az elnök.

Krabót Györgyné olyan esettel is találkozott már, hogy valaki beöltöztette a kutyáját vakvezető kutyának, mert úgy ingyen tudta szállítani, nem kellett jegyet venni a kutyának a járműveken. "Az ilyen esetek mind rontják a megítélésünket" - állította. Hozzátette: "fantasztikus gyorsasággal javul azért a helyzet. Ha a vakok is kultúráltak, egyre több hely lesz, ahol nem félnek tőlünk".