A "korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak" közé sorolta Budapest új vagyonrendelete a védett természeti területeket, valamint az erdőket, amelyek korábban forgalomképtelenek voltak. Ennek azért van jelentősége, mert Budapest - a környezetvédők szerint csökkenő - zöldterülete így sokkal könnyebben értékesíthető lesz a jövőben.
Eddig az erdős területeket a fővárosi önkormányzat minősíthette építési területté, így ezek az ügyek nagyobb nyilvánosságot kaptak, beleszólhattak a zöldterület csökkentésének tervébe az érintett lakosok, valamint a civil szervezetek is. S mivel nem erdőként, hanem építési területként adta el ezeket a főváros, nagyobb hasznot is hoztak a városnak.
Ennek most könnyen vége lehet - állítja Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport jogásza. Az erdőket ezentúl ugyanis könnyebb lesz felvásárolni, aztán az új tulajdonos egyszerűen tarvágást csinálhat, majd ha már nincs a földön egy darab fa sem, könnyebben építhetnek rá bármit, mondja a környezetvédő.
Bár a vagyonrendelet előírja, hogy 800 milliós értékhatár felett továbbra is a fővárosi közgyűlés dönthet a zöldterületek értékesítéséről, ez alatt már elég, ha az önkormányzat gazdasági bizottsága rábólint a privatizációra. Bendik szerint ez jelentős visszalépés a korábbiakhoz képest, ráadásul állítja: semmiféle hatástanulmány, de még egyeztetés se előzte meg a rendeletet, holott ezt előírja a jogalkotási törvény, és más jogszabályok is.
"Nincs olyan szándék, hogy erdőkkel üzleteljünk, nekem legalábbis nincs. Én egy hullámhossszon vagyok ez ügyben a Levegő Munkacsoporttal" - közölte Lakos Imre, a városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság SZDSZ-es elnöke. A politikus elmondta, semmilyen indokát, és semmilyen szándékát nem látja a vagyonrendelet módosításának.
A rendeletet Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes készítette elő, aki azt mondta az [origo]-nak, hogy nem fognak sem kivágni, sem beépíteni erdőket, nincs ilyen szándékuk. A szabad demokrata politikus szerint téves a Levegő Munkacsoport víziója. Kérdésünkre, hogy mégis mi indokolta az átsorolást, Ikvai-Szabó azt felelte, "nem indokolta semmi, hogy a korábbi kategóriában maradjon".
Az önkormányzati törvény törzsvagyonnak nevezi azokat az értékeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzat ellássa a feladatait. Ezen belül különböztet meg forgalomképtelen (például közutak, parkok) és korlátozottan forgalomképes (például közművek és intézmények) elemeket. Míg előbbieket semmilyen módon nem lehet eladni vagy elcserélni, utóbbiak hasznosítását az önkormányzat maga szabályozza, így elvileg értékesítheti is azokat.
A főpolgármester-helyettes állította, számos jogi korlátozása van annak, hogy valaki fákat vágjon ki, ilyen például az erdészeti törvény. Eszerint a faállomány kitermelését - a faültetvény kivételével - az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni. Bendik szerint azonban az engedély nélküli fairtásért maximálisan kiszabható félmilliós bírságot már pusztán a faanyag sokszorosan megtéríti, az igazi profitot pedig csak ezt követően hozhatja majd az értékes ingatlan.
Véd az önkormányzati törvény is, ami azt mondja, védett természeti területek értékesítéséhez szükség van a környezetvédelmi és a földművelésügyi miniszter jóváhagyására is. Ikvai-Szabó szerint egyes kisebb lakóparki fakivágásokat leszámítva a fővárosban egyedül az M0-ás gyűrű miatt kellett nagyobb zöldterületet beépíteni, de a folyamatos faültetési programoknak (Andrássy út, Erzsébet tér stb.), valamint a meglévő parkok gondozásának köszönhetően Budapest zöldterülete az elmúlt években nem csökkent, hanem növekedett.