A gárda miatt kiléptek a Jobbikból a párt alapítói

Zsákutcának tartják a Magyar Gárdát a szervezetet létrehozó Jobbik egykori vezetői, akik emiatt kiléptek a pártból. A Jobbik egykori elnöke és társai szerint "felmérhetetlen és vállalhatatlan veszélyforrás" a gárda.

Lemondott a Jobbik Magyarországért Mozgalom három alapítója, Kovács Dávid, Nagy Ervin és Fári Márton, mert - mint írják - zsákutcának tartják a Magyar Gárda megalakítását. Kovács Dávid a párt alapító elnöke, aki 2006 őszéig vezette a pártot, Nagy Ervin a Jobbik Magyarországért választmányi elnöke, Fári Márton pedig a párt etikai bizottságának volt elnöke.

A pártból távozók közleményükben úgy fogalmaztak, a legsúlyosabb problémának azt látják, hogy "a Jobbik vezetői nem rendelkeznek, nem is rendelkezhetnek semmiféle hatékony eszközzel a gárdába belépők megszűrésére, miként az is kérdéses, hogy hosszabb távon sikerülhet-e befolyást gyakorolni a jogilag teljesen különálló egyesületi formában működő Magyar Gárda fölött". Szerintük a kialakult helyzet ezért felmérhetetlen és számukra vállalhatatlan veszélyforrást jelent.

A Gárda megalakulása mögött nem a szocialista-liberális hatalom és "annak spionhadserege" állt, hanem a magyar társadalom önvédelmi reflexe, amelyet éppen ezen diktatórikus hatalom brutalitása váltott ki - állapítják meg. Ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a Magyar Gárda megalakítása szerintük "nem a legszerencsésebb" formája volt ezen reflex megnyilatkoztatásának.

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik - Kovács utáni - elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezetet alapítása után több civil szervezet és a parlamenti pártok is elítélték, sőt az Európai Szocialisták Pártja is bírálta.

Többek között Tatárszentgyörgyön és Érpatakon tartottak felvonulásokat, mely után a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva a Fővárosi Főügyészség kérte a Magyar Gárda feloszlatását. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter - mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja - február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el a Magyar Gárda ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli intézését. A tárgyalást március 12-ére tűzték ki.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) mintegy hetvenezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Gárda ellen, ezeket a múlt csütörtökön adták át Gyurcsány Ferenc kormányfőnek és Szili Katalin házelnöknek.