Júniusra halasztották a Magyar Gárda perét

Június végén folytatódik a Fővárosi Bíróságon a Magyar Gárda feloszlatásáról döntő per, amelybe az al- és felperes mellett immár nyolc különböző szervezet, illetve magányszemély kíván beavatkozni. Az ügyészség szerint a gárda törvénytelenül működik, mivel tevékenysége sérti mások jogait. A Magyar Gárda képviselője szerint ez nem igaz, ráadásul az ügyészség által feloszlatni kívánt egyesület nem is azonos a masírozó gárdistákkal. A korábbi rendbontás miatt a rendőrség lezárta a Markó utcát, a tárgyalóterembe pedig csak előzetes regisztrációval lehetett bejutni.

Azonos-e a Magyar Gárda Kulturális Egyesület a fekete ruhában felvonuló Magyar Gárda mozgalommal? - elsősorban ezt a kérdést kell eldöntenie a Fővárosi Bíróságnak abban a polgári perben, a melyet a Fővárosi Főügyészség indított az egyesület feloszlatásáért. Ha a bíróság úgy dönt, hogy azonosak, akkor azt kell mérlegelnie, valóban a gyülekezési joggal ellentétes módon működik-e a szervezet.

A felperes ügyészség szerint a mozgalom és az egyesület nem választható el egymástól, hiszen az egyesület hívta életre a gárdát, az fogalmazta meg célkitűzéseit, határozta meg egyenruháját. Ezzel szemben Vona Gábor, az egyesület és a politikai pártként működő Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke a bíróság előtt azt mondta, "az egyesület olyan mint egy fészek, ahol tojásokat nevelgetnek, de amikor kikelnek, hagyják őket szabadon repülni".

A gárda függetlenségét hangsúlyozta Dósa István, a szervezet országos főkapitánya is. Szerinte az egyesület alapítóit a gárda szülőapáinak tekinthetik, de "a gyermek időközben felnőtt". A nyugalmazott honvédtiszt Dósa pattogó hangon tagadta, hogy anyagi támogatást, vagy épp utasításokat kapnának az egyesülettől vagy a Jobbiktól, az egyenruhát az egyesület biztosítaná, illetve azt, hogy a tagok tagdíjat fizetnének. Szerinte a gárda egy olyan, be nem jegyzett szervezet, amely maga határozza meg célkitűzéseit és szervezeti kereteit is.

Az ügyész szembesítette Dósát a Magyar Gárda honlapján megjelent tájékoztatóval, amely szerint az egyesület bírálja el, ki lehet gárdista, a tagoknak tagdíjat fizetnek, egyenruhát pedig az egyesülettől lehet vásárolni. A főkapitány erre azt mondta, a honlap nem a Magyar Gárdáé, azt egy magánszemély üzemelteti, aki szívességből megengedi, hogy a gárda cikkeket helyezzen el rajta. Az ott megjelent információk pedig - állította Dósa - a "kezdeti, korai elképzeléseket tükrözi".

Az oldal fejlécében ezzel szemben az áll: a "Magyar Gárda hivatalos honlapja". A kérdés tisztázására a bíróság a következő, június 30-ra kitűzött tárgyaláson meghallgatja Schön Pétert, a domain tulajdonosát, az egyesület egyik alapítóját. A következő tárgyalásig - az ügyész indítványára - beszerzik a szervezet bankszámlakivonatait is, hogy kiderüljön, milyen pénzmozgások vannak az egyesület számláin.

Gyűlnek a beavatkozók

Az ügyészség, mint felperes mellett beavatkozott a polgári perbe az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), így indítványt, észrevételt tehetnek, és betekinthetnek az ügy minden iratába. Hétfőn kiderült a felperes oldalán be kíván lépni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is. A tárgyaláson Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke és a Mazsihiszt képviselő Egri Oszkár is azzal magyarázta a beavatkozást, hogy szerintük a gárda félelmet kelt a cigányság, illetve a zsidóság körében.

A gárdisták oldalán szintén többen beavatkoznának a perbe: Mónus Áron, Adolf Hitler: Mein Kampf című könyvének fordítója és kiadója, a Jobbik, az Új Demokratikus Koalíció, az 56-os Magyarok Világszövetsége és a Túlélés '98 Egyesület. Az ügyész szerint nincs jogi érdekeltségük a perbe avatkozáshoz, jelentkezésük csak politikai állásfoglalásnak tekinthető. A bíróság hétfőn nem döntött arról, perbe léphetnek-e a jelentkezők, írásban vár magyarázatot arra, kinek milyen jogos érdeke fűződik a beavatkozáshoz.

Mónus Áron arról beszélt, hogy tavaly ötször törtek be a tanyájára, és a rendőrség nem találta meg a tetteseket, míg szerinte a gárda kileste volna a tolvajokat. Mónus a bíróság többszöri felszólítására sem fejezte be mondandóját, hosszan beszélt a Mein Kampfról, és más, a világméretű zsidó összeesküvésről szóló könyveiről, illetve az ellene folyó eljárásokról. Vona Gábor azzal magyarázta a Jobbik belépését, hogy ha a Magyar Gárdát feloszlatják, hasonló indokokkal a párt ellen is fel lehet majd lépni.

Félelemkeltő-e?

Az egyesületet képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás szerint a Magyar Gárda mozgalom - amely szerinte sem azonos az egyesülettel - nem fenyeget másokat, rendezvényein soha nem történt semmilyen erőszakos cselekmény, nem hangzott el erre irányuló felhívás sem. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntéseire hivatkozva azt mondta, nem lehet ízlésterror alá vonni egy szervezet működését, és csak azért betiltani, mert olyan elveket képvisel, ami másoknak nem tetszik.

Gaudi-Nagy szerint a gárdával kapcsolatos félelemérzet absztrakt, ha erre hivatkozva feloszlatnák az egyesületet, az lavinát indítana el. Példaként az április 4-i koszorúzásokat hozta, szerinte ezek szintén félelmet keltenek, és sokak méltóságát sértik, mégsem merült fel a résztvevő szervezetek feloszlatása. A tanúként meghallgatott Vona pedig arról beszélt, hogy szerinte a Mazsihisz és az OCÖ működése is félelmet kelthet a társadalom egyes részeiben.

A gárda ügyvédje kezdeményezte a per felfüggesztését, mivel azt kéri, hogy a bíróság keresse meg az Alkotmánybíróságot azzal: vizsgálják meg gyülekezési törvény azon szakaszának alkotmányosságát, miszerint a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait. Gaudi-Nagy szerint ugyanis ez elkerülhetetlen a demokratikus vita során. Az indítványt a bíróság elutasította, indokait azonban csak később, az ítélet indoklásában fogja ismertetni.

A bíróság előtt Vona Gábor és Dósa István is azt hangsúlyozták, hogy az általuk gyakran emlegetett cigánybűnözés kifejezés kriminalisztikai fogalom, nem pedig etnikai kirekesztés. Dósa azt is elismerte, hogy felvonulásaik helyszíneiben - többek közt Tatárszentgyörgy, Nyírkáta és Vásárosnamény - az a közös, hogy mindenütt "a cigánybűnözés léte, és a cigányság helyzetének megoldatlansága" miatt demonstráltak.

Panaszt tesznek

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A Magyar Gárda első 56 tagja augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét, létszámuk azóta meghaladja az ezret. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda törvénybe ütközően működik, az egyesülési jog gyakorlása ugyanis nem sértheti mások jogait és szabadságát. Az ügyészség keresete a tavaly december elején, Tatárszentgyörgyön történteken alapul. A Pest megyei településen a gárda "a vidék közbiztonságáért és a cigány bűnöző csoportok ellen" vonult fel.

Az első tárgyalási napon botrány tört ki a gárdisták többeket megakadályoztak abban, hogy bejussanak a terembe, ezért hétfőn csak előzetes regisztrációval lehetett részt venni a tárgyaláson. A gárdisták - akiknek a perben előadottak szerint semmi közük az egyesülethez - és szimpatizánsaik a közelben várakoztak, mivel a rendőrség a bíróság előtti szakaszt, a Nagy Ignác és a Bihari János utca közötti részt, beleértve a járdát is, teljesen lezárta. Az [origo] tudósítója szerint több tucat rendőr ügyelt a rendre, a gárdisták és szimpatizánsaik nagyjából százan lehettek. Néhány szimpatizáns reggel szidta a rendőröket, amiért nem engedték be őket, a "cigányokat viszont igen".

Voltak, akik kormányellenes feliratú transzparenssel érkeztek, de egy gárdista arra kérte őket, ne emeljék fel a táblákat, nehogy a rendőrség feloszlassa a gyülekezőket, mint be nem jelentett rendezvényen részvevőket. A gárdisták fegyelmezetten viselkedtek, a fotósokat és a sajtó munkatársait azonban ők is fényképezték, és felvették, több gárdistánál is volt kamera. Egy szimpatizáns bejelentette: panaszt tettek a bíróságon, amiért nem jutott be minden érdeklődő a perre, szerintük ezzel korlátozták a nyilvános tárgyaláshoz való alkotmányos jogukat. Miután a tárgyalás véget ért az eljárás elhalasztásával, a gárdisták és híveik távoztak.