Kezdődik a visszaszámlálás a Kulcsár-ügyben

Még hat tárgyalási napot tervez a bíróság a brókerbotrányban, így öt év után hamarosan megszülethet az elsőfokú ítélet. Az ügy kuszán indult, és számos fordulat színesítette. Elevenítse fel velünk a kalandos bécsi kiruccanás, a jókedvű ügyészségi kihallgatás, a titokzatos sztorikkal előálló politikusok történetét és az elmúlt évek nagyszabású gazdasági bírósági ügyeit!

A július 14-én kezdődő bírósági nyári szünetig még hat tárgyalási napot tartanak a Kulcsár-ügyben, az utolsót július 11-én, pénteken. Az ítélethirdetés várható időpontjával kapcsolatban "egyelőre nem tudott" tájékoztatást adni az [origo] kérésére a Fővárosi Bíróság. A Kulcsárt védő Zámbó Gyula ugyanakkor úgy nyilatkozott pár hete a Népszabadságnak, hogy a nyári szünet előtt elsőfokú ítélet várható az ügyben. "Akinek van mondanivalója, addig még megteheti" - fogalmazott.

A nyilvánosság számára 2003. június 16-án kezdődött az úgynevezett Kulcsár-ügy, amikor megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori elnökét. Hordágyán a bekötözött fejű főtisztviselő a politikára célozgatott, és nem is kellett sokat várni, hogy politikusok nevét emlegessék az ügy kapcsán. A PSZÁF éppen a Pannonplast részvényeinek szabálytalan, közpénzeket is felhasználó felvásárlását vizsgálta, ezzel kapcsolatban került a képbe a Britton Kft., a Pevdi Kft. és a K&H brókercégének vezetője, Kulcsár Attila.

A férfi azonban - egy diplomatakocsival - gyorsan Bécsbe menekült, ahol később az Opera előtt állítottak neki csapdát a magyar és az osztrák rendőrök közösen. Utólag kiderült, hogy távozása előtt Kulcsár találkozott Áder János akkori Fidesz-frakcióvezetővel és a szocialista Tóth Andrással, aki államtitkárként felügyelte akkor a titkosszolgálatokat. Azt máig nem tudni pontosan, hogy miről beszélgetett menekülése előtt a bróker a befolyásos politikusokkal.

Hazahozatala után az ORFK vitte a brókerbotrány nyomozását, mígnem a Polt Péter vezette ügyészség Kulcsár cellájának minőségére hivatkozva át nem szállíttatta magához a férfit. Amint az utólag - egy videofelvétel jóvoltából - kiderült, itt érdekes módon hallgatták ki a volt brókert. Kulcsár jókedvűen, olykor a védőjével sugdolózva felelt a hatóság kérdéseire, ám az ügyészség szerint minden jogszerűen zajlott.

Végül közel két tucat embert vádoltak meg, az ismertebbek: Kulcsár Attila, Rejtő E. Tibor, a K&H akkori vezérigazgatója, Bácskai János dandártábornok, a maffiaellenes központ akkori vezetője, Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal egykori helyettes államtitkára, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezetője.

A vád szerint Kulcsár a bank brókercégének vezető munkatársaként a befektetési célból rábízott pénzt engedély nélkül forgatta, amiről az ügyfelek - köztük ismert személyiségek - nem nagyon tudtak. Az ügyészség szerint a szabálytalan ügyletekkel 8,3 milliárd forint kárt okoztak, amit Kulcsár ügyvédje 3 milliárdra taksál. A 2006 májusában kezdődött perhez kapcsolódóan - amelyben egyedül Kulcsár ismerte be bűnösségét - már született több ítélet is.

Felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte jogerősen a Legfelsőbb Bíróság Bácskai János dandártábornokot, aki ellen hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés volt a vád. E szerint Bácskai 2003 júniusában - a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetőjeként - Kulcsár kérésére közbenjárt, hogy a bróker pénzügyi visszaéléseit ne fedezzék fel a hatóságok. Bácskai rendőri vezetőket próbált félrevezetni, pedig tudta, hogy Kulcsár bűncselekményeket követett el. Kodela László volt MeH-államtitkárt első fokon ítélték felfüggesztett börtönre és 2,4 milliós pénzbírságra adócsalás miatt, ugyanakkor a hivatali befolyással üzérkedés vádja alól felmentették.

Nagy ügyek, kis büntetések

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben számos gazdasági ügyből keveredett nagy botrány, majd hosszú évek múltán ítélet. Tocsik Márta nevét sokan ismerik, ügye 12 éven át húzódott, mígnem idén május közepén a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is lezárta azt, legalábbis így nézett ki az ügy akkor. Az akkori ítélet szerint Tocsikot az elvégzett munkája után mindössze bruttó 80,7 millió forint illeti meg, több százmillió forintot és annak kamatait vissza kell fizetnie. A Magyar Nemzet hétfői száma szerint a Legfőbb Ügyészség szerint csak 3,7 millió illeti meg Tocsikot, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. Ugyanígy tett Tocsik is, aki viszont kevesli a 80 milliót. Tocsiknak még 1996-ban fizetett 804 millió forint sikerdíjat az ÁPV Rt., mert közvetített az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos követelések ügyében a minisztérium és az érintettek között.

Sokkal nagyobb számok mozogtak Princz Gábor ügyében. A Postabank egykori nagy hatalmú vezetőjét első fokon még felmentették a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. A januári másodfokú ítélet hanyag kezelésben azonban már bűnösnek mondta a bankárt, és 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélte. Három másik vádlottra is hasonló büntetést szabtak ki. 2003-ban az ügyészség a bank hét vezetője ellen azért emelt vádat, mert szerintük hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették. Princz ártatlanságát hangoztatta, és az utolsó szó jogán kijelentette: megsokszorozta a Postabank értékét. Princzék fellebbeztek.

Princz Gábor a bíróságon

Nagyobb mértékben változott az ítélet a Globex-ügy vádlottjainál. A Fővárosi Ítélőtábla jelentősen súlyosbította Postáné Vellai Györgyike elsőrendű és Vajda László másodrendű vádlott korábbi büntetését. Előbbit 2 év 6 hónap helyett 7 év, utóbbit 1 év 8 hónap helyett 6 év börtönre ítélte jogerősen. A bíró szinte példa nélküli módon elrendelte a szabadságvesztés azonnali megkezdését, a két vádlottat a tárgyalóteremből vitték megbilincselve a börtönbe. A Globex-ügyben az ORFK 1998-ban rendelt el nyomozást. A vád szerint Vajda, a Globex volt tulajdonosa és Postáné volt vezérigazgató sikkasztást, hűtlen kezelést és tőkebefektetési csalást követett el. Értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek révén 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak több mint hatmilliárd forintos kárt okoztak.

A legnagyobb olajügyként emlegetett, 1996-ban kezdődött Energol-történet még csak tavaly novemberben jutott el oda, hogy elsőfokú ítéletek születtek. A kimondottan enyhe ítéleteket kihirdető bíró súlyos kritikával illette a vádiratot készítő ügyészség tevékenységét és az eljárás időtartamát. A 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő, két év alatti szabadságvesztést kaptak, bár ez a korábban már előzetesben töltött időt és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve a legtöbb vádlott esetében letöltöttnek volt tekinthető. További hat vádlott felfüggesztettet kapott, egyet próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett. Köztük a kecskeméti maffiaperben súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Ferencsik Attilát és Csikós Józsefet. A vádlottak között volt a kecskeméti perben bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészet, illetve emberölés előkészülete miatt jogerősen 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László is.