Még a tanuló vezető is fütyült a zebrára

Kétszázból öt - ennyi autós engedte át a gyalogost a zebrán az [origo] tesztjén, ami megegyezik egy két évvel ezelőtti kísérletünk eredményével. Tesztünkön egy tanuló vezető is fennakadt. Ennek a fajta hozzáállásnak azonban nagy az ára: a héten egy idős nő és unokája szenvedett súlyos sérüléseket, amikor a gyalogosátkelőn elgázolták őket. A vétkes sofőrök ügyében ráadásul hónapok telhetnek el a vádemelésig, és van példa arra is, hogy a gázoló megússza a felelősségre vonást.

"Én mindig megállok" - mondta a benzinkútnál kocsijába beszálló harmincas férfi arról, mit tesz: ha gyalogost lát várakozni a zebránál. Az [origo] által megkérdezett budapesti autósok mindegyike azt állította, hogy átengedi a járdán várakozókat a gyalogos-átkelőhelyeken, de a fővárosi Budafoki úton végzett minitesztünk más eredményt hozott.

Próbaképpen egymás után tízszer kíséreltünk meg eljutni a kétszer kétsávos Budafoki út közepén fekvő járdaszigetre a csütörtök délelőtti forgalomban, a Prielle Kornélia utca közelében található zebrán. Tízből hatszor meg kellett várni, amíg átmenetileg elapadt a forgalom. Csupán négy autós állt meg, hogy átengedjen, miközben összesen százharminc elhaladó járművet számoltunk meg. Ráadásul mind a négyszer, amikor a külső sávban haladó autós intett, hogy elindulhatunk, a másik sávban érkező autós nem figyelt arra, hogy a zebrán felbukkanhat gyalogos, és csak az utolsó pillanatban lassított - fékcsikorgással, dudálással.

Még veszélyesebbnek tűnt a Budafoki út egy másik szakasza, a Kondorosi út közelében, ahol kanyar után érkeznek a zebrához az autósok. Itt tíz átkelési próbálkozás alatt csak egyetlen autós lassított, hetvenöt másik - köztük egy tanuló vezető is - úgy ment tovább, mintha nem is lett volna előttük átkelőhely. Az [origo] 2006 augusztusában végzett már egy zebratesztet, a mostanival szinte megegyező eredménnyel. Száz autóból mindössze négy engedte át akkor munkatársunkat, azok is csak azért, mert a tesztelő kilépett eléjük, így nem tudtak továbbmenni, és még egy rendőrautó is elmulasztotta az elsőbbségadást.

Hasonló tapasztalatokról számolt be csütörtökön a zebránál várakozó többi gyalogos is. "75 százalékban nem állnak meg" - jegyezte meg beletörődően egy fiatal, lófarkas fiú, aki maga is perceket várt az átkelésre.

Autójukban az erő

"Az tény, hogy nem igazán kezelik a gépjárművezetők egyenrangú partnerként a gyalogosokat, pedig védtelenségük okán inkább nagyobb előzékenységet igényelnének" - mondta Jámbor István, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. Szerinte az autósok viselkedése mögött az áll, hogy a kocsiba ülve "kicsit más szerepkörbe" kerülnek, védettebbnek érzik magukat, és emiatt erőszakosabban próbálják meg érvényesíteni az érdekeiket. Míg Jámbor szerint ez általánosságban igaz a járművezetőkre, az [origo]-nak nyilatkozó autós szerint van egy elkülöníthető sofőrtípus, aki lassítás nélkül hajt át a zebrán.

Hiábavaló várakozás

"A legtöbben odafigyelnek, de ez nem vonatkozik a túl nagy dzsippel közlekedőkre vagy a sportos kocsit vezető fiatalokra. Vannak olyan mentalitású emberek, akiknek az autójukban van az erejük" - magyarázta. "Az éjszaka nyertesei" - így nevezi az ilyen vezetőket Szabó László taxisofőr, aki szintén ezt a típust hibáztatta a balesetekért.

Belki Pál közlekedéspszichológus azonban inkább - Jámborhoz hasonlóan - szélesebb körben elterjedtnek látja a veszélyes vezetői hozzáállást. "Ki kéne nőni a járművezetőknek a kamaszkorból, abból, hogy mindig nekik kell győztesen kikerülni valamiből. A közlekedés egy társasjáték, az autósnak és a gyalogosnak is alkalmazkodnia kell" - fogalmazott. Szerinte a változáshoz leginkább az autóvezetés oktatásán kellene javítani: nemcsak a sikeres vizsgát célozni meg, hanem elmélyültebb tudást adni át a tanulóknak.

"Nincs a világon annyi rendőr"

A rendőrség klasszikus eszköze a helyes közlekedésre nevelésen kívül a szankcionálás, amely akkor hatékony, ha differenciált - mondta az ORFK közlekedésrendészeti szakértője. Személyre kell szabni a büntetést, lehet hogy valakinél elég tízezer forint, másnál százezer forint kell, hogy legközelebb tartózkodjon a szabálysértésről - tette hozzá. Ugyanakkor a cél az lenne, hogy az autósok önként tartsák be a szabályokat. "Nincs a világon annyi rendőr, ami alkalmas lenne minden jogellenes magatartást felderíteni és szankcionálni" - jegyezte meg Jámbor. Szerinte fontos figyelembe venni azt is: számos baleset arra vezethető vissza, hogy a járművezető nem veszi észre az átkelőhelyet. Ezt a problémát nagyobb jelzésekkel, a zebrák festésének felfrissítésével lehet kezelni.

A közlekedéspszichológus szerint a gyalogos felelősségét is tudasosítani kellene. A járdán várakozónak el kell érnie, hogy a közeledő autós érezze: le fog lépni az úttestre. Ha pedig már elindult a túloldalra, ne torpanjon meg, ne lépjen hátra, ne forduljon vissza, hanem egyenletes tempóban menjen végig. "Az elkerülésre tett manőver okozza a legnagyobb balesetet" - tette hozzá magyarázatként Belki.

Amikor szabad a pálya

Tavasszal felvetődött, hogy a készülő új KRESZ-ben szerepeljen: a zebrát csak legfeljebb 30 km/h-s sebességgel lehessen megközelíteni. Jámbor szerint ez a szabály már most is él a bírói gyakorlatban, de hasznos lenne, ha jogszabályban is lefektetnék. A közlekedési szabályok megsértéséért járó büntetőpontrendszert idén szigorították. A gyalogosok elsőbbségére vonatkozó szabályok megszegőinek a korábbi kettő helyett négy büntetőpont jár - a jogosítványt tizennyolc pont összegyűjtése után elveszik.

Jámbor szerint ennek is köszönhető, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest 2008-ban csökkent a zebrán történt gázolások száma, de így is szinte minden hétre jut egy ilyen súlyos baleset. Legutóbb, hétfőn a Városligetben ütöttek el egy nőt és unokáját, amikor átsétáltak a zebrán. Pécs kertvárosában májusban egy nagymama éppen a gyalogátkelőn tolta át babakocsiban ülő unokáját, amikor elgázolták őket. Mindketten életüket vesztették. 2008 első öt hónapjában Budapesten harmincnégy gyereket ütöttek el gyalogos-átkelőhelyen - számolt be róla a Budapesti Rendőr-főkapitányság május végén.

Megúszta a cserbenhagyó gázoló

A Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével, gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a baleset maradandó fogyatékosságot okoz, a büntetés három év börtön is lehet. Ha az áldozat meghal, öt év a kiszabható legsúlyosabb büntetés.

A baleset okozása és a büntetés között azonban hosszú idő telhet el. Idén februárban három kislányt gázolt el a zebrán egy ittas autós Zalaegerszegen. Az ügy jelenleg a városi bíróság előtt van, a Zala Megyei Rendőrkapitányság június 11-én nyújtotta be a vádemelési javaslatot súlyos testi sértést okozó járművezetés ittas állapotban bűntett gyanúja miatt - mondta el az [origo]-nak Csizmazia Péter, a rendőrkapitányság szóvivője.

Januárban a főváros XXII. kerületében apát és 11 éves fiát ütöttek el a gyalogos-átkelőhelyen úgy, hogy míg a külső sávban érkező teherautó megállt, a belső sávban haladó személyautó nem lassított. Ez az ügy egyelőre a vádemelésig sem jutott még el, a BRFK az eset következményeiről annyit közölt: "az ügyben keletkezett iratokat az iratismertetés után vádemelési javaslattal megküldjük a VI-VII. kerületi ügyészségnek".

Előfordul az is, hogy a gázoló megússza. Januárban Budapest X. kerületében valaki elütött egy férfit a zebrán, és segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A BRFK március 9-én megszüntette az eljárást, mivel "az ismeretlen elkövető kiléte nem volt megállapítható, és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény" - írta a rendőrség sajtóosztálya.