Leszavazták Tibetért aggódó határozatot a parlamentben

Még az abszolút többséget sem tudta biztosítani a Tibet ügyében benyújtott határozati javaslat mellett a parlamenti ellenzék, a szükséges kétharmadtól pedig nagyon messze voltak. A kormány a külügyi államtitkár szerint fontosnak tartja az emberi jogok képviseletét, de azt mondta, ennek nem az országgyűlési határozat a megfelelő módja.

Az Országgyűlés hétfőn 184 igen, 184 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a Tibet ügyében beterjesztett négypárti országgyűlési határozati javaslatot. A dokumentum elfogadásához az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges. A testület szerint ugyanis az politikai nyilatkozat-tervezetnek minősült.

A javaslatban - amelyet a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ egy-egy képviselője nyújtott be - az Országgyűlés felszólította volna a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, és vessen véget az erőszaknak. A határozat felhívta volna a kormányt, hogy támogassa Peking és a dalai láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról.

Igennel szavaztak a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ képviselői szavaztak, valamint három független képviselő, Almássy Kornél, Tóth András és Vas János. Nemmel szavaztak a szocialista képviselők, valamint Gyenesei István független képviselő, önkormányzat miniszter.

Nem szavazott öt SZDSZ-es képviselő (Gulyás József, Kuncze Gábor, Lakos Imre, Molnár Lajos és Béki Gabriella - utóbbi igazoltan volt távol), Braun Márton (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP, ő elnökölt). A szocialista Mécs Imre és Kékesi Tibor tartózkodott.

Horváthné Fekszi Márta, a külügyi tárca államtitkára a voksolás előtt azt mondta, a kormány elsőrendű feladatának tekinti az emberi jogi kérdés következetes képviseletét belföldön és valamennyi nemzetközi fórumon egyaránt. Ugyanakkor a Tibet ügyében megfogalmazott határozati javaslatot nem támogatta a kormány, mert azt nem tartja megfelelő eszköznek.

A sok vitát kiváltó előterjesztés tárgyalását tavasszal az MSZP ellenében vette napirendre a Ház, és általános vitája le is zajlott. A részletes vitát ezt követően nem tűzték napirendre, mert Szili Katalin június elején Kínába utazott, és a javaslat diplomáciai feszültségeket okozhatott volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is azt kérte a pártoktól, ne folytassák a vitát a Kínát elítélő határozatról.

A Fidesz május végén és június elején ismét kezdeményezte a napirendre vételt, és mivel ez másodszorra sem sikerült, amikor csak két voks hiányzott, a Fidesz-frakció pénzbüntetéssel sújtotta igazolatlanul hiányzó képviselőit. Az Országgyűlés végül szeptember 15-én 188 igen, és 186 nem szavazat mellett vette napirendre az indítványt, amelyet 189 igen, 184 nem, és 2 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátott. Az MSZP mindkét esetben nemmel szavazott.