A mezei júzer üldözése előtt nyithat kaput a kormány

Az igazságügyi minisztérium által benyújtott törvényjavaslat értelmében törvénysértést követne el, aki annak ellenére tölt le egy fájlt, hogy tudja, vagy "tudnia kellene", hogy jogtalan forrásból származik. Szerzői jogvédő szervezetek szerint nem ők találták ki a szigorítást, ők nem a felhasználókat üldöznék. Egy hasonló ügyekben eljáró ügyvéd szerint a javaslat végrehajthatatlan, mert nem lehet smasszert állítani minden internetező mellé.

A fájlcserélő oldalak felhasználói is törvénysértést követhetnének el, ha a parlament elfogadja a szerzői jogokról szóló törvény módosítását. A javaslat ugyanis kimondja, hogy nem minősül szabad felhasználásnak, ha valaki úgy tölt le valamilyen védett alkotást (például zenét vagy filmet), hogy tudja, illetve "adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene", hogy nem jogszerűen létrejött példányt másol le.

A javaslatot előterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) indoklása szerint a korlátozásra azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozást "a joggyakorlat többféleképpen is értelmezi". A törvény ugyanis egyrészt kimondja, magáncélra mindenki készíthet másolatot - ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja - a védett alkotásról (például átalakíthatja mp3 formátumba a CD-n lévő számokat), másrészről azonban szerzői jogi szakértők szerint az illegális forrásból - például kalózoldalakról - származó másolat törvénysértő akkor is, ha azt magáncélra készítették, hiszen az eredeti példány illegális volt.

Azt az IRM is elismeri, hogy "a forrás jogsértő jellege gyakran nem nyilvánvaló". Ha ugyanis valaki egy fájlcserélő alkalmazás segítségével letölt egy mp3-fájlt (gyakorlatilag másolatot készít egy másik - számára ismeretlen - felhasználó példányáról), nincs lehetősége megvizsgálni, hogy az legális vagy illegális forrásból származik-e. A javaslat indoklása szerint azonban "nem lehet megfelelő indokot találni arra", hogy mentesüljön a jogkövetkezmények alól, aki tudja, vagy "tudnia kellene", hogy forrása jogszerűtlen.

"Generális prevenció"

Szinger András, a zenei és irodalmi szerzői jogokat kezelő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda főigazgatója az [origo]-nak azt mondta, a tervezetben olvasható, a magáncélú másolással kapcsolatos szigorítást nem ők kezdeményezték. Az Artisjusnak nem célja a letöltő magánszemélyek kriminalizálása. Szinger szerint ennek a gyakorlatban egyébként is nehéz lenne érvényt szerezni, hiszen szinte lehetetlen bizonyítani, hogy például egy merevlemezen talált mp3-fájlok milyen forrásból származnak.

Hasonló véleményen van Horváth Péter, a szerzői jogvédő szervezeteket tömörítő ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója. Ő is azt hangsúlyozta, hogy nem akarják "az egyedi júzer ellen ugrasztani a hatóságokat", de szerinte tudatosítani kell azt is, hogy az illegális letöltés megkárosítja az alkotókat, miközben a kalózok rengeteg pénzt keresnek. "Ma az intézkedő vámost köpik le a Verseny utcai piacon, ha lefoglalja a hamis DVD-ket" - mondott egy szerinte jellemző példát a társadalom hozzáállására.

Horváth szerint a készülő törvénymódosítás arra mindenképpen jó, hogy "generális prevencióként" tisztázza, a letöltés jogellenes, aki pedig megoszt fájlokat, az maga is tartalomszolgáltató, tehát vonatkoznak rá a szerzői jogi szabályok. Tisztázná azt is, hogy hiába takaróznak kalózoldalakon olyan feliratokkal, melyek szerint "csak saját használatra" vagy "csak 24 órára" tölthetnek le. Elismerte azonban, hogy nagyon nehéz lesz lefordítani egy büntetőeljárásban, hogy mit jelent az a kifejezés: "tudnia kellene".

Egy irányba mutat

Bár a szerzői jogvédő szervezetek mindig tagadják, régóta tart az a folyamat, ami az egyszerű felhasználók kriminalizálása felé mutat - mondta az [origo]-nak Dallos Zsolt, szerzői jogi perekben eljáró ügyvéd. Szerinte ebbe az irányba tett lépés volt az is, hogy 2007-ben kikerült a büntető törvénykönyvből a szerzői jog megsértésének gondatlan formája, vagyis elvileg mindenkit szándékos bűncselekmény miatt vonhatnak felelősségre, aki letölt egy, a szerző jog által védett filmet vagy zenei albumot.

Ha elfogadják a módosítást, Dallos szerint nem lesz összhangban egymással a büntető törvénykönyv és a szerzői jogról szóló törvény, illetve egy végrehajthatatlan törvény születne. "Honnan kellett volna tudnia az egyszerű felhasználónak, hogy szerzői jog által védett anyagot töltött le" - kérdezte az ügyvéd, aki szerint amúgy sem lehet "minden internetező mellé két smasszert állítani".

A javaslat egyik érdekessége, hogy a részletes indoklásban külön kiemeli: a módosítás alapján nem lehet például az üres CD-k, DVD-k és memóriakártyák árába beépített szerzői jogi díjakat csökkenteni (jelenleg egy DVD után 150, egy 2 gigabyte-os SD-kártya után 960 forint díjat kell fizetni). Csupán annyi engedményt tesz, hogy ha valaki kártérítési igényt nyújt be és a kártérítést jogosnak találják, akkor a kártérítési összeg megállapításakor figyelembe kell venni a másoláshoz használt adathordozók árában már megfizetett díjakat. Azaz mindenkivel fizettetnek továbbra is egy jelképes szerzői jogdíjat. Azokkal is, akik egyértelműen saját használatra, jogtiszta forrásból származó műveket vásárolnak és azokkal is, akik a törvénymódosítás alapján támadhatóak lesznek, a különbség pedig csak annyi, hogy utóbbiakat meg is büntethetik.

Többen is eltörölnék

Az Országgyűlés már lefolytatta a javaslat részletes vitáját, jelenleg a bizottságok tárgyalnak a módosító indítványokról. Ezek közt három is van, amely kivenné a szövegből a felhasználókat kriminalizáló bekezdést: Az MDF-es Petkó András, illetve az MSZP-s Varga László és Hajdu Attila indoklása szó szerint ugyanaz: szerintük a módosítás túlságosan tág keretet adna a bírói jogértelmezésnek, mivel "szubjektív felelősségi alakzatot" építene be a jogszabályba.

A KDNP-s Rubovszky György más irányból közelítette meg ugyanezt. Az ő indoklása szerint a tervezett módosítás "ésszerűtlen és így zavart okozó" szabály, amely "a magánszemélyek, fogyasztók burkolt kriminalizálását jelenti", így nem fogadható el a mai világban, amikor az internetes másolások mindennapossá váltak. A képviselő szerint a tervezet a középiskolás és fiatal felnőtt korosztályt sújtaná szankciókkal, "a szerzői jogosultak érdekeit sem szolgálja".