Hízik a verseny nélkül adott milliárdos NFÜ-megbízás

Több mint egymilliárd forinttal megtoldották annak a cégnek a díjazását, amely már eddig is verseny nélkül kapott 3,5 milliárd forintnyi megbízássorozatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A legutóbbi eljárásnak van egy jogilag vitatható eleme, az uniós pénzekért felelős ügynökség azonban állítja, hogy betartotta a szabályokat. Közben az Állami Számvevőszék is felfigyelt arra, hogy veszélyben van az NFÜ önállósága a rendszer felett, amelyért több milliárd forintot fizetett.

Az európai uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) idén már több mint száz szerződést kötött külső cégekkel, az árat tekintve ezek közül is kiemelkedik az a dokumentum, amelyet október 8-án írtak alá. A Welt 2000 Kft.-vel való megállapodás értéke mintegy bruttó 1,1 milliárd forint, a tárgya pedig az EU-s forrásokért való pályáztatást segítő informatikai rendszer (hivatalos nevén Egységes Monitoring Információs Rendszer) továbbfejlesztése.

Ez a megállapodás már a hetedik, amelyet az NFÜ (és jogelődjei) a céggel kötött az utóbbi öt évben az EMIR fejlesztésére, összértékük eléri a bruttó 4,9 milliárd forintot. A szerződések közül csak az elsőt előzte meg nyílt versenyeztetés, a többi esetében az állami intézmény egyedül a Welt 2000 Kft.-től kért be ajánlatot. Az első, 2003-ban kötött szerződés értéke bruttó 262 millió forint volt, ami eltörpül a később verseny nélkül megkapott, összességében mintegy bruttó 4,6 milliárd forintos megbízássorozat mellett.

Nem előzmények nélkül

Az [origo] már márciusban beszámolt róla, hogy ez a helyzet azért alakulhatott ki, mert az ügynökség jogelődje 2004 tavaszán lemondott az EMIR-re vonatkozó továbbfejlesztési jogról a cég javára, és ez után már nem is tudott volna megbízást adni más vállalkozásnak az informatikai rendszer bővítésére, korszerűsítésére. Júniusi cikkünkből pedig kiderült, hogy az NFÜ és jogelődjének mozgástere ugyan szűk volt, de az évek során ő maga sem nagyon törekedett arra, hogy átlátható versenyhelyzetben lehessen elkölteni az informatikai rendszerre szánt milliárdokat.

Az idén októberben aláírt 1,1 milliárd forintos megállapodás valójában csak a 2007 eleji, kétmilliárdos értékű szerződés kiegészítése volt. A 2007 februárjában aláírt dokumentum értelmében a Welt bruttó 2,5 milliárd forintért vállalta 2008 végéig az EMIR továbbfejlesztését, ezt fejelték meg tehát most októberben további 1,1 milliárddal. Az NFÜ az [origo] kérdésére közölte, azért volt szükség a korábbi szerződés kiegészítésére, mert a "lekötött költségkeretek a tervezettnél hamarabb elfogytak", vagyis a Welt 2000 Kft.-vel több munkát kellett elvégeztetni, mint azt eredetileg tervezték.

Az NFÜ szerette volna már nyáron lebonyolítani a szerződéskiegészítéshez szükséges közbeszerzést, de jelentős késést okozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság aggályosnak találta az eljárását. A testület csak formai hibát talált, ezért bírságot sem szabott ki, de a vizsgálatáról szóló határozatának van egy érdekes eleme: kiderül belőle, hogy az NFÜ eredetileg lényegesen alacsonyabb összegű megbízást tervezett adni a Welt 2000 Kft.-nek. A dokumentum szerint az ügynökség azt közölte a döntőbizottsággal, hogy a közbeszerzés értéke bruttó 820 millió forint. Az [origo] megkérdezte az ügynökséget, hogyan lett ebből 1,1 milliárd, amit azzal magyaráztak, hogy közben "új információk merültek fel", amelyek szükségessé tették, hogy "a biztonságos működés érdekében növeljük a rendelkezésünkre álló embernapszámot".

Szakértői napok

Az embernapszámmal az úgynevezett szakértői napokra utalnak, ebben szabták meg ugyanis a díjazást a szerződéskiegészítésben. Az iratból kiderül, hogy ha a Welt 2000 Kft. egy szakértője egy napot tölt NFÜ-nek végzett munkával, akkor azért a céget bruttó 110 ezer forint illeti meg. Az [origo]-nak egy üzleti tanácsadó cég munkatársa - aki nincs felhatalmazva nyilatkozásra, ezért nevét nem közöljük - azt mondta, hogy ez egyáltalán nem számít kirívóan magas összegnek. A rendelkezésre álló információk alapján azonban a Welt 2000 Kft. részéről közel sem dolgozik annyi ember az NFÜ számára, amennyivel ki tudnák tölteni a szerződésben meghatározott keretet.

A szerződéskiegészítésben 10 060 kifizethető szakértői napot rögzítettek, így jön ki a már említett 1,1 milliárdos érték. Ez azt jelenti, hogyha a megállapodás október 8-i aláírásától kezdve a szerződés december 31-i lejáratáig a Welt 2000 Kft. részéről mindenki minden nap - beleértve a karácsonyt is - dolgozna, akkor ezt a keretet mintegy 120 szakértővel tudnák kitölteni. Az NFÜ egyik válaszából azonban kiderül, hogy "hozzávetőleg 50-70 fő között van" azoknak a száma, akik a Welt részéről az NFÜ-nek dolgoznak. (A Welt 2000 Kft. ügyvezetője még első cikkünk megjelenése előtt közölte, hogy nem nyilatkozik az NFÜ-s megbízásokról, és a céget most is kerestük ugyan, a tudakozóban található telefonszámok állandóan foglaltat jeleztek. Mint a cikkünk megjelenése után kiderült, a tudakozóban a cég régi elérhetősége szerepel. A vállalkozásnak nyilvános honlapja nincs, a www.welt2000.hu címre egy jelszót kérő ablak ugrik fel.)

Feltettük az NFÜ-nek a kérdést, miként fordulhat elő az, hogy az általa megbízott cég jóval több szakértői napot számolhat el a szerződéskiegészítésben meghatározott időszakban, mint amennyit a létszáma lehetővé tenne. Az ügynökség azt válaszolta, hogy az októberi megállapodás csak egy "szerződésmódosítás", amely "az előteljesítéseket és a szerződéskötés után felmerülő feladatokat együttesen kívánja fedezni, nem 3 hónap finanszírozásáról szól", vagyis korábban végrehajtott feladatokat is ennek révén finanszíroznak.

Nem egyértelmű, mennyire szabályos az, ha egy állami intézmény utólag ír ki közbeszerzési eljárást valamilyen előzőleg elvégzett tevékenységre. A Közbeszerzések Tanácsának egyik jogász munkatársától kapott vélemény szerint erre nincs lehetőség. Nagy András hangsúlyozta, hogy a konkrét ügyben - főleg annak pontos ismerete nélkül - nem adhat állásfoglalást, de általánosságban a közbeszerzési eljárással, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatban azt mondta, hogy "a közbeszerzések természetéből adódóan olyan megrendelés (illetve ez alapján történő teljesítés), amely tárgyát, valamint értékét tekintve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, csak azt követően történhet, hogy a közbeszerzési törvény által meghatározott eljárási keretek betartásával a felek szerződést kötöttek".

Ez tehát azt jelenti, hogy először le kell folytatni az eljárást, meg kell kötni a szerződést, és csak utána következhet a feladat teljesítése. Megkérdeztük az NFÜ-t, hogy ők miért nem tartották magukat ehhez, amire azt válaszolták, hogy szerintük ők kivételes helyzetben voltak, mert csak kiegészítettek egy meglévő szerződést.

Aggódó számvevők

A Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodás idén december 31-én jár le, az uniós pályáztatás azonban folytatódik, így szükség lesz az informatikai rendszer karbantartására, esetleges továbbfejlesztésére is. Egyelőre nem sok jele van annak, hogy az NFÜ törekedne arra, hogy szakítson az eddigi gyakorlattal és a jövőben nyílt versenyben válassza ki az értékes megbízás kedvezményezettjét. Az ügynökség mozgásterét szűkíti, hogy 2007 elején olyan szerződést kötött a Welt 2000 Kft.-vel, amelyben szerepel az, hogy "a beszerzés tárgyára vonatkozó szerződést nem köt másik vállalkozóval" a megállapodás ideje alatt, továbbá az, hogy nem rendelkezik az informatikai rendszer fejlesztésének jogaival.

Ez függőségi viszonyt jelent, amelynek veszélyére rámutatott az Állami Számvevőszék idén szeptemberben közzétett jelentése is. "Nem biztosított az NFÜ önállósága a több ezermilliárd forint felhasználását nyilvántartó rendszer felett, mert a működtetést és a fejlesztést külső szolgáltató végzi" - állapították meg a számvevők.

Az ügynökség korábban azzal érvelt, hogy anyagi okokból engedte át a cégnek a fejlesztési jogot, annak megtartása esetén ugyanis jóval többe került volna a rendszer. Az egyedi informatikai fejlesztéseket nehéz ugyan összehasonlítani, de a több millió ügyféllel rendelkező APEH - mint azt a sajtóosztályától megtudtuk - 2001 és 2007 között 4 milliárd forintot költött a bevallásokat kezelő informatikai rendszerének létrehozására, és mindezt úgy, hogy közben többségében ők maradtak a szerzői jogok és a szoftverek tulajdonjogának birtokosai is.