Összezavarta Demszkyt a szmogriadó

Bár Demszky Gábor főpolgármester a január elején kihirdetett szmogriadó idején azt ígérte, hogy levonják a betarthatatlannak bizonyuló intézkedés tanulságait, a fővárosnak egyelőre nincs ötlete arra, hogy mit csináljon. A főváros azt állítja, a kormány húzza az időt, pedig úgy tűnik, hogy Demszky sem tudja, mit akar. A főpolgármester kedden cikket írt arról, hogy a szmogriadó jó és szükséges, miközben novemberben még arról írt levelet a kormánynak, hogy a riadó kihirdetését lehetővé tevő rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

Január 11-én rendelték el Budapesten a szmogriadót, így aznap elvileg csak a páratlan, másnap csak a páros rendszámú autók közlekedhettek volna a fővárosban. A főváros szmogriadó rendeletéről ekkor derült ki, hogy betarthatatlan, hiszen a szabályszegőket a rendőrség nem büntethette meg. Lehetőség ugyan lett volna erre, de csak áttételesen.

Szankciók hiányában sokan nem is foglalkoztak a tilalommal, az autósok egy jelentős része teljesen figyelmen kívül hagyta a rendeletet. A főváros akkor azt kommunikálta, hogy ez nem baj, hiszen az első riadó csak afféle teszt: ennek tapasztalatai alapján módosítják majd a fővárosi szmogriadó-rendeletet.

Az [origo] a múlt héten megkereste a fővárosi önkormányzatot, hogy megtudjuk, mire jutottak a szmogriadó óta, mik a tanulságok, hogyan módosítanák a vonatkozó szabályokat. Azt kérdeztük, hogy az első igazi budapesti szmogriadó milyen tapasztalatokkal gazdagította a fővárost, és mit tettek vagy terveznek annak érdekében, hogy legközelebb többen tartsák be az autókra vonatkozó korlátozásokat. A fővárosi önkormányzat illetékesei az [origo] kétszeri megkeresésére sem tudtak konkrétumokat, tervezett vagy megtett intézkedéseket felsorolni. A válaszok alapján úgy tűnik, a főváros egyelőre minisztériumoktól vár megoldást a szmogriadóval kapcsolatos problémákra.

Mit akar Demszky?

A szállópor-határértékek szigorítása miatt módosítani kellett a fővárosi szmogriadó rendeletet, ezt megtette a főváros - válaszolta a szmogriadó tapasztalataira vonatkozó kérdésünkre Gonczlik Tamás, a szmogriadóval kapcsolatos teendők irányításával megbízott környezetvédelmi ügyosztályvezető, ami azért különös, mert ez már tavaly novemberben megtörtént. Gonczlik arra is hivatkozott, hogy Demszky Gábor főpolgármester levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben kérte, hogy a jogszabályok ellentmondásait oldják fel, és több rendeletmódosítást javasolt. A levelet viszont szintén novemberben, azaz jóval a szmogriadó elrendelése előtt küldte a főváros, tehát ez sem új intézkedés, ennek sincs köze a gyakorlatban is bevezetett riadóhoz.

A levélben Demszky több szempontból kritizálja a határérték-rendeletet - ennek alapján kényszerül a főváros bizonyos szállópor-koncentráció felett szmogriadó elrendelésére -, és az érintett minisztériumoknak több jogszabály módosítását is javasolja, köztük a KRESZ-ét.

A főpolgármester novemberi levele a minisztériumok szmogriadóval kapcsolatos feladatait hangsúlyozza, és több szempontból bírálja a határtérték-rendeletet. "Indokolatlanul elhamarkodottnak tartom a módosítás bevezetését" - írta a főpolgármester. Többek között azért, mert "az önkormányzatokra többletfeladatokat és többletköltségeket ró anélkül, hogy a végrehajtásához szükséges erőforrások biztosításáról gondoskodna". Összefoglalva azt javasolta, hogy helyezzék hatályon kívül a rendeletet.

A főpolgármester novemberi levelében több kisebb törvénymódosítást kezdeményezett arra az esetre, ha a szmogriadó elrendeléséhez vezető jogszabályt nem módosítanák. Felvetette például, hogy a legjelentősebb légszennyező üzemeket kötelezzék arra, hogy készítsenek intézkedési tervet a rendkívüli helyzetekre. Az intézkedési terveknek a szennyezés csökkentését kellene célozniuk.

A KRESZ módosítását is felvetette, de nem a szmogriadó intézkedéseinek szankcionálását kérte, csak azt javasolta, hogy alakítsanak ki olyan közlekedési táblákat, amelyek a "kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó" gépkocsik behajtását korlátoznák bizonyos területeken. Így ki lehetne alakítani olyan zöld zónákat, ahová csak a legkevésbé környezetszennyező autók hajthatnak be. Azt is javasolja, hogy alakítsák át úgy a jogszabályokat, hogy az autókat ezentúl háromféle környezetvédelmi kategóriába lehessen sorolni, háromféle plakettel, azaz jelöléssel.

Demszky levele tehát nem a rendkívül szigorú (a legszigorúbb európaihoz, a svájcihoz mérhető) szmogrendelet betartatásához kért módosításokat, hanem inkább olyan kompromisszumot javasolt, amellyel a főváros mentesülne az autóforgalom gyakorlatilag teljes korlátozásától.

Demszky saját levelének gyakorlatilag ellentmondva a Népszabadságban megjelent keddi írásában a szmogriadó szükségességét hangsúlyozza. E szerint a média többször úgy bírálta a fővárost, hogy "elfelejtett tájékoztatni annak céljáról, arról, hogy kisgyerekeink, szüleink, beteg rokonaink védelméről volt itt szó". Demszky a cikk elején arról ír, hogy Budapest az országban gyakorlatilag egyedüliként "kötelezőnek érezte magára nézve a jogszabályokat, be is tartotta őket, és felhívásunk nyomán ugyanígy tett az erre kért autósok csaknem fele".

A szmogriadót január 11-én rendelték el

Nem csak a főpolgármesternek túl sok azonban a szmogrendelet. A városházi képviselők többsége már a határértékeket módosító miniszteri rendelet október 25-i hatályba lépésekor azt állította, túlságosan szigorú az új szabály. A november 27-i közgyűlésen a rendelet mellett (37 igen szavazattal 28 ellenében) elfogadtak egy olyan határozatot is, amelyben arra kérték a kormányt, módosítsa a levegőtisztasági rendeletet. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztése példaként azt említi, hogy mérlegelési jogkört kellene adni az önkormányzatoknak, hogy elrendelik-e a szmogriadót, még akkor is, ha a mikroszkopikus por koncentrációja meghaladja a határértéket.

Jámbor óhaj

A főváros kérdéseinkre válaszolva többször utalt arra, hogy a közlekedési szankciók kialakítása - például a KRESZ módosítása -, a határértékek módosítása vagy a jogszabály-harmonizáció nem tartozik a feladatai közé, azt az illetékes minisztériumoknak kell megoldaniuk. "A jogszabályok módosítását végző előkészítő szerveknek kell ismerniük azt, hogy a szankcionálás kérdését milyen módon szükséges rendezni" - írta a környezetvédelmi ügyosztály vezetője.

"Csakis a jogharmonizáció létrejötte után derül ki, hogy a szmogriadó-rendelet milyen további módosításai szükségesek" - írta az [origo]-nak Gonczlik. Ebben a főváros nem tud előrelépésről, hiába kérte a főpolgármester a szmogriadó második napján, hogy az érintett minisztériumok 8 napon belül tegyenek javaslatot a joghézag megszüntetésére, azaz a szabályokat megszegők megbüntetésére. A 8 nap egy hete letelt, a válaszok azonban nem érkeztek meg a fővároshoz. "A Fővárosi Önkormányzat szakemberei még folytatják az egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal" - válaszolta erre vonatkozó kérdésünkre az ügyosztályvezető. Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója szerint a 8 napos határidő inkább "jámbor óhaj" volt a főváros részéről. Gonczlik szerint a legsürgősebb a "büntető szabályozás", azaz a szankciók kidolgozása, amelyek "kidolgozása jelenleg is folyik".

A jogszabályok módosítása után fogja a főváros átalakítani szmogriadó-rendeletét - nyilatkozta hétfőn Nyáry. Erről annyit mondott, hogy valószínűleg pontosítani fogják, hogy kire nem vonatkozik szmogriadó idején a közlekedési korlátozás. Azt is vizsgálják, hogy szmogriadó idején éjféltől hajnali ötig minden autó közlekedhessen, hogy "a kereskedelmi áruszállításokat lebonyolíthassák".