Az MSZP mézesbödönében folytatja Gyurcsány

Az MSZP pártalapítványál folytatja politikai karrierjét Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök, ami nem is olyan rossz húzás a részéről. Az alapítvány minden évben félmilliárdot kap a költségvetéstől, amit a párt ideológiai hátterének gondozására költhet, nehezen ellenőrizhető módon. Gyurcsány itt újra felépítheti magát.

"A Táncsics Mihály Alapítvány hivatásának tekinti, hogy közreműködjön a nők társadalmi szerepének, egyenjogúságának és esélyegyenlőségének javításában. Ennek érdekében 2009. április-május hónapokban öt hétvégi alkalommal tréninget hirdet, amelynek alapvető célja a nők sikerességének növelése a közéletben" - olvasható az alapítvány honlapján közzétett felhívásban.

A legfrisebb esemény, amelyre a honlapon felhívják a figyelmet április 2-án volt, utoljára tavaly novemberben szerveztek konferenciát "Környezettudatos életmód Magyarországon" címmel. A honlap hitvallás rovatában bárki folytathatja "a baloldali vagyok, mert" mondatot, az ajánlott könvyek között pedig megtalálható a Beszélegtések Nyers Rezsővel című kiadvány is. Az alapítvány vezetését hamarosan Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök veszi át.

Nem akarta a nulláról kezdeni

Gyurcsány azután jelentkezett be az alapítvány vezetésére, hogy egy hét sikertelen kormányfőkeresés után március 28-án lemondott az MSZP elnöki posztjáról is. Lemondása után a miniszterelnök szűkebb stábjának egyik tagja az [origo]-nak azt mondta: az egyszerű elnökségi poszt szóba sem jöhetett, az elnökség több tagjával ugyanis komoly konfliktusba keveredett Gyurcsány. A március 30-i frakcióülésen viszont a felszólalók többsége már Gyurcsány mellett érvelt, ekkor indult meg a gondolkodás arról, milyen formában dolgozhatna tovább az MSZP-ért.

Március 30-31 között dőlt el, hogy Gyurcsány a Táncsics Alapítvány élén folytatja tovább. Az [origo]-nak az MSZP több - névtelenséget kérő - elnökségi tagja is azt mondta, hogy erről nem volt vita a párton belül. Egyikük ehhez annyit tett hozzá, először az vetődött fel, hogy egy létrejövő baloldali kutatóintézetnek lehetne a vezetője a leköszönő pártelnök, Gyurcsány azonban azzal érvelt, hogy nem akarja a nulláról kezdeni, így jött szóba az alapítvány.

"Ideológusként érkezett az MSZP-be, így természetes volt, hogy ilyen terepen folytassa tovább" - utalt a kormányfő egyik munkatársa arra, hogy a korábban üzletemberként tevékenykedő Gyurcsány az ezredfordulón a baloldalról szóló cikkek írásával, valamint Tony Blair brit munkáspárti miniszterelnök nevéhez fűződő harmadik út népszerűsítésével bukkant fel a politikában. Az MSZP szellemi műhelyeként működő Táncsics Alapítvány célja ugyanis, hogy megteremtse az MSZP kulturális és közösségtemető tevékenységének hátterét.

Varga László az alapítvány egyik kuratóriumi tagja az [origo]-nak azt mondta: az alapítvány élén Gyurcsánynak nem a napi operatív pártirányítással, hanem az értelmiségi holdudvar építésével foglalkozik majd. Hasonlóan fogalmazott a kormányfő egyik munkatársa, aki szerint Gyurcsány célja az MSZP körüli jelenleg nem túl eleven szellemi pezsgés újraélesztése. Juhász Attila, a Political Capital elemzője pedig azt emelte ki, hogy az alapítvány révén Gyurcsánynak a pártszervezésre, a hálózat- és ideológiaépítésére lehet hatása.

Az alapítvány tulajdonában lévő Kapcsolat.hu, az MSZP közösségi oldala - itt olvasható Gyurcsány blogja - nyilvános terepet biztosíthat Gyurcsánynak - mondta az elemző, aki szerint a távozó kormányfő befolyását növelheti az alapítvány évi félmilliárdos költségvetése is. Juhász szerint az alapítvány jó terep a politikai túléléshez, esetleg Gyurcsány egy későbbi visszatérését is elő tudja itt készíteni. A visszatérése azonban nem lesz könnyű, a választók szemében ugyanis Gyurcsány jelenleg bukott politikus.

Az Alkotmánybíróság kritizálta

Az alapítványt a szocialista párt 2003-ban hozta létre, miután egy akkor elfogadott jogszabály lehetővé tette, hogy a parlamenti pártok - a nekik juttatott állami pénzek mellett - kutatásra, tudományos tevékenységre, tanulmányok készítésére is kapjanak pénzt. Az MSZP alapítványát eddig Lamperth Mónika vezetette, a Fidesz hasonló, Polgári Magyarországért Alapítvány nevű szervezetét a parlament emberi jogi bizottságát vezető Balog Zoltán irányítja.

A pártok alapítványai szavazatarányosan kapnak költségvetési támogatást. Ez alapján az elmúlt években a szocialisták alapítványa kapta a legtöbb pénzt, az Állami Számvevőszák adatai szerint 2005-ben például 444,3 millió, 2006-ban 477,2 millió állami forintot kapott a Táncsics Alapítvány.

"Jó ötlet, hogy a pártok ne csak működésre és kampányszervezésre kapjanak pénzt, hanem ahhoz is, hogy programjukat szakmailag alá tudják támasztani" - mondta az [origo]-nak Miklósi Zoltán, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársa. Miklósi szerint ez azonban a gyakorlatban nem valósult meg, a pártok nyomására az alapítványokhoz érkező állami forrásokat is kampánycélokra fordították a pártok. Az intézet 2007-ben konkrét javaslatokkal is előállt a pártfinanszírozás átláthatóvá tételére. Ebben a pártalapítványokról azt írták, hogy hozzák nyilvánosságra, konkrétan mennyit költöttek tanulmányokra, illetve különböző kulturális tevékenységekre. A pártfinanszírozás kérdését azonban nem sikerült rendezni.

A pártalapítványok működését az Alkotmánybíróság (Ab) is kifogásolta: 2008. májusban meg is semmisítette az erről szóló 2003-as törvényt. Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény szerint csak azoknak a pártoknak az alapítványai kaptak állami pénzt, amelyek két cikluson át a parlament tagjai voltak. Ráadásul az Ab is szóvá tette, hogy a rendszer megkettőzte a pártok állami támogatását, vagyis a tudományos tevékenységre kapott pénzt is kampánycélra fordították a pártok. Az Ab kifogásai után, tavaly szeptemberben életbe lépett törvény előírta: minden állami támogatásra jogosult párt alapítványának jár pénz, vagyis nem csak a parlamenti pártoknak. A jogszabály azt viszont továbbra se rendezte egyértelműen, hogy a kuturális célra kapott pénzt kampányfinanszírozásra ne költhessék el a pártok.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kétévente vizsgálja az alapítványok működését, a Táncsics Alapítványt legutóbb 2005-2006-ban vizsgálta. Az ÁSZ ekkor kisebb hiányosságokat állapította meg, többek között azt, hogy nem volt megfelelően szabályozva a kuratórium vezetésének feladatköre. Az alapító okirat alapján ugyanis az elnök, a működési szabályzat szerint viszont az alapítványi igazgató volt felelős az alapítvány programjának, költségvetésének kidolgozásáért. Az ÁSZ szerint a pénzügyi tervek nem voltak teljes körűek, mindkét évben hoztak a tervben nem szereplő döntést, 2005-ben például 2,5 millió forintért megvették a kapcsolat.hu domain nevet. Az alapítvány által magánszemélyeknek, szervezeteknek kifizetett támogatások 24 százalékánál állapított meg hiányosságot az ÁSZ. Az alkotmánybírósági kifogások utáni időszakot még nem vizsgálta a számvevőszék.