A hűtlenkedést elnézi az új polgári törvénykönyv

Könnyebb lesz elválni, a házastársi hűséget sem várja el az állam, a mozgássérültekkel pedig nem lehet majd olyan egyszerűen kiszúrni, mint eddig. Egyebek mellett ezekről is szól az új polgári törvénykönyv, amelyről április végén szavaz az Országgyűlés. Lesz sérelemdíj, elismerik a leányanyák döntési jogát, jól járnak a szorgos adósok. Szemezgessen, mindenkit érint!

"Ha a parlament elfogadja ezt a törvényt, akkor felteszi a koronát a modern polgári Magyarország jogrendszerére" - harangozta be büszkén az MSZP egyik szónoka az új polgári törvénykönyvet, amikor elkezdődött a magánjogi kódex parlamenti vitája. A törvény lassan egy éve fekszik az Országgyűlés előtt: tavaly júniusban terjesztette be az igazságügyi és rendészeti minisztérium. Márciusban befejeződött a részletes vita, döntöttek a módosító javaslatokról is. A zárószavazás a jövő héten lesz.

A tervezet több mint ezer paragrafusból áll. A jelenleg érvényes, 1959-es Ptk.-hoz képest könnyebb benne eligazodni, mivel könyvekre tagolódik, és az összes paragrafus címet kapott. A törvény az igazságosság, méltányosság, mellérendeltség és egyenjogúság elvei szerint állapítja meg a szabályokat a vagyoni, személyi és családi viszonyokra vonatkozóan - áll a bevezető fejezetben. "Neki kell lennie e változás nyertesének: a tisztességgel boldogulni akaró, a teljesítményeire és méltóságára büszke, a jogait bátran érvényesítő polgárnak" - vezette fel Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a parlamenti vitát.

Kifinomult cselekvőképtelenség

Az új Ptk. megváltoztatja a cselekvőképtelenséghez kapcsolódó szabályokat. A cél Draskovics szerint az volt, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak azok emberek, akiknek a belátási képességük korlátozott. A kódex bevezeti az előzetes jognyilatkozat intézményét. Az emberek előre rendelkezhetnek majd arról, mi történjen velük, ha elvesztik cselekvőképességüket: akarnak-e szociális otthonba menni, ki intézheti helyettük majd az ügyeiket és ki nem .

Ha valakit cselekvőképtelennek nyilvánítanak, akkor sem kerül ki automatikusan az irányítása alól az összes olyan terület, ahol korábban maga dönthetett. Meg lehet majd állapítani a cselekvőképtelenséget csak egyes ügycsoportokra, azaz például meg lehet majd tiltani például csak azt is valakinek, hogy ingatlanvagyonát értékesítse. Újdonság a támogatott döntéshozatal bevezetése: az értelmi képessége, pszichés állapota miatt segítségre szoruló, de még cselekvőképes ember ügyintézését egy általa kiválasztott támogató segítheti majd.

Ha valakit mégis cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeznek, az sem jelenti majd, hogy többé esélye sem lesz arra, hogy maga intézze a dolgait. A gondnokság alá helyezésről hozott döntéseket legalább ötévente felül kell vizsgálni a törvénytervezet szerint.

Az érdekeiket nehezen érvényesítő embereket érinti az is, hogy az új Ptk. hat hónapról öt évre növeli az igényérvényesítés határidejét tartásdíjak, életjáradékok esetében. Új lehetőség lesz az is, hogy az örökhagyó végakaratában megnevezhet végrendeleti végrehajtót. Ez a jogintézmény azoknak segítene, akik nem tudnak mit kezdeni a rájuk szakadt üzleti hagyatékkal. A végrehajtó feladata a vagyon őrzése, igazgatása és fokozatos átadása lenne az örökösök számára.

Sérelemdíj jár azért, ami fáj

Az új magánjogi kódex készítőinek büszkén emlegetett újítása a sérelemdíj bevezetésre. A törvénytervezet szerint akinek megsértik a személyiségi jogait, díjat követelhet majd az őt ért nem vagyoni kárért. Ehhez többé nem kell majd bizonyítani, hogy a jogsértés tényén túl egyéb hátrány is érte azt, akit megsértettek. A törvény "anélkül teszi majd lehetővé az ilyen jellegű sérelmek anyagi jóvátételét, hogy bizonyítani kellene azt, hogy mennyit is ért, mondjuk, egy szem elvesztése miatti lelki sérülés" - mondott példát Draskovics a parlamentben.

A tervezet kimondja, hogy a személyiségi jog megsértését jelenti ezentúl az is, ha a fogyatékos emberek törvényben előírt jogai nem érvényesülnek. A mozgáskorlátozottak például sérelemdíjat követelhetnének, ha valahol elmarad a kötelező akadálymentesítés.

A sajtó lazábban idézhet

A sajtóra enyhébb szabályok vonatkoznának a személyiségi jogok megsértését illetően. Ha szöveghűen tudósít és pontosan megjelöli a nyilatkozó személyt, az újságírónak nem kell majd felelnie azért, ha személyiségi jogot sért, amit közölt.

Jól járnak a szorgos adósok

A Ptk. több változása is a fogyasztók érdekeivel foglalkozik. A fogyasztói védelem nem csak az állampolgárokat illetné meg ezentúl, hanem a mikrovállalkozásokat, társasházakat, egyesületeket, egyéni vállalkozásokat és alapítványokat is. A tervezet megpróbálja megakadályozni, hogy rosszul járjon, aki a teljesítési idő előtt visszafizetné a felvett kölcsönt. Az új törvény szerint aki tud, előtörleszthet a jövőben úgy, hogy a kölcsönnel járó költségei arányosan csökkenjenek.

A fiataloknak várniuk kell az örökbefogadással

Az IRM szerint az új Ptk. egyik nagy erénye az örökbefogadási szabályok megváltoztatása. Részben szigorítottak: felemelték az örökbefogadási korhatárt. Eddig elég volt, ha az örökbe fogadni szándékozó ember nagykorú, azaz 18 évesnél idősebb volt, ezentúl 25 éves kor lesz a minimum.

Könnyítés lesz viszont, hogy nem kell majd feltétlenül felkészítő tanfolyamra menni örökbefogadás előtt, ha tapasztalt, a gyereket jól ismerő rokonról van szó. A törvény segítene azokon is, akik a jelenlegi szabályok szerint idősebb koruk miatt nem fogadhatnának örökbe. A maximális korkülönbség örökbefogadó és örökbefogadott között továbbra is 45 év lesz, de ha valaki csak néhány hónappal idősebb az előírtnál, a bíróságnak lehetősége lesz mérlegelni az engedély megadását.

Döntési jogot kapnak a leányanyák

A leányanyák érdekében is változtattak a törvényen. Eddig nem kellett a vér szerinti szülő hozzájárulása az örökbeadáshoz, ha a szülő cselekvőképtelen - például 14 évesnél fiatalabb - volt. Az új Ptk. indoklása szerint igazságtalan a leányanyáktól elvenni a gyereküket akaratuk ellenére, amikor úgyis beleöregszenek a cselekvőképességbe, ezért megszüntették ezt a szabályt.

Új jogintézmény lesz az örökbefogadást követő gondozás: az örökbefogadást segítő szervezet - családsegítő szolgálat, civilek - figyelemmel kísérheti, beilleszkedett-e a gyerek az új családjába.

Hűség helyett együttműködést várnak a házasoktól

A házastársi hűség többé nem lesz törvényben előírt kötelezettség, ha a parlament elfogadja az eddig külön törvényben szabályozott családjogot is magába olvasztó Ptk.-t. A szövegtervezetből ugyanis kikerült az a - családjogi törvényben még szereplő - mondat, hogy "a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak". Az új Ptk. ehelyett együttműködési kötelezettséget ír elő a házastársaknak, és mindezt azzal indokolja, hogy a személyi viszonyokat ma már elsősorban erkölcsi normák szabályozzák.

A hűségre vonatkozó rész kihagyása miatt tiltakoztak MDF-s, KDNP-s és fideszes politikusok. "Nem azért hallják-e a gyerekek a hűség szót csak a kutyákkal kapcsolatban, mert senki sincs, aki a hűséget eléjük ölelje? Na de, ha már a szót is kidobjuk a polgárságról, az értékőrző, értékteremtő emberről szóló törvény tervezetéből, mi marad akkor? Talán még a kutyák sem" - fakadt ki a parlamentben a fideszes László Tamás. (László felszólalásában először József Attila a Dunánál című verséből idézett, onnan ragadta ki az ölelkező szülők képét.)

A törvényt előkészítő szakértői bizottság szövegváltozatában sem szerepelt már a hűség - ezzel védte a kihagyást az MSZP vezérszónoka, Frankné Kovács Szilvia. "Szeretném remélni, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem azt állítják, hogy a szakértői javaslatot összeállító tudós társaság - hogy Mikola képviselőtársunk szavaival éljek - szinglihordák grasszálását vagy a deviancia normaszintre emelését kívánná elősegíteni" - szúrt oda a tiltakozóknak Frankné a parlamentben.

Igaz, néhány nappal epés felszólalása előtt még ő maga is aláírta azt az MSZP-s módosító indítványt, amely a hűségről szóló szöveg visszaillesztését javasolta. Az indítványt később visszavonták. Az [origo] szerette volna megkérdezni Franknét arról, miért gondolta meg magát, de a politikus a sajtóosztályon keresztül azt üzente: csak április végén lesz újra napirenden a Ptk, addig nem nyilatkozik róla. A Fidesz és a KDNP nem járt szerencsével a hűséget visszakövetelő indítványával, az MSZP és az SZDSZ összezárt, és a javaslatot március 30-án leszavazták.

Nem kell várni házasság előtt, könnyebb lesz válni

A házasokat és az esküvőre készülőket két kézzelfoghatóbb változás is érinti majd. A törvény többé nem próbálja megóvni a párokat attól, hogy átgondolatlanul ugorjanak fejest a házasságba, mert megszűnik a házasság előtti 30 napos kötelező várakozási idő. Könnyebb lesz elválni is. A házasságot az új Ptk. szerint nemcsak a bíróságon, hanem közjegyző előtt is fel lehet majd bontani, ha nincs közös gyerek és az anyagiakról meg tudnak egyezni a felek. A válás megkönnyítése az IRM ötlete volt, a törvényt előkészítő szakértői bizottság javaslatában még nem szerepelt.

A Ptk. tervezetében szerepel a melegek által köthető bejegyzett élettársi kapcsolat is, amelynek a szabályait részletező külön törvényt hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

Nem volt erős a helyesírás

A parlamentben benyújtott több tucat módosító javaslat javított helyesírási hibákat. Az Országgyűlés elé terjesztett változatban vesszőhibák és olyan értelemzavaró elírások voltak, mint a semmisség szó semmiségnek írása. Szerencsétlennek vélt megfogalmazásokat is próbáltak korrigálni módosítást indítványozó képviselők. A KDNP-s Rétvári Bence például a lajstrom szót szerette volna magyartalanságra hivatkozva nyilvántartásra cserélni egy bekezdésben, de a javaslatát leszavazták.