Nem találja a zsebekben az eltűnt vagyonokat az APEH

Sikerágazatnak tűnik, bár legfeljebb csak egy kisebb autót lehetne venni abból a pénzből, amit egy átlagos vagyonosodási vizsgálat megállapít azoknál, akik az APEH szerint nagyobb lábon élnek, mint amennyit adózott jövedelmük lehetővé tenne. Az APEH még azt sem tudja megmondani, pontosan mennyi pénz folyt be a vizsgálatoknak köszönhetően, pedig csaknem 20 ezer adózót érintett 2007 óta a sok politikus által csodafegyvernek szánt, számos alkotmányos kifogással támadott vagyonosodási vizsgálat. Az [origo] utánanézett, hogyan turkál a zsebünkben az állam.

"Olyan volt, mint egy inkvizíciós eljárás. Érződött, hogy mindenáron pénzt akarnak kicsikarni" - mesélte az [origo]-nak egy fiatal, az informatikai szektorban érdekelt üzletember, milyen benyomásai maradtak a nemrég véget ért adóellenőrzésről. A fiatalember - aki az APEH-től tartva kérte, hogy a nevét ne írjuk le - azért került az adóhivatal célkeresztjébe, mert évekig külföldön dolgozott, így nem volt Magyarországon bevallott jövedelme, viszont lakást vásárolt Budapesten.

Az informatikus vállalkozó egyike volt annak a közel 20 ezer embernek, akiket az elmúlt két évben úgynevezett vagyonosodási vizsgálat alá vont az adóhatóság. Az eljárás több mint egy évig tartott - miután egyszer lezárult, a fiatalembert behívták még egy úgynevezett utóellenőrzésre is -, de a végére, több fellebbezés után sikerült bebizonyítania, hogy a pénzét legálisan szerezte, és külföldön már megfizette utána az adót is.

A fehérítés zászlóvivője

Bár a törvény már 1996 óta lehetővé teszi a vagyongyarapodási vizsgálatot - amely valójában egy, a magánszemélyek személyi jövedelemadó-vizsgálatánál alkalmazott módszer - a kifejezést mégis csak Gyurcsány Ferenc második kormányának hivatalba lépésével tanulta meg az ország. A volt kormányfő 2006. június 10-én, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén jelentette be: "Az APEH mai szabályozási keretei között arra készül fel, hogy 2007-től kezdve évente nem pár száz, hanem legalább tízezer vagyonosodási vizsgálatot fog elvégezni."

Korábban évente mindössze 5-600 ilyen vizsgálatot végzett az adóhatóság. Leginkább csak azokat ellenőrizték, akik ellen feljelentés érkezett, illetve néhány esetben a bíróság kérte az adóhatóságot a valós jövedelem megállapítására, például válóperekben. Gyurcsány - akinek kormánya épp a költségvetést igyekezett egyensúlyba hozni - viszont fontos szerepet szánt a vizsgálatoknak a gazdaság kifehérítésében: "Több milliárd forintos bevétel van ebben" - mondta akkor.

"A minisztérium és az APEH évtizedes tapasztalata alapozta meg" - mondta az [origo]-nak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke, akitől arról érdeklődtünk, milyen tanulmányok támasztották alá az évi tízezer vizsgálatról szóló döntést, illetve milyen számításokra alapozva jósolt többmilliárdos bevételt a miniszterelnök. Hatástanulmányokkal a PM nem tudott szolgálni, de a kormány is ismerte a korábbi évek statisztikáit, amelyek megmutatták, hogy elszivárog a pénz a rendszerből: 2005-ben például az egyéni vállalkozók 37 százaléka - több mint 112 ezer ember - mutatott ki veszteséget, 20 százalékuk pedig nullára hozta ki az eredményét. Veszteségesen működött 118 ezer cég is, a gazdasági társaságok több mint egyharmada. A vállalkozásokból eltűnő pénzt két oldalról próbálták megfogni 2006-ban: adót vetettek ki a cégek házipénztárban tartott készpénzére - ezt később az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette -, illetve a magánszemélyek oldalán a vagyonosodási vizsgálatokkal.

Pichler szerint politikai döntés született: a vagyonosodási vizsgálatokat szánták a gazdaság kifehérítését célzó intézkedések "zászlóvivőjének". Megszorítások idején nem lehetett megtenni, hogy bérből és fizetésből élőket megterhelik, miközben egy bizonyos társadalmi csoporthoz nem nyúlnak - magyarázta a döntést a sajtófőnök. A vagyonosodási vizsgálat még inkább szimbolikus eszköz lett, amikor Gyurcsány június 30-án az APEH vezetői értekezletén bejelentette: ő maga kezdeményez ellenőrzést önmaga és a kormánytagok ellen, és erre szólította fel a parlamenti pártok elnökeit és frakcióvezetőit.

Közvetett hatások

Több mint két év elteltével az APEH kommunikációja szívesen emlegeti, hogy a vagyonosodási vizsgálatokkal 2007-ben 42,7 milliárd, 2008-ban pedig 31,8 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel, ebből összesen több mit 40 milliárd jogerős. A hivatalos adatok szerint 2007-ben átlagosan 5,6 millió, 2008-ban pedig 7,8 millió forint adókülönbözetet talált egy-egy, megállapítással zárult vizsgálat. 2009. április 17-ig több mint 18 ezer vizsgálat fejeződött be első fokon, amelyek során egyenként, átlagosan 4,3 millió forint adóhiányt állapítottak meg.

Ha azonban nem csak a megállapítással zárult, hanem az összes elindult vizsgálatot vetjük össze a feltárt adóhiánnyal, akkor 2007-ben egy vizsgálat átlagosan 2,8 millió forintot talált. Még rosszabb az arány, ha a jogerős határozattal lezárt ügyeket nézzük: 2007-ben 7028 ügyben összesen 15,5 milliárd forint adóhiányt találtak, vagyis vizsgálatonként 2,2 millió forintot. A tavaly jogerősen lezárt 6892 ellenőrzés pedig egyenként, átlagosan 3,6 millió forint be nem fizetett adót találtak, amire még körülbelül ugyanennyi bírságot és késedelmi pótlékot szabtak ki.

Hogy ebből mennyi folyt be ténylegesen, azt az APEH sem a több ügyben is vizsgálatot folytató Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, sem az [origo]-nak nem tudta megmondani. A nyilvántartásban ugyanis nem különül el egymástól, amit az adózók önként bevallottak és befizettek, és amit az adóhatóságnak kellett bevasalni. Azt azonban lehet tudni, hogy 2007-ben - a 2008-as évet még nem zárták le - az szja-ellenőrzések nyomán 18,6 milliárd forintot könyveltek az egyéni adószámlákra, amiből 7,2 milliárd forint folyt be tavaly januárig a költségvetésbe.

Ez a bevétel különösen azért tűnik kevésnek, mert 2007-ben az APEH az összes ellenőrzési kapacitásának 28,3 százalékát fordította a vagyongyarapodási vizsgálatokra: a hivatal rendelkezésére álló 534 ezer revizori napból (az ellenőrök száma a munkanapokkal beszorozva) 151 ezret kötött le ez az ellenőrzés. 2008-ban ez az arány 10,7 idén pedig, a tervek szerint 13,3 százalék (de az adatok nem összehasonlíthatók, mert időközben jelentősen nőtt az ellenőrök létszáma), ami jelzi, hogy a vagyonosodási vizsgálatok jelentősen igénybe vették a hivatal erőforrásait.

"Nem volt ez haszontalan, alapjában véve elérte a célját" - mondta a vagyonosodási vizsgálatokról az [origo]-nak Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese. Szerinte az ellenőrzésnek nem is az elsődleges célja, hogy pénzt hajtsanak be, hanem a prevenció, az adómorál javítása. Ezt a célt pedig elérte az APEH - állítja Vargáné. Bár az elnökhelyettes szerint még túl kevés idő telt el a tömeges ellenőrzések bevezetése óta ahhoz, hogy látványos legyen az eredmény, máris kimutatható, hogy bizonyos körben nőttek a bevallott jövedelmek.

Egyetért az elnökhelyettessel László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere is: "Egyáltalán nem volt az embereknek veszélyérzete. Még a teljesen nyilvánvaló adócsalást sem próbálták meg leplezni" - mondta a minimálbérből vagy rokkantnyugdíjból nagy értékű autókat vásárlókra utalva. Szerinte a vagyonosodási vizsgálatok legalább annyit elértek, hogy az adózók egy része elkezdett jogkövető magatartást tanúsítani, és rendesen adót fizetni. Más részük viszont teljes illegalitásba vonult - mondta László -, vagyis offshore cégekbe és külföldi számlákra menekítette a vagyonát, és már annyi közterhet sem fizet, mint korábban.

A közvetett hatásról csak egy becslés látott napvilágot: a Gyurcsány Ferenc által még 2007-ben felkért, a gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság idén februári jelentése szerint 2008-ban az szja volt az egyetlen adónem, ahol érezhetően nagyobb volt a bevétel a vártnál: 60,5 milliárd forinttal több folyt be, mint amennyit eredetileg terveztek. Ez ugyan nem mind a gazdaság kifehéredéséből származik - hiszen az infláció és a jövedelmek növekedése is nagyobb volt a vártnál -, de a testület számításai szerint 32,5 milliárd forintot egyértelműen fehéredésnek lehet tekinteni.