Nem maradhat fenn a XII. kerületi turulszobor - döntött a Fővárosi Bíróság (FB) szerdán. A 2005-ben építési engedély nélkül felállított szoborért négy éve küzd a XII. kerület, ezért eddig egymást kioltó határozatok sorát hozták különböző hivatalok. A jogi huzavona végére tehet pontot az FB szerdai döntése, melynek értelmében le kell bontani a turulszobrot. A döntéssel saját korábbi határozatát és a közigazgatási hivatal megtámadott döntését hagyta helyben az FB.
Az ítéletet magyarázva Pomázi Miklós, az ügyben a közigazgatási hivatal jogutódjaként érintett Közép-magyarországi Államigazgatási Hivatal osztályvezetője azt mondta: a bontást el kell rendelni, a szobrot a XII. kerületnek "ésszerű határidőn belül" el kell távolítania.
Az ítélet vesztese a XII. kerület. Jogi képviselője, Gál András Levente szerint "jogkövető hivatal vagyunk, követjük majd a bírósági ítéletben foglaltakat". Arról azonban még nem döntöttek, hogy kérnek-e felülvizsgálatot, ez majd csak az ítélet kézhezvétele után derül ki - tette hozzá. A XII. kerületi önkormányzat meglepőnek tartja a döntést. Eddig is mindent megtettek azért, hogy az emlékmű fennmaradási engedélyt kapjon és ez a céljuk továbbra is változatlan, olvasható a kerület közleményben. Az önkormányzat reméli, hogy "nem kerülhet sor az ötvenes éveket idéző szobordöntésre a Hegyvidéken".
Jogi huzavona négy éve
A XII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete 2005-ben döntött úgy, hogy emlékművet állít a II. világháborúban elesett polgári és katonai áldozatoknak az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. Mitnyan György, a kerület akkori fideszes polgármestere 2005 márciusában kért építési engedélyt, de a fővárosi közgyűlés nem járult hozzá az emlékmű felállításához, csak parkfelújításra, térrendezésre szóló engedélybe ment bele.
Ez nem zavarta a kerületet, amely felállíttatta és 2005 októberében felavatta a 4,4 méter szárnyfesztávú, hat méter magas talapzatra emelt, karmaiban kardot tartó turulmadarat. Az emlékmű ellen a kerületi SZDSZ-es képviselők tiltakoztak először, akik attól tartottak, hogy a szobor a neonácik kedvelt találkozóhelye lesz. A képviselők még az avatás előtt a közigazgatási hivatalhoz fordultak, amely megállapította, hogy a szobrot jogellenesen állították fel.
A kerület fennmaradási engedélyt kért, de az eljárásra kijelölt I. kerület akkor még elutasította azt, mivel hiányzott a fővárosi önkormányzat hozzájárulása. A turult tehát le kellett volna bontani, de a XII. kerület ezt nem tette meg, ráadásul elfogultságra hivatkozva a közigazgatási hivatal és vezetőjének kizárását kezdeményezte az eljárásból. Az ügy új hivatalnál kötött ki, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalnál (OLÉH), amely elutasította a kérelmet.
Ezután a közigazgatási hivatal helybenhagyta a bontási határozatot, de a XII. kerület újból bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság elé ekkor került először a turulszobor ügye - 2008 áprilisára rábólintott a bontási határozatra. Ezzel vége lett volna a huzavonának, mert 30 napon belül le kellett volna bontani a szobrot.
Az időközben XII. kerületi polgármesterré választott fideszes Pokorni Zoltán azonban áprilisban új javaslattal állt elő. Azt próbálta elérni a fővárosi közgyűlésben, hogy a turult nyilvánítsák katonai emlékművé, és felajánlotta, hogy a polgári áldozatoknak felállítanak egy külön emlékhelyet. A városházi MSZP-SZDSZ többség elutasította az ötletet, arra hivatkozva, hogy nem írhatják felül a bírósági döntést. A képviselők azonban végül nem szavaztak, mert Demszky Gábor főpolgármester a turulvédő tüntetők bekiabálásai miatt berekesztette az ülést. A később megtartott szavazáson elvetették Pokorni javaslatát.
A sokadszor lezárt ügyet az I. kerületi polgármesteri hivatal (azért az, mert a XII. kerület nem járhat el a saját ügyében) melegítette fel újra 2008 nyarán: fennmaradási engedélyt adott a szoborra annak ellenére, hogy a bíróság egyszer már kimondta a lebontását. Megint a közigazgatási hivatalnál kötött ki a határozat, és újra elutasították a fennmaradási engedélyt. A XII. kerületi önkormányzat viszont tovább küzdött a szobor fennmaradásáért, és bírósághoz fordult. Így került másodszorra is a Fővárosi Bíróság kezébe a szobor sorsa, amely jogerősen megint a lebontás mellett döntött.