Orbán: A kommunizmus bukásának évfordulóját beárnyékolja a válság

A kommunizmus bukásának idei huszadik évfordulóját beárnyékolja a globális pénzügyi és gazdasági válság - írta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a The Guardian című angol lapban.

Azután, ami az elmúlt hat hónapban történt, a közép-európaiak nem tekinthetnek többé a régi (uniós) tagországokra úgy mint a nyugati civilizáció erkölcsi értékeinek letéteményeseire - szögezte le az ellenzéki politikus a gazdasági válságra utalva a baloldali újság internetes oldalán vasárnap délután megjelent cikkben.

"A válságot nem balszerencse vagy valamiféle szakmai félreértés okozta, hanem jellembeli problémák, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, majd azt követően Nyugat-Európában - írta. - A pénzt ellopták, nem pusztán rosszul gazdálkodtak vele, a befektetések nem egyszerűen rosszak voltak, hanem elfogadhatatlanul kockázatosak. Az üzleti vezetők erkölcsi állapota okozta ezt a válságot, és e vezetők között nem akadnak közép-európaiak" - állapította meg.

Közép-Európa teljesen új helyzetben találta magát: a nyugaton bevezetett válságkezelő intézkedések "gyakorlatilag elvágták országainkat" az európai uniós piactól - folytatta. A közép-európaiaknak ebben a helyzetben együtt kell működniük egymással, hogy megvédjék az érdekeiket - javasolta Orbán.

Mint rámutatott, az európai elit számára a kérdés az, "hiszünk-e az elmúlt 20 évben elvégzett munkában, hiszünk-e az egységes európai piacban és a folyamatosan bővülő európai közösségben". Mert ha nem így van, akkor előbb a legnagyobb és a legerősebb országok, azután a közép-európaiak el fognak fordulni az európai álomtól - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy Magyarországon továbbra is többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy volt értelme az elmúlt 20 évnek, és a helyes úton haladunk.

Orbán Viktor írásában három szakaszra osztotta a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Az első szakaszban, mint írta, kiépült a piacgazdaság, a jogállam és a demokratikus intézmények. A következő szakaszban Magyarország végrehajtotta azokat az intézményi reformokat, amelyek nélkül nem valósult volna meg a kitűzött cél, a NATO- és az EU-csatlakozás. Az ellenzéki politikus szerint a harmadik szakasz - a gazdasági felzárkózás - az első két szakasszal ellentétben nem volt igazán sikeres Magyarországon. Összességében azonban Közép-Európa egésze számára az elmúlt 20 év volt a vesztfáliai béke óta a legsikeresebb időszak - állapította meg, megemlítve, hogy Szlovákiának és Szlovéniának még az euróövezethez is sikerült csatlakoznia.

A Fidesz elnöke cikkében megjegyezte: Európának fel kell ismernie, hogy egyértelműen különbséget kell tenni partnerek, versenytársak és ellenfelek között, s "különösen Oroszországgal szemben kifinomultabb, érthetőbb politikát kell kifejezésre juttatni". "Például mi, közép-európaiak ellenzők vagyunk, amikor nem fogadjuk el az érdekszférákat és biztonsági övezeteket megújító orosz politikát" - fogalmazott Orbán Viktor a The Guardian című angol baloldali lap internetes kiadásában megjelent cikkében.