Szinte semmit nem tesz Magyarország a korrupció elleni harcban - állapította meg a Transparency International kedden közzétett vizsgálata. A magyarok nincsenek egyedül ezzel - a nemzetközi civil szervezet által vizsgált 36 országból mindössze négy tett érdemi lépéseket a korrupció ellen, noha mindannyian nemzetközi egyezményben vállalták a kenőpénzek elleni harcot.
A Transparency International jelentése azt vizsgálta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) 1999-es korrupcióellenes egyezményét mennyire veszik komolyan az aláíró országok. Az egyezményben 38 ország, köztük Magyarország is résztvett a kezdetektől, a jelek szerint azonban az aláírók többségében nincs meg a valódi politikai elkötelezettség a korrupció elleni harcra. A Transparency International megállapítása szerint csupán Németország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok küzd azóta erős szervezettel és nagy hatékonysággal a korrupció ellen.
További 11 állam közepes sikerrel vette fel a korrupció elleni harcot, a többi 21 - köztük Magyarország - azonban szinte teljesen inaktív, nem, vagy csak alig tesz valamit az ügy érdekében - derül ki a szervezetnek az [origo]-hoz eljuttatott közleményéből. A kudarc okai között a szakértők a megfelelő jogszabályok hiányát és a nyomozásokat érintő politikai befolyást említik, továbbá azt, hogy a korrupció elleni harcra az országok nem fordítanak elegendő pénzt.
"Magyarországon jellemzően a megfelelő jogszabályok és erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupció-ellenes harc esélyeit" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi szervezetének vezetője. "Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak és a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, addig nem várhatók jobb eredmények" - tette hozzá (A magyarországi közéletben uralkodó korrupcióról és a pártfinanszírozás sötét ügyleteiről itt olvashat bővebben).
A nemzetközi szervezet jelentése szerint Magyarországon összesen 24 korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult 2009-ben, amelyekben a gyanú szerint magyar cég követhetett el külföldi visszaélést, vagy nemzetközi cég keveredett korrupcióba Magyarországon. A jelentésben megemlített cégnevek között olyan nagy cégek szerepelnek, mint a Siemens, a Gripen, a Magyar Telekom, a Strabag vagy a Rail Cargo Austria.