Illegális őssejtkezelések miatt nyomoznak

Őrizetbe vett a rendőrség két magyar és két külföldi állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy illegális őssejtkezeléseket hajtottak végre Magyarországon. A nyomozók szerint a páciensektől fejenként ötmillió forintot kértek a kezelésekért, amelyekhez nem volt semmilyen engedélyük és előzetes kísérletek sem bizonyították azok hatékonyságát. Az ügyben tavaly decemberben kezdtek nyomozni a rendőrök hivatalból, saját információ alapján.

"Emberi test tiltott felhasználása" bűncselekménnyel, tiltott őssejtkezelések végzésével gyanúsít a Nemzeti Nyomozó Iroda két magyar, egy amerikai és egy ukrán állampolgárt. A rendőrség keddi közleménye szerint "B. Julliy amerikai állampolgár megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy egy magyar irányítású őssejt kutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében" 2007 óta őssejtkezeléseket végzett egy magánklinika épületében.

A páciensektől általában 25 ezer amerikai dollárt vagy ötmillió forintot kértek, de a "beadott készítményeket korábban nem tesztelték sem embereken, sem állatokon, hatásuk ismeretlen volt" - olvasható a közleményben. A rendőrség szerint a terápia alkalmazásához a két érintett cég semmilyen hatósági engedéllyel nem rendelkezett. Az őssejtkezelés új területnek számít az orvostudományban, és egyelőre nagyon sok kérdőjel övezi, ezekről részletesen egy korábbi cikkünkben olvashat.

A gyanú szerint egy ukrán nő, Natalia K. készítette a "kezelésekhez szükséges dózisokat", egy magyar férfi pedig az őssejteket tartalmazó hűtőedények és a betegek szállításában, illetve vérminták hatósági bevizsgáltatásában segített. A közleményben a másik magyar gyanúsítottról nem derülnek ki részletek.

A rendőrség szerint az ukrán gyanúsított abortumokból (12 hetesnél fiatalabb magzat) nyerte ki az őssejteket, melyeket a kezelés során amerikai társa a betegeknek beinjekciózott, illetve infúziós oldatban adagolt be.

A rendőrök a gyanúsítottakat hétfőn fogták el egy budapesti egészségügyi intézményben, "amikor egy újabb beteggel kapcsolatos beavatkozásra készültek". A nyomozók házkutatásokat is végrehajtottak, és kihallgatták a gyanúsítottakat, akik a közlemény szerint részben beismerő vallomást tettek. A rendőrség mind a négy gyanúsított előzetes letartóztatásba helyezését kéri a bíróságtól.

Bucsek Gábor, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője szerint a gyanúsítottak több helyszínen is végeztek illegális őssejtkezelést. Az ezt alkalmazó cégnek csak az őssejt tárolására volt engedélye, értékesítésre és a beültetésre azonban nem. Bucsek szerint a rendőrség 2008 decemberében hivatalból rendelte el a büntetőeljárást, mert arról szereztek információt, hogy őssejttel kapcsolatos kezelést végeznek Magyarországon. A kezelések helyszíne független volt a klinikától, "vidéki városban, illetve Budapesten több helyszínen" folytatták ezeket - mondta az MTI-nek.

A kaposvári szál

A cégek és az érintett intézmények neve a közleményben nem szerepel, a rendőrök csak annyit árultak el, hogy Budapesten és Dél-Magyarországon folytattak házkutatásokat. Kedd este a Somogy megyei Sonline internetes újság arról számolt be, hogy a főként plasztikai sebészettel foglalkozó kaposvári Seffer-klinikának köze lehetett a történtekhez, a klinika ügyvezető igazgatója, Seffer Tibor azonban ezt határozottan cáfolta, és az [origo]-nak szerda reggel azt mondta, hogy nem is tud semmit a rendőrségi eljárásról.

Seffer közölte, hogy a klinika területén 2007-től bérelt egy ingatlanrészt egy IRM Zrt. nevű, őssejtkutatással foglalkozó cég, amely az igazgató szerint minden szükséges engedéllyel rendelkezett. Az igazgató szerint az IRM és a klinika két különböző cég, utóbbi dolgozói be sem mehettek az őssejtkutató laborba.

A cégnyilvántartás szerint ugyanakkor a 2007-ben alapított IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. igazgatósági tagja Seffer Tibor testvére, a kaposvári magánklinika egyik ismert orvosa, Seffer István. Az IRM-nek honlapja nincs, és telefonszámot sem találtunk hozzá a tudakozóban, de a cég Újpest rakparti székhelyével azonos címen található Seffer István budapesti rendelője is. Seffer Tibor ezeket megerősítette, és hozzátette, hogy testvére résztulajdonos is az IRM Zrt.-ben.

A cég igazgatósági tagjai között van a televíziós műsorok gyártójaként és szépségversenyek szevezőjeként is ismert Fásy Ádám is. Kerestük őt, de egyik munkatársa szerint Fásy külföldön tartózkodik. Igazgatósági tag a műgyűjtő Pákh Imre is, akit az RTL Klub négy éve egy riportban úgy mutatott be, mint "New York egyik legnagyobb befektetője", aki az "ottani felső tízezer tagja, sofőrrel és néha testőrrel jár". A műsorban elhangzott az is, hogy Pákh az "őssejtkutatásban látja a jövőt, ebbe fektet és ezzel keres most már dollármilliókat".

Az [origo] beszélt a cég egyik felügyelőbizottsági tagjával, aki azt mondta, hogy az IRM csak kutatásokkal foglalkozott, gyógyítással nem. Megjegyezte azonban azt is, hogy ő a felügyelőbizottsági üléseken - ha egyáltalán voltak ilyenek - egyszer sem vett részt, és a másik két tag közül egyikről nem is hallott még.

Gátlástalan terápiák

Miért fontosak ennyire az őssejtek? Mint azt az elmúlt években rendszeresen olvashatták az [origo]-n is, az őssejtek valóban a jövő orvostudományának egyik legnagyobb ígéretét jelentik. Az őssejtek tenyésztésével és fejlődésük irányításával rendelésre lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, égési sérülések, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek.

A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Az állatkísérletek eredményei nagyon biztatóak, a szív- és érrendszer gyógyászatában a klinikai próbák már megkezdődtek nyugati országokban, egyelőre csak felnőtt szervezetből kinyert őssejtek alkalmazásával. A legtöbb betegség esetében azonban még csak most határozzák meg, hogy melyik őssejtféleség a legalkalmasabb a károsodott szövetrész regenerációjához, és azt is, hogy ezeket a sejteket hogyan juttassák a test megfelelő helyére. Embrionális őssejtekkel a nyugati orvostudományban még nem végeztek klinikai próbákat.

A kutatások eredményei belátható időn belül jelentősen javíthatják az életminőséget, és meghosszabbíthatják az átlagos élettartamot. A terület fejlődését azonban jelentősen hátráltatja, hogy - üzleti alapon - gátlástalan módon kínálnak már most is olyan terápiákat, amelyek a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudomány számára elfogadhatatlanok.

Kézikönyv a tájékozódáshoz

Az érintettek megfelelő tájékozódásának érdekében az Őssejtkutatások Nemzetközi Szervezete (The International Society for Stem Cell Research, ISSCR) 2008 decemberében kiadott egy betegtájékoztató kézikönyvet, amelyet teljes egészében elolvashat magyarul itt. A közérthetően megírt anyagból megtudhatjuk, mi a különbség egy jóváhagyott klinikai kezelési eljárás és egy kísérleti jellegű beavatkozás között. A szerzők ajánlásokat adnak ahhoz, minek nézzünk utána, amikor fontolóra veszünk egy őssejtterápiás módszert, és ahhoz is, hogy hol találhatjuk meg ezeket a kezeléseket. Felhívják a figyelmet arra, milyen dolgok lehetnek esetleg gyanúsak egy kezelés ajánlásakor, és konkrét kérdéslistát is összeállítottak a kezelésről, a biztonságosságról, a betegjogokról és a költségekről.

A cég már eleve gyógyítani akart

Az IRM 2007 novemberében nyitott meg egy őssejtkutatáshoz kapcsolódó laboratóriumot és kutatóműhelyt Kaposváron. Az avatáson beszédet mondott Lamperth Mónika kaposvári országgyűlési képviselő, akkori munkaügyi miniszter is, valamint az MTI akkori beszámolója szerint "orvosi szaktekintélyek mellett részt vettek a megye és a régió országgyűlési képviselői".

Seffer István az avatóünnepség utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy több mint egy évvel korábban kezdték az előkészítést, és őssejt előállítására, tárolására, kutatására, és terápiás felhasználására kértek engedélyt. Az Egészségügyi Tudományos Tanács tudományos és kutatásetikai bizottsága akkor végül kutatásra és sejtbanki tevékenységre adta csak meg az engedélyt, a klinika azonban újabb engedélyért folyamodik, hogy megkezdhesse az őssejt terápiás felhasználását - áll az MTI beszámolójában.

A sajtótájékoztatón részt vett a laboratórium főkonzulense, Julij Baltajtisz is, aki közölte, hogy az európai kutatási standardoknak megfelelő laboratóriumban minden feltétel adott a gyógyító munka megkezdésére. A laboratórium 2007-es megnyitása után az [origo] is beszélt Seffer Istvánnal, aki szintén gyógyítási tervekről beszélt.

Már akkor is világos volt azonban, hogy kezelésekre nem kaptak engedélyt, és Seffer Tibor szerint az IRM fokozatosan elvesztette egyéb jogosítványait is, és végül megszűntek a működés feltételei. Tudomása szerint a dolgozókat is elbocsátották, és a napokban már a cég megszüntetésével kapcsolatos papírok intézése zajlott.

A Somogyi Hírlap tavaly decemberben számolt be arról, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács kutatásetikai bizottsága elutasította az IRM őssejt-gyógyászati beadványát. Seffer István a lapnak azt mondta, hogy a bizottság a vizsgálati eredmények részletezésére kérte. Seffer közölte, hogy "rendkívül ígéretes" állatkísérleteken vannak túl, és "az eredményeink magukért beszélnek: a világ leghatékonyabb embrionális őssejtje van a kezünkben". Az MTI által szemlézett cikkben az is szerepelt, hogy az IRM-et amerikai-argentin-magyar együttműködéssel hozták létre, és a kaposvári klinikán már hatszáz olyan beteget rögzítettek, akik arra várnak, hogy kezelhessék őket.