Megint rájár a rúd Pákh Imre barátaira

Vagyonos műgyűjtőként mindenki körülrajongta, de az őssejtnyomozás miatt most kényelmetlen kérdésekkel kell megküzdenie. Pákh Imre hozzászokhatott ehhez, néhány éve egy hozzá hasonlóan kisgazda kötődésű üzlettársa miatt kényszerült magyarázkodásra. Az [origo] utánajárt az Egyesült Államokban meggazdagodott üzletember magyarországi tevékenységének, a zöldségtisztítástól az őssejtekig.

Hízelgő interjúk, közös fotók Magyarország legfontosabb embereivel, kitüntetések különböző pártállású politikusoktól. Az utóbbi években ezek kísérték a New Yorkban élő vagyonos üzletember, Pákh Imre magyarországi látogatásait, amelyek során ő kiállításra bocsátotta egyedülálló Munkácsy-gyűjteményét, a 19. századi festő egyik leghíresebb képét, a Golgotát pedig nagyvonalúan letétbe helyezte Debrecenben.

Ebbe a képbe rondított most bele a tiltott őssejtkezelések végzése miatt indított nyomozás, amelynek során a Nemzeti Nyomozó Iroda által őrizetbe vett négy gyanúsított közül hárman is szoros kapcsolatban vannak az őssejtkutatással foglalkozó IRM Magyarország Zrt. nevű céggel (az őrizetbe vettek között van az egyik tulajdonos, a vezérigazgató és az egyik munkatárs). A részvénytársaság igazgatóságának tagja Pákh is, és ő az igazgatója az IRM többségi tulajdonosának, egy a karibi Brit Virgin szigeteken bejegyzett cégnek is, ügyvédje révén azonban közölte, hogy nem ismerte a nyomozásban érintett cég működésének részleteit, és így nem tud semmit az állítólagos tiltott kezelésekről.

Pákh Imréhez egy New York-i üzleti kapcsolatán keresztül juttattuk el interjúkérésünket, de egyelőre nem reagált megkeresésünkre. Az ügy kirobbanásakor a Blikknek adott egy rövid nyilatkozatot, amelyben kétségeit fejezte ki a nyomozás megalapozottsága miatt, majd a Népszabadságnak emailben válaszolt néhány kérdésre. Ebben védelmébe vette az őssejtkutatással foglalkozó tekintélyes kutatók által vitatott kezeléseket, a cégről pedig megismételte, hogy a működés részleteiről nincsenek pontos információi.

"Ízig-vérig kisgazda"

A helyzet nem ismeretlen az üzletember számára, korábban is előfordult már, hogy kényelmetlen kérdéseket kapott magyarországi tevékenysége miatt. 2000-ben és 2001-ben újságcikkek és politikusok firtatták a botrányokban gazdag kisgazdapárthoz és akkori elnökéhez, Torgyán Józsefhez, valamint bizalmasához, a később hűtlen kezelés miatt bíróság elé állított Simon Lászlóhoz fűződő viszonyát.

Az közismert volt már a kilencvenes években, hogy Pákh szoros kapcsolatokat ápolt a kisgazda párttal. "Ízig-vérig kisgazda, igazi nemzeti érzelmű magyar" - jellemezte az üzletembert az [origo]-nak Torgyán József, Bánk Attila egykori frakcióvezető pedig azt mondta, Pákh "segítette a pártot nyomdai munkákkal, kiadványokkal". Bánk tudomása szerint pénzt nem adott a pártnak, de egy nyomdagép vásárlásával segítette őket, amit maga Pákh is megerősített egy 2007-es Népszabadság-interjúban.

Torgyán és Pákh saját bevallásuk szerint családi alapon, szüleik ismeretsége nyomán lettek barátok. "Közöttünk érdekmentes, nemzeti alapon álló barátság alakult ki" - fogalmazott Torgyán. Több közös üdülésük is volt, és az egyik ilyen alkalom miatt kellett talán a legtöbbet magyarázkodnia Pákhnak is. A Story magazin fotókat közölt ugyanis Torgyán, Pákh és Simon László közös nyaralásáról az Antillákon, amelyet az üzletember finanszírozott. "Én minden évben elmegyek valahová nyaralni, és ha tehetem, a barátaimmal együtt. Szerencsére vannak Barátaim" - kommentálta a fotókat Pákh a Népszabadságnak adott 2001-es interjújában, hangsúlyozva, hogy semmilyen üzleti érdeke nem fűződött a kisgazdák és Torgyán támogatásához.

Maga Torgyán azzal magyarázta az [origo]-nak az egzotikus üdülést, hogy csak így volt lehetősége arra, hogy befejezzen egy komoly feladatot, amely agrárminiszterként hárult rá. A politikus azt mondta, hogy akkoriban rengeteg munkája volt az agrárstratégia elkészítésével, és egyszer panaszkodott Pákhnak arról, hogy nem jut ideje a befejezésre, mire az üzletember a következő javaslattal állt elő: "Kérlek, a parlamenti szünetben tedd magad szabaddá két hétre, és én majd elrejtelek valahol, ahol be tudod fejezni." Torgyán szerint végül ő csak egy hétre tudott elszabadulni, és ezt az időt az Antillákon töltötték, ahol ő az agrárstratégián dolgozott, és "a szállodából küldtem el elektronikus úton az általam elkészített anyagot, így tudtam befejezni és az ország nyilvánossága elé tárni azt".

Műértő üzletember

A nyaraláson részt vett Simon László is, akit 2001-ben gyanúsított meg a rendőrség azzal, hogy a Torgyán vezette agrárminisztérium által közvetetten tulajdonolt cég ügyvezetőjeként nagy értékű hűtlen kezelést követett el. Simon külföldre menekült a letartóztatás elől, és csak 2003 elején tért vissza Magyarországra, hogy feladja magát. Vádat emeltek ellene a Torgyán államtitkára, Szabadi Béla elleni perben is, amelyben végül felmentették, a hűtlen kezelésben azonban, az MTI archívuma szerint az utolsó fejlemény az volt, hogy 2006-ban ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban.

Magyarországi próbálkozások

Simon régóta ismerte Pákh Imrét, együtt tevékenykedtek az 1991-ben alapított és 1993-ban már meg is szűnt Greens Kereskedelmi Kft.-ben is. A zöldségtisztítással foglalkozó cég egyik ügyvezetője és résztulajdonosa, Magyar Károly az [origo]-nak elmondta, hogy a kft.-t magyar és amerikai befektetők hozták létre, utóbbiakat képviselte Pákh Imre. Magyar szerint ugyanakkor Pákh akkoriban alig járt Magyarországra, ezért helyette a szintén ügyvezetői posztot betöltő Simon László járt el. Szintén ő volt az ügyvezetője egy ideig Pákh akkori másik magyar cégének, az 1992 és 1995 között működő Europa-LTD-nek.

Ennek a vállalkozásnak az eredményességéről nem tudni semmit, de a Greens Kft. Magyar Károly szerint azért szűnt meg, mert a zöldségtisztítás nem bizonyult jövedelmező üzletágnak, illetve - ahogy az ügyvezető magyarázta - az amerikai befektetőknek nem volt türelmük kivárni, amíg az első néhány veszteséges év után nyereségessé válik a vállalkozás.

Pákh számára persze nem volt létfontosságú ezeknek a cégeknek az eredményessége, mert addigra ő már megalapozta vagyonát az Egyesült Államokban. Az egyik Munkácsy-kiállításkor kiadott életrajza szerint 1950-ben született a kárpátaljai Munkácson, és az Egyesült Államokba az után költözött - egy 2007-es Népszabadság-cikk szerint -, hogy 1972-ben elvégezte a leningrádi egyetem arab szakát, ahol összeismerkedett későbbi feleségével, egy amerikai lánnyal. Előbb egy építőipari cégnek dolgozott, majd egy üzleti iskola elvégzése után vegyi anyagok - köztük műtrágya - kereskedelmével kezdett el foglalkozni és ezzel gazdagodott meg - derül ki a cikkből.

Azt nem tudni, hogy jelenleg pontosan milyen érdekeltségei vannak, de egy amerikai kampány-támogatásokat nyilvántartó honlap szerint, amikor 2002-ben a demokratáknak pénzt adományozott, akkor az IBE Trade nevű céget jelölte meg munkahelyeként. A New York-i központú vállalat a weboldala szerint meghatározó szerepet tölt be a műtrágyapiacon, és Ukrajnában, Oroszországban, valamint Budapesten vannak irodái. Utóbbinak a telefonszámát hiába hívtuk, a New York-i irodában pedig azt közölték, hogy Pákh már nem jár be hozzájuk, "de a főnökkel még mindig nagyon jóban van". A cég elnöke Alex Rovt, aki a már említett Europa-LTD-ben ügyvezetőtársa volt Pákhnak, és szerepel a Forbes 400 leggazdagabb amerikait felsoroló 2008-as listáján is, ahol vagyonát 1,6 milliárd dollárra becsülték.

Pákh már 2000-ben, a kisgazda-kapcsolat firtatása idején hangoztatta, hogy felszámolta minden magyarországi érdekeltségét, ezzel együtt azonban egyre szaporodtak budapesti látogatásai, és közben még egy lakást is vásárolt magának. "Nekem két hazám van, de ez az igazi. Amerikában is megmaradtam magyarnak, és minél több időt töltök itt, annál szívesebben járok haza" - mondta Pákh egy 2006-os MTI-interjúban, megjegyezve, hogy nyaranta Budapest "az 'európai főhadiszállásunk', innen utazunk az Adriára, Németországba és a kárpátaljai rokonaimhoz". Bánk is úgy jellemezte Pákhot, "büszke rá, hogy magyar ember", és kérdésünkre hozzátette, az üzletember visszafogottan viselkedik, nem kérkedik a vagyonával, "nem feltűnő sem öltözködésében, sem költekezésben".

Elismerések minden oldalról

Torgyán 2001-es miniszteri bukása után elcsendesedtek a Pákh szerepét firtató hangok is, és az üzletember egyre pozitívabb fényben tűnt fel. 2004-ben előbb megkapta a Debrecen mecénása címet a város fideszes polgármesterétől, Kósa Lajostól, majd két évvel később a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat szocialista vezetője, Juhászné Lévai Katalin tüntette ki Önzetlenség-díjjal. Mindkét elismerést azért kapta, mert oroszlánrésze volt abban, hogy Debrecen együtt állíthatta ki Munkácsy nagyszabású Krisztus-trilógiáját. Nemcsak a Golgotát bocsátotta ugyanakkor a magyar közönség rendelkezésére, hanem gyűjteményének többi darabját is bemutatta több magyarországi és kárpátaljai múzeumban. A szülővárosában, Munkácson tartott kiállítás megnyitóján jelen volt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök is.

Pákh Imre és a Gyurcsány-házaspár

Ezek a találkozások is jelezték, hogy Pákh ugyan megmaradt kisgazda szimpatizánsnak, és az egykori párttagokat továbbra is kérdezgette az újjáalakulás lehetőségeiről, de ettől még a többi politikai erővel is normális viszonyt alakított ki. A munkácsi kiállítás megnyitóján közös képen szerepel a mosolygó Gyurcsány-házaspárral, és az őt 2006-ban kitüntető Juhászné is azt mondta az [origo]-nak, "nem éreztem rajta, hogy gondot okozott volna neki" a kettőjük közötti politikai nézetkülönbség.

Pákh 2009 februárjában létrehozott egy Munkácsy Mihály nevét viselő alapítványt is, amelynek kuratóriumában olyan ismert közéleti figurák foglalnak helyet, mint a Magyar Tudományos Akadémia előző és mostani elnöke (Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József), Vass Lajos, az Operaház elnöke, Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója és Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A megalakulás bejelentésére még sajtótájékoztatót is szerveztek, de az egyik kuratóriumi tag, Pálinkás József az [origo]-nak most azt mondta, hogy tudomása szerint a testület még nem ülésezett, így nem is tud részleteket az alapítvány tevékenységéről.

Az őssejtben látja a jövőt

Az őssejtügy rávilágított azonban arra is, hogy Pákh nemcsak a művészeti, hanem üzleti tevékenységét is újraindította Magyarországon. Már az RTL Klub egyik 2005-ös műsorában - amelyben a Fókusz stábja New Yorkban kereste fel Pákhot - is szó volt arról, hogy az üzletember "az őssejtkutatásban látja a jövőt", két évvel később pedig az ő részvételével alakult meg a cikk elején már említett IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt.

Ennek a cégnek a Pákh által képviselt karibi bejegyzésű társaság mellett a tulajdonosa Seffer István országosan ismert plasztikai sebész, főkonzulensként pedig egy Yuliy Baltaytis nevű ukrán származású amerikai kutatót alkalmaztak. Pákh ügyvédjén keresztül közölte, hogy ő hozta össze Seffert és Baylatist, de az [origo] egy korábbi cikkben már rámutatott arra, hogy a cég több más tisztviselője is az üzletemberhez kötődik. A cég első vezérigazgatója Pákh rokona, a posztot idén januárban átvevő, és a nyomozásban őrizetbe vett Sz. Sándor pedig ügyvezetője egy olyan cégnek, amelynek korábban Pákh Imre volt a tulajdonosa.

Az IRM igazgatóságának tagja Fásy Ádám televíziós műsorvezető is, aki Bánk és Torgyán szerint szintén régi ismerőse Pákh Imrének. "Fásy jó barátságban van Imivel, kvázi testvéreként tekint rá. Úgy tudom, hogy ott volt édesapja születésnapján is. Imi arra az alkalomra mindig kivisz egy magyar cigányzenekart és sok magyar vendéget" - magyarázta Torgyán. Fásy ügyvédjén keresztül azt közölte, hogy nem ismerte a cégnek a tevékenységét, és rá állítólag reklámcélokra lett volna szükség, ha eredményes lett volna a cég. A jelek szerint ez nem történt meg, Seffer István ugyanis ügyvédje útján közölte, hogy a vállalkozás megszűnik, tehát ez is hasonló sorsra jut, mint Pákh kilencvenes évek eleji magyarországi próbálkozásai.