Nem fogják ellepni az országot a stratégiai gyerekek

A magasabb családi pótlék megszerzése érdekében magzatuknak ártó terhes nőkről szóló elmélet a rendőrség, a védőnők és a háziorvosok szerint is sületlenség. Két szociológiai kutatás szerint viszont léteznek olyan, nem csak cigány, munkanélküli családok, ahol más jövedelem híján stratégiai gyerekek vállalásával küzdenek a túlélésért. A téma a demográfusok között is tabu, az elméletben a szociológusok nagy része nem hisz, a szegény családokban szerintük teljesen más okból születik sok gyerek.

Sosem találkoztunk ilyen esettel - közölte az ORFK, a védőnői hálózatot irányító ÁNTSZ és két országos gyerekorvos szervezet, amikor arról érdeklődtünk, találkoztak-e valaha olyan esettel, amikor terhes anyák a magzatuknak ártani próbáltak volna, hogy ezzel nagyobb összegű szociális támogatáshoz jussanak.

Semmi nem támasztja alá tehát az edelényi polgármester, Molnár Oszkár júniusi kijelentését, miszerint tud arról, hogy terhes nők saját magzatuknak ártanak a nagyobb összegű segélyek megszerzése érdekében. Hasonlóról beszélt egy évvel korábban egy MSZP-s képviselő, Veresné Szabó Éva is, aki - bár később visszakozott - azt nyilatkozta, hogy "a magasabb segélyek érdekében (...) tudatlan és befolyásolt fiatal anyák olyan gyógyszert is képesek beszedni, amelynek következtében súlyosan sérült gyermekek jönnek a világra".

A rendőrség szerint ez magzatelhajtásnak minősülne, azonban ilyen esettel eddig nem találkoztak. Kovács Zsuzsa házi gyermekorvos pedig kérdésünkre kijelentette, a politikusok állításai szakmailag nonszensznek számítanak. A magzatvíz védi a gyereket, sokszor komoly balesetnél sem sérül mechanikai ütésektől. Gyógyszerrel szintén nem valószínű, hogy ártani lehetne a magzatoknak, hiszen a közforgalomban csak nagyon kevés gyógyszer képes ilyen hatást kiváltani, recept nélkül pedig egyáltalán nem lehet ilyen szerhez hozzájutni - tette hozzá.

A súlyos vádakat az edelényi polgármester a cigányokhoz kötötte. A népesedési adatok szerint a gettósodó magyarországi településeken a nyolcvanas évek óta nő a születésszám, miközben az országos adatok azt mutatják, hogy a társadalom többsége egyre kevesebb gyereket vállal - olvasható egy 2008-as tanulmányban, melyet Durst Judit szociológus írt. A kutatók véleménye megoszlik arról, miért reagálnak másként a romló vagy bizonytalan életkörülményekre a mélyszegénységben élők, mint a többség, válasz azonban kevés van, mert a témát csak nagyon kevesen kutatták.

Stratégiai gyerekek

A szociális támogatásokkal összesen két szociológus kapcsolta össze a gyerekszülést. Egyikük Lengyel Gabriella - a legnagyobb hazai cigányságvizsgálat, a 2003-as Kemény-Jánky-Lengyel kutatás egyik résztvevője -, aki Tiszavasvári cigány lakosságát vizsgálta, és az ott élő magyar cigányok körében talált összefüggést a szocpol és a gyerekvállalás között. Szerinte a magyar cigányok nem szültek az átlagosnál lényegesen több gyereket a településen, kivéve 1996-97-ben, miután bevezették a szocpolt. Három vagy négy gyerek után a családok már kaphattak akkora támogatást, amiből fel lehetett építeni egy házat, kutatása szerint ezért lehettek olyan családok, ahol hat vagy hét év után döntöttek újabb, harmadik vagy negyedik gyerek vállalása mellett. Azt viszont hozzáteszi, hogy a sok gyereket szülő oláh cigány családoknál semmilyen összefüggést nem talált, a gazdasági megfontolások náluk egyáltalán nem befolyásolták a gyerekvállalást.

Gyenei Márta szociológus, a Corvinus egyetem egykori tanára egy alföldi faluban vizsgálódva a családi pótlék és a szegények gyerekvállalása között talált összefüggést. "Nem lehet nem szembenézni azzal a ténnyel, hogy egyre többen születnek azért, hogy segítsenek eltartani a családot. Őket hívjuk stratégiai gyerekeknek, mert részét képezik egy háztartási stratégiának, melynek célja a túlélés" - írta 1998-ban megjelent tanulmányában. Hozzáteszi viszont, hogy az elmélet csak akkor működik, ha a gyerekek után járó juttatások összege magasabb, mint amennyibe a gyerek eltartása és nevelése kerül.

A meg nem nevezett faluban a kilencvenes években néhány év alatt a roma családfők legnagyobb része elvesztette a munkáját, a családok ezért nagyon érzékenyek lettek a szociális juttatások összegének változásaira - olvasható a tanulmányban. A helyi védőnő szerint egy-egy családpolitikai juttatás kedvezőbbé válása után ugrásszerűen megnőtt a terhesgondozásra jelentkezők száma. Gyenei szerint ahogy megnőtt a munkanélküliség a nem cigány családok körében, az elszegényedő nem cigányok is ugyanígy kezdtek reagálni, sokszor a gyes vagy gyed lejárta előtt újabb gyerekszülésre vállalkoztak.

A szociológus szerint - aki hangsúlyozta, hogy a változás nem csak a cigányokat érinti, sokkal inkább a munkanélküliséggel függ össze - a faluban az egy év alatt született gyerekek 63 százaléka stratégiai okokból jött a világra. Stratégiai gyerekek szerinte korábban is születtek, csak akkor OTP-gyerekeknek hívták őket (az 1973-as családpolitikai változások után megnőtt a születések száma Magyarországon: ekkortól emelték például a gyes és a családi pótlék összegét, a négygyerekeseknek már tanácsi lakás és kedvezményes hitelek jártak).

Az [origo]-nak Gyenei Márta nem akart nyilatkozni a 11 évvel ezelőtti kutatásáról. Azt mondta, azóta visszavonult, és nem foglalkozott a témával, amely miatt számos támadás érte szociológusok részéről. Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója pedig azt mondta, nincs olyan országos reprezentatív adat, amelynek segítségével Gyenei feltételezését megbízhatóan tesztelni lehetne, ezért nem akart érdemben nyilatkozni. Hozzátette, a Gyenei elméletéről szóló vita akkoriban átpolitizálódott, és ez soha nem tesz jót a kutatásoknak.

Bonyolult válasz

A stratégiai gyerekekről szóló elméletet a mai napig nem cáfolták, de meggyőzően soha senki nem tudta bebizonyítani, hogy a segélyekért születnek gyerekek - mondta az [origo]-nak Durst Judit roma demográfiával foglalkozó szociológus. Gyenei Márta az általa vizsgált faluban erre az eredményre jutott, de az én terepemen (egy másik kelet-magyarországi faluban) nem ez jött ki, ott úgy tűnt, sokkal bonyolultabb a válasz - mondta, hozzátéve, hogy országos vizsgálat nincs, és nagyon nehéz is mérni, hogy hol miért születnek gyerekek.

Durst Judit azt mondta, a vizsgálatai során maga is megkérdezte a családoktól, hogy a segélyeknek van-e köze a gyerekszüléshez. "Amikor rákérdeztem, nagyon fel voltak háborodva" - mondta. "Viszont az is igaz, hogy a helyi parasztok és még a cigányok között is voltak, akik a másik cigány családról azt mondták, hogy a pénzre hajtanak. Viszont ennél összetettebb a dolog".

A 2003-as Kemény-Jánky-Lengyel kutatás szerint az utóbbi években kismértékben, de csökkent a cigányok gyermekvállalási hajlandósága. Szerintük valószínű, hogy létezik olyan háztartási stratégia, amilyet Gyenei Márta feltételez, de összességében ez nem jellemző. A szerzők szerint természetes, hogy a családok mindenütt számításba veszik a családi pótlékot a gyerekvállalásnál.

Ugyanezt mondta az [origo]-nak korábban Spéder Zsolt is, akit áprilisban a Bajnai Gordon miniszterelnök által tervezett családpolitikai megszorításokról kérdeztünk. Spéder szerint "hazai és nemzetközi vizsgálatok sora bizonyítja, hogy bár a kapcsolat nem közvetlen, a gyerekvállalást pedig sok tényező befolyásolja, a családtámogatási rendszer változása tényleg kihat a gyerekvállalási kedvre". Ezt mutatja például, hogy amikor a gyedet bevezették, több gyerek született, és amikor a Bokros-csomag megszüntette a gyedet, gyorsabban kezdett csökkenni az országban a születésszám - mondta.

Nincs más útjuk

Durst Judit szerint a magas termékenység magyarázata nagyon összetett, távolról sem magyarázzák csak gazdasági megfontolások, vagy az a - szerinte általános - nézet, hogy a cigány családok hagyományosan családcentrikusak, és közösségeikben az számít elfogadottnak, hogy a lányok nagyon korán, tizenéves korukban szülni kezdenek. Egyrészt a gyerekek költsége szerinte sokkal magasabb, mint a családi pótlék összege, és a legtöbb sokgyerekes szegény családban éppen a kicsikre megy el a legtöbb pénz, másrészt a cigány családokra sem volt régebben jellemző például a korai terhesség.

Sok helyen éppen az elmúlt tíz-húsz évben vált lehetetlenné a cigányok számára a munka vagy a továbbtanulás. A szociológus szerint a többségi társadalomtól elzárt, a kitörésre nem képes cigány családokban a gyerek az egyetlen örömforrás, a lányok számára pedig az egyetlen lehetőség a felnőtté válásra, a nagylány szerepből való kitörésre a gyerekszülés. "A lányoknak nincs más útjuk vagy lehetőségük, a szüléssel semmiből nem maradnak ki" - mondta az egyik kis faluban végzett kutatásairól. "A fiúknak is nagyon fontosak a gyerekek, az önbecsülésük szinte egyetlen forrásai" - tette hozzá. Szerinte ez a hozzáállás annál jellemzőbb, minél elzártabban él egy közösség, és minél kevesebb "eltérő szerepmodellt" lát maga előtt. Viszont ezek a közösségek a nagycsalád összetartására épülnek, és a kapcsolatok élethosszig tartanak, a lányok az első szerelmükkel maradnak az életük végéig - tette hozzá.