Kétszer írta alá a nagykövet a moszkvai ingatlan eladását

Két szerződés is készült a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásáról, amelynek körülményeit az ügyészség is vizsgálja - állította az [origo]-nak Székely Árpád korábbi moszkvai magyar nagykövet. Az épületet megvásárló cég hátterében Székely szerint egy orosz milliárdos áll, akit az orosz kormány választott ki. Bár az épület árát a cég tavaly márciusban kifizette, négy hónappal később mégis megpályáztatták.

Két szerződés is készült tavaly a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületének eladásáról - állította az [origo]-nak Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet, aki a magyar kormány nevében aláírta a dokumentumokat.

Az épület eladásának zavaros körülményeire először az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hívta fel a figyelmet szeptemberben. Az ÁSZ fő kifogása az volt, hogy a moszkvai ingatlant már jóval azelőtt eladták a Diamond Air nevű orosz cégnek, hogy az értékesítésről szóló pályázatot kiírták volna. A cég ráadásul a pályázat kiírása előtt kifizette a vételárat is. (A moszkvai ingatlan eladásának hátteréről itt olvashat.)

Egy épület, két szerződés

Székely - aki csak többszöri megkeresésünkre volt hajlandó nyilatkozni az ingatlanügyről - az [origo]-nak azt mondta: az épület eladásának körülményei azért zavarosak, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) rosszul értelmezte a kereskedelemi képviseletről szóló, a szovjet és a magyar kormány között 1973-ben megkötött diplomáciai jegyzéket. A dokumentum az ingatlan eladásáról azt írja: az épület "nem adható el, vagy engedhető át senkinek a szovjet kormány egyetértése nélkül". Székely szerint ez a mondat a gyakorlatban azt jelenti, hogy az épületet a magyar kormány csak annak adhatta el, akit az oroszok kijelöltek. Ebben nincs semmi meglepő, a jegyzőkönyv ugyanis az előző rendszerben, nem piacgazdasági körülmények között született - mondta.

Az oroszok a Diamond Airt jelölték meg egyedüli vevőnek. Székely szerint a jegyzőkönyv alapján egyértelmű volt, hogy csak az vehette meg a képviselet épületét, akit az orosz kormány javasolt. Az MNV ezzel szemben még szeptemberben is azt közölte az [origo]-val: az 1973-as jegyzőkönyv behatárolta ugyan a magyar kormány mozgásterét, de diplomáciai bravúrral sikerült elérni, hogy a Diamond Air mellett két másik, ugyancsak az oroszok által megnevezett cég, a Gazprom Bank Invest és a Masinoimport is beszálljon az ingatlan megvételéért folyó versenybe.

Az épület megszerzésére 2008 júliusában írtak ki pályázatot, amelyen ez a három cég indult. Később azonban kiderült, hiába. Az ingatlan vételára ugyanis már a pályázat kiírása előtt, 2008 márciusban megérkezett az MNV számlájára. Az MNV állítja: a mai napig nem érti, miért utalta át számlájára a Diamond Air az épület vételárát, mikor a pályázat még le sem zárult (az MNV álláspontjáról itt olvashat). Székely szerint azonban nincs min csodálkozni, hiszen 2008 márciusában már adásvételi szerződést írtak alá a Diamond Airrel. Minden adott volt az aláíráshoz, a magyar kormánytól megkapta a felhatalmazást, elkészíttette az ingatlan értékbecslését, és az orosz külügyminisztérium jóváhagyó jegyzéke is megérkezett - állította.

Székely szerint az MNV azért nem tudott a pályázat kiírása előtt, hónapokkal aláírt adásvételi szerződés létezéséről, mert a magyar kormányzaton belül nem működött a kommunikáció. A korábbi nagykövet szerint nincs semmi különös abban sem, hogy bár az épületet, ezek szerint már márciusban eladták, később a teljes pályázati procedúrát végigvitték. 2008. szeptember 10-én például, többek között Székely jelenlétében felbontották az ingatlan megvásárlására készült pályázatokat. Székely szerint ez nem meglepő: a vevő tudomásul vette, hogy meg kell ismételni az eljárást, amelynek végén, 2008 novemberében elkészült egy második, ugyancsak Székely által aláírt adásvételi szerződés is.

Az épületet megvásárló, Luxemburgban bejegyzett Diamond Air mögött, Székely szerint Viktor Vekselberg orosz milliárdos állt. Bár ez az [origo] által megtekintett cégadatokból nem derül ki, a 2005 májusában létrejött Diamond Air tulajdonosai offshore cégek, tulajdonosi körük így a nyilvános cégadatok alapján beazonosíthatatlan. Azt Székely is elismerte, hogy személyesen nem tárgyalt Vekselberggel az ingatlan eladásáról, de az orosz üzletember vagyonkezelő cégének vezetőivel többször is találkozott. Vekselberg képviselőivel az orosz kormány hozta össze a magyar nagykövetet, Székely azt azonban nem tudta megmondani, miért a Diamond Airre esett az orosz kormány választása.

Hiába kérték a telket az oroszoktól

Már 2005-ben le lehetett volna zárni az ügyet (ekkor készült egy szándéknyilatkozat az ingatlan eladásáról), de a magyar kormány megpróbálta felsrófolni az ingatlan árát - állította Székely. Az 1973-as kormányközi egyezmény szerint ugyanis csak az épület volt a magyar kormány tulajdonában, a telek, amin az épület állt, orosz tulajdonban volt. A kormány megpróbálta megszerezni a telket, így Székely szerint akár 10 millió dollárral is több pénzt kaphattak volna az ingatlanért. (A Diamond Air 21,3 millió dollárt fizetett, ami az akkori árfolyamon 3,5 milliárd forintnak felelt meg.)

A moszkvai telekért a magyar kormány három olyan budapesti telket is felajánlott, amelyeken az orosz kormány tulajdonában lévő ingatlanok vannak - állította Székely. Magyarország a Városligeti fasoron található orosz kereskedelmi képviselet alatti telket, a Vágány utca orosz iskola alatti telket, illetve egy Stefánia úton lévő telket ajánlott fel. Az oroszok azonban Székely szerint nem mentek bele a cserébe.

Az épület eladásáról szóló tárgyalások már akkor a legmagasabb szinten folytak a két kormány között, amikor 2005 augusztusában elfoglalta az állomáshelyét Moszkvában - mondta Székely. A kiküldetés részleteiről - amelyek között az épület eladásának lebonyolítása is szerepelt - Gyurcsány Ferenc kormányfő 2005. augusztus 26-án tájékozatta. Orosz részről a külügyminisztériummal, illetve az orosz biztonsági szolgálattal, az FSZB-vel tárgyalt. Az FSZB-t azért vonták be a tárgyalásokba, mert az ingatlan az orosz kormánynegyedben volt.

Nyomoznak az épület eladása miatt

A kormány azért döntött a moszkvai ingatlan eladása mellett, mert úgy ítélte meg, túl sok ingatlannal rendelkezik a magyar állam az orosz fővárosban. A nagykövetség, a kereskedelmi képviselet és a kulturális intézet 7500 négyzetméterén, mindössze 60-70 kiküldött dolgozott - mondta Székely. A három ingatlan közül a kereskedelmi képviselet eladása volt logikus, a nagykövetség ugyanis értékes helyen fekszik, a kulturális intézet műemlékvédelem alatt áll. Ráadásul az oroszok nehezteltek azért is, mert a kereskedelmi képviseletben több magyar vállalat - Egis, Richter - irodát bérelt, a diplomáciai képviselet irodáit viszont nemzetközi szerződések alapján nem lehetett volna pénzért kiadni. Az ügyet jól ismerő, korábban Oroszországban dolgozó üzletember viszont azt állította az [origo]-nak, hogy az oroszok hülyének tartották a magyarokat, amikor megtudták, hogy egy ilyen értékes, az orosz kormányzati negyedben fekvő épülettől meg akarnak válni. (Erről itt olvashat.)

Az V. és XIII. kerületi ügyészség vizsgálja a moszkvai ingatlan eladását és részben, ezzel összefüggésben az MNV tavalyi működését is.