Fölöslegesen dobott ki milliókat a főváros drogellenes tagdíjra

Néhány hírlevélért fizetett ki éveken át milliós összegű tagsági díjat Budapest az "Európai városok a drog ellen" nevű városközi együttműködésnek. A főváros egészségügyi ügyosztálya most a tagság felmondását javasolja a közgyűlésnek.

Milliókat fizet ki évente Budapest 1998 óta azért, hogy tagja lehessen az "Európai városok a drog ellen" (ECAD) nevű városközi együttműködésnek. A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésének tervezett napirendi pontjai között szerepel a tagság lemondása. "Nekünk ebből semmi különösebb hasznunk nem volt" - mondta az [origo]-nak héfőn Szolnoki Andrea, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság SZDSZ-es elnöke, a lemondásra vonatkozó előterjesztés benyújtója.

Az előterjesztésből kiderül, hogy az együttműködés csupán formális volt eddig az ECAD és Budapest között. A többmillió forintos éves tagsági díj fejében a főváros negyedévente rövid hírleveleket kapott, amelyekben az ECAD saját rendezvényeiről számolt be. Bár az ECAD rendezett konferenciákat, műhelymunkára épülő tapasztalatcseréket, ezeket az önkormányzat és a vele kapcsolatban álló civil szervezetek szakemberei nem látogatták, mert ezek költségtérítéses programok voltak, a tagsági díjon felül kellett volna értük fizetni. "Így hasznosítható tudással a partnerség eredményeként a főváros szakemberei nem gazdagodhattak" - olvasható az előterjesztésben.

A tagsági díj 2010-ben tízezer euró, azaz körülbelül 2,7 millió forint lenne. Ez "magasabb annál az összegnél, mellyel a főváros éves szinten támogat egy civil szervezetet" - írta az előterjesztő. Mindegyik tagváros más-más összeget fizet tagdíjként, annak nagysága a város lakóinak számától függ, az összeg pedig évenként is változik. Budapest még 1994-ben csatlakozott az ECAD-hoz. Szolnoki szerint a tagdíj azóta folyamatosan emelkedett, bár konkrét összegeket évekre lebontva nem tudott mondani.

A főváros honlapján elérhető egy 1998-as határozat, amelyben akkor egyhangúlag a tagság fenntartásáról döntöttek a képviselők. Ebből a határozatból kiderül, hogy 1998-ban például 5000 fontot, akkori árfolyamon 1,813 millió forintot fizetett ki tagdíjra Budapest. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája hétfő délután az [origo]-val azt közölte: 1994 és 1998 között nem volt még tagdíj, 1998 és 2004 között végig 5000 font a tagdíj, 2005 óta pedig euróban kellett fizetni, és tavalyig minden évben évi 8000 euró (mostani árfolyamon körülbelül 2,16 millió forint) volt a tagdíj.

Az ECAD honlapja szerint a szervezetnek jelenleg 30 európai ország 253 városa a tagja, többek között Varsó, Tallin, Athén, Belfast, Helsinki, Moszkva, Szófia. Magyarországról egyedül Budapest lépett be. A honlap szerint az ECAD célkitűzése a teljességgel drogmentes Európa, és a legalizáció ellen küzdenek. Szolnoki előterjesztése szerint az is fölöslegessé teszi Budapest tagságát, hogy a magyar nemzeti drogstratégia más prioritásokra fókuszál, mint az ECAD. A tavaly lejárt, 2000-től 2009-ig tervező drogstratégia és az idén induló új stratégia is az úgynevezett multidiszciplináris modellt követi, mely a problémát a társadalmi összefüggések - család, közösség, szocializáció, normák, értékek - felől közelíti meg, tehát árnyaltabban áll a drogkérdéshez, mint az ECAD.

"Pénzszűkében van a főváros, pármillió forint is számít" - ezzel indokolta Szolnoki az [origo]-nak, miért javasolja most az egészségügyi ügyosztály a tagság felmondását. Arra a kérdésre, miért csak most merült fel a kiszállás az ECAD-ból, azt válaszolta: korábban nem figyeltek fel erre. Az előterjesztés szerint február 1-jei hatállyal történne meg a tagság felmondása, a javaslat elfogadásához minősített többségre lesz szükség a csütörtöki közgyűlésen.