A BKV-n belül játszott szerepéről adott interjút a Magyar Nemzet szombati számának Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója, aki 2008 áprilisától szeptember 1-ig irányította a közlekedési társaságot. Balogh a napilapnak azt mondta, azért vállalkozott az interjúra, hogy könnyítsen a lelkiismeretén, és egyben így próbálja hatástalanítani az őt állítólag ért fenyegetéseket. Balogh azt mondta: szabályosan megkönnyebbült, amikor érte jöttek a rendőrök.
Balogh 2007 áprilisában került a BKV-hoz, miután jelentkezett egy beruházási csoportvezetői állásra. Eleinte az volt a feladata, hogy beruházási terveket menedzseljen, felügyelje ezek előkészítését és lebonyolítását. Állítása szerint 2007 szeptember végén, október elején találkozott először a politikával, miután műszaki vezérigazgató-helyettes lett. Ekkor berendelte az irodájába Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes - mondta Balogh a Magyar Nemzetnek. Balogh szerint Hagyó ekkor épp párizsit evett, és azt mondta neki :"kemény legyek, mert itt végre kell hajtani dolgokat, és aki nem teszi, annak nincs kegyelem, annak el kell vágni a torkát".
Balogh szerint az első konkrét utasítást 2007 novemberében kapta telefonon Hatvani Szabó Jánostól, attól az embertől, aki bemutatta Hagyónak. Balogh szerint egy informatikai beruházásról volt szó, amit egy bizonyos cég nyert nyert el, "aligha" tiszta körülmények között. Balogh szerint telefonon azt mondták neki, hogy a győztes cég majd jelentősen árat fog emelni, és a vállalt határidőt is kitolja, ez a bevett eljárás. "Az volt a szokás, hogy a politika csak általánosságban utalt ilyesmire, sokszor szabályosan ki kellett találni, mit akarnak" - mondta Balogh az interjúban. Balogh szerint Hatvani azt is mondta neki, hogy Antal Attila akkori vezérigazgató mindenről tud.
Balogh szerint Hagyó előre megmondta neki, hogy ha Hatvani fogja hívni őt, azt vegye úgy, mintha ő hívta volna személyesen. "Valahogy úgy fogalmaztak, hogy Hatvani Szabó lesz a tartótisztem"- mondta Balogh. Hatvani Szabó János a kilencvenes évek első felében a privatizációval foglalkozott előbb az Állami Vagyonügynökségnél, majd az ÁPV Rt.-nél, ahol különböző vezető posztokat töltött be. Ugyan az [origo] által korábban megkérdezett városházi források nem említették Hagyó hivatalos stábjának tagjaként, volt, aki megemlítette Hatvani Szabót mint az egykori főpolgármester-helyettes segítőjét. Hatvani Szabó jelenleg nem rendelkezik semmilyen ismertebb állami vagy önkormányzati tisztséggel, a cégnyilvántartás szerint viszont érdekeltsége van több pénzügyi vállalkozásban.
Balogh azt mondta: nem teljesítette szó nélkül a kérést, erre el kellett mennie Hagyóhoz, aki közölte vele, hogy a szerződésmódosítást márpedig meg kell csinálni, és a többletpénzt is ki kell fizetni néhány napon belül. Erre ő végül engedett, mert féltette az állását - magyarázta Balogh a Magyar Nemzetnek.
Balogh szerint H. Éva volt a "csendőr kalapja"
Később, 2009 tavaszán újra elővette ennek az informatikai beruházásnak az ügyét, belső vizsgálatot indított, és felszólította a céget, hogy fizessen kártérítést a BKV-nak a késedelmes teljesítésért, mire válaszul a cég vezetőjétől fenyegető sms-eket kapott - állítja Balogh. Balogh azt mondta, H. Évához fordult emiatt, aki azt mondta, ne törődjön az üggyel, semmi köze hozzá. H. Éva Hagyó Miklós kommunikációs tanácsadója volt, és szintén gyanúsított a BKV-ügyben.
H. Éváról Balogh azt mondta az interjúban, "ő volt a csendőr kalapja". "Mifelénk az Alföldön járta egy történet,hogy ha annak idején egy csendőr nem tudott egy rendezvényen megjelenni, azért a kalapját kirakták, figyelmeztetés gyanánt, hogy bármikor befuthat. Magyarán a BKV-nál H. Éva képviselte és menedzselte Hagyó érdekeit" - magyarázta.
Balogh említett az interjúban egy esetet, amikor Hagyóra várakozva, az ő előszobájában Hatvani kinyitotta előtte a táskáját, benne volt egy nagy boríték tele pénzzel, és erről szerinte Hatvani akkor azt mondta neki, hogy ez jött vissza az átengedett beruházásból. Az általa említett visszatérítési ráta negyven százalék volt - tette hozzá.
Sz-né Sz. Eleonóra korábbi humánpolitikai igazgató végkielégítése ügyében Balogh elismerte az interjúban, hogy a visszafoglalkoztatási szerződést megbízott vezérigazgatóként ő írta alá, de azt állította: nem tudta, hogy akkorra Sz-né már kapott végkielégítést. Sz-né jelenleg előzetes letartóztatásban van. Január 6-án vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt.
Balogh azt mondta: megbízott vezérigazgatósága alatt még sűrűbben kellett egyeztetnie Hagyóval minden apró szervezeti és személyi döntésről, H. Éván keresztül. Később Balogh állítása szerint kapott egy meghívást Hagyótól Gödöllőre, ahol egy lakásban közölte vele Hagyó, hogy ezentúl konkrét utasításokat fog adni, és éves tagdíjat kell fizetnie.
"Tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban"
Balogh azt állította az interjúban: készpénzben kellett pénzt vinnie Hagyónak, összesen nagyságrendileg 70 millió forintot adott oda neki. "Azóta tudtom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget" - mondta Balogh a Magyar Nemzetnek. Balogh szerint a pénzt a BKV-nál adták össze a Hagyóhoz közel álló vezetők, ők pedig BKV-körüli cégektől szerezték.
Balogh azt mondta, hogy a pénzes dobozokat L. Ottó, Hagyó kommunikációs igazgatójának szobájában adta át Hagyónak. A héten L. Ottót is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják, de nem vették őrizetbe, szabadlábon védekezhet.
Tóthfalusi kéréseiről is beszélt Balogh
Balogh beszámolt egy olyan találkozóról is, amelyen állítólag ott volt Hagyó, Mesterházy Ernő korábbi főpolgármesteri tanácsadó és Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának akkori elnöke. Ekkor Balogh szerint Hagyó azt mondta: ezentúl teljesítenie kell azt is, amit Tóthfalusi kér. Balogh szerint ekkor Mesterházy egy szót sem szólt, csak a tévét nézte, Tóthfalusinak pedig később ingatlanokkal kapcsolatos kérései voltak.
Mesterházyt felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség, mert a gyanú szerint szintén indokolatlan szerződések megkötésére vette rá a BKV egykori vezető munkatársait. Tóthfalusit a rendőrség felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja.
Balogh beszélt egy olyan esetről is, amikor 2008 áprilisában sztrájk volt a BKV-nál. Szerinte miután megegyeztek a sztrájkolókkal, valaki szólt neki, hogy menjen fel az irodájába, ahol ott ült pár szakszervezeti vezető, egy-két igazgató. Balogh azt állítja, hogy azt mondták neki: most szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszerveteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyónak is. Balogh a Magyar Nemzetnek azt mondta: erre felhívta Hagyót, aki azt kiabálta neki, hogy ezt el kell intézni.
Az MTI szombaton BKV-s forrásból úgy értesült, hogy buszos szakszervezetek vettek részt ezen a megbeszélésen. Az MTI által megkeresett buszos szakszervezetek azonban tagadták, hogy ott lettek volna a megbeszélésen. Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke azt mondta: nem tud ilyen megbeszélésről, és arról sem tud, hogy a sztrájkolóknak vissza kellett volna juttatniuk pénzt. Arra a kérdésre, hogy kapcsolatban álltak-e Hagyó Miklóssal, Nemes Gábor úgy válaszolt: munkakapcsolatban voltak, a BKV helyzetével kapcsolatban levél útján kommunikáltak. Nemes azt mondta: Hagyó a szakszervezetekkel nem nagyon szerette tartani a kapcsolatot.
Balogh szerint akkor kezdte érezni, hogy véget ér ez a korszak, amikor híre jött, hogy Kocsis István jelenlegi vezérigazgató érkezik. Szerinte ekkor felgyorsultak a dolgok, ő pedig megpróbálta visszatartani a kommunikációs igazgatóság szerződéseit, nem ellenjegyezte őket, mert ezen a területen pattant ki a legtöbb botrány. Balogh azt mondta: H. Éva szobájában Hatvani közölte vele, hogy mindent alá kell írni, mire Kocsis megérkezik, ő pedig erre alá is írta őket azzal a kikötéssel, hogy a tartalomért nem felel.
Balogh azt mondta: azért nem tagadta meg az együttműködést, mert félt. "Tudtam, hogy amiatt a bizonyos első eset miatt zsarolható vagyok, és kezdtem látni, milyen összetett pénzbehajtó szervezettel van dolgom" - mondta. Balogh azt állította: ő soha nem kapott a pénzből. "Mert gyenge akaratú és gyáva voltam" - ezt válaszolta Balogh a Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, miért nem fordult a hatóságokhoz.
Balogh is gyanúsított, szabadlábon védekezhet
Hagyó 2006 őszétől tavaly november közepéig Budapest főpolgármester-helyetteseként felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t is. A BKV-botrány miatt Hagyó, az MSZP XII. kerületi elnöke február 2-án lemondott a képviselőjelöltségről, a budapesti listán betöltött helyéről és Fővárosi Közgyűlési mandátumáról, miután a párt budapesti elnöksége erre kérte. Az elnökség kérésének előzménye az volt, hogy az ATV meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte: Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh terhelő vallomást tett Hagyóra. Burány Sándor, az MSZP fővárosi elnöke szombaton az MTI-nek azt mondta: "ezek nagyon súlyos állítások, amik a cikkben szerepelnek, ezért én várom az ügyben az érintett nyilatkozatát". Hagyó várhatóan még szombaton nyilatkozik.
Február elején Balogh ügyvédje, Bárándy György megerősítette az [origo]-nak, hogy vádalkutárgyalások vannak folyamatban Balogh és az ügyészség közt. Bárándy György szombaton az [origo]-nak azt mondta: vádalkut jogi okokból végül nem lehetett kötni. Ügyfele tett a BKV-ügyben egy nyilatkozatot, amely államtitok, ezen kívül két alkalommal - februárban és ezen a héten - gyanúsítottként kihallgatta őt a rendőrség, mindkét alkalommal több órán keresztül. Az ügyvéd szerint a rendőrségnek tett tanúvallomások tartalmával egyeznek meg a Magyar Nemzetnek elmondottak. Balogh szabadlábon védekezhet.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton honlapján azt közölte: nem kívánja kommentálni a Magyar Nemzet mai számában megjelent, Balogh Zsolttal készült interjúban elhangzottakat. "A Budapesti Rendőr-főkapitányság eddig is és ezután is a hatályos büntető eljárásjog szabályai szerint folytatja a nyomozást a Budapesti Közlekedési Vállalattal összefüggésben" - áll a rendőrség közleményében.
A BKV-ügyről szóló összes cikkünket itt találja.