Az anatómustól a rendteremtőig - a második Orbán-kormány tagjai

Anatómus felel majd a nemzeti erőforrásra keresztelt egészségügyi és szociális területért. Rutinos, a biztonságpolitika szinte minden területén csúcsra jutott exminiszter felügyeli majd a rendvédelmet. A rendszerváltás idején az Egyesült Államokból a Fidesz kedvéért hazatért vállalkozónak kell bizonyítania, hogy az állam jó gazda. Ismerje meg az új kormány leendő minisztereit!

Hétfőn bemutatta új kormányának leendő minisztereit Orbán Viktor, a Fidesz elnöke (a bejelentésről itt olvashat). Orbán csütörtökön azt is elárulta, hogy Varga Mihály, Navracsics Tibor és Szijjártó Péter lesznek a legközvetlenebb munkatársai (róluk itt olvashat), ezzel teljessé vált a következő kormány névsora. Ismerje meg a miniszterjelölteket!

Martonyi János - külügyminiszter

A jogi végzettségű diplomata és ügyvéd volt az első Orbán-kormány külügyminisztere is.

Fellegi, Martonyi, Matolcsy, Varga, Navracsics, Orbán és Semjén

A 66 éves Martonyi a karrierjét vállalati jogtanácsosként kezdte 1969-ben, 1979-től kereskedelmi titkár lett Brüsszelben, 1984-től osztályvezető, majd főosztályvezető volt a Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi Minisztériumban. Privatizálási kormánybiztos volt a rendszerváltáskor, 1989-1990-ben, aztán 1990-1991 közigazgatási államtitkár volt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. 1991-ben került a Külügyminisztériumba, ahol 1994-ig közigazgatási államtitkár volt. A következő négy évben ügyvédként dolgozott.

Tanítással is foglalkozott már 1987 óta, az ELTE jogi karán előbb oktató volt, majd 1997-től tanszékvezető lett, 2000-től pedig a Szegedi Tudományegyetemre ment át tanszékvezetőnek. Vendégprofesszorként tanított 1995 és 1998 között a bruges-i és natolini (Varsó) Európa Egyetemen, 1996-ban pedig a Közép-Európai Egyetemen.

2002-től, külügyminiszteri megbizatásának lejárta után főfoglalkozású ügyvéd és tanár volt. Nemzetközi választottbíró, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság Elnökségének tagja. A Fidesz keretében működő Szabad Európa Központ elnöke, valamint a Nézőpont Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke. Tagja többek között a Tudományok és Művészetek Európai Akadémiájának és a Professzorok Batthyány Körének.

Martonyi neve felbukkant a Fidesz 2010-es választási programjában is, ő volt azon közéleti személyiségek egyike, akik pár soros ajánlást írtak a programhoz.

Martonyi János volt az első tagja az új Orbán-kormánynak, akiről Orbán egyértelműen kijelentette, hogy miniszteri posztot fog kapni, és azt is elmondta még március 26-án, hogy a külügyi tárcát fogja irányítani. Martonyi rendszeresen szerepelt a hírekben az áprilisi választásokat megelőző hetekben. Gyakran nyilatkozott a sajtónak, és Orbán Viktorral együtt részt vett Krakkóban a lengyel elnök temetésén.

Matolcsy György - nemzetgazdasági miniszter

Matolcsy György (1955) közgazdász doktor az első Orbán-kormányban is a gazdasági miniszteri posztot töltötte be 2000. január elsejétől a 2002-es kormányváltásig. 2006 óta fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság tagja. Az április választásokon ismét mandátumot szerzett a Bács-Kiskun megyei területi lista ötödik helyéről.

Matolcsy már a rendszerváltás után bekapcsolódott a politikába. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére beszállt egy későbbi kormányprogram kidolgozásába. 1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében lemondott államtitkári tisztségéről. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselője volt a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában.

A Fidesz 2010-es Nemzeti ügyek politikája című programjának ő írta a gazdaságpolitikával foglalkozó fejezetét. Matolcsy aktív volt a választási kampányban, rendszeresen nyilatkozott a Fidesz gazdasági terveiről.

Pintér Sándor - belügyminiszter

Az 1948-ban született Pintér a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdett dolgozni, 1972-től segédnyomozó lett, majd egyre feljebb lépegetett a ranglétrán. 1972 és 1985 közt a XIV. kerületi rendőrkapitányság nyomozója volt, majd a Budai Rendőrkapitányság bűnügyi vezetője. 1991-ben fél évig Budapest rendőrfőkapitánya, 1991 és 1996 között országos rendőrfőkapitány lett, innen ment nyugdíjba. Az [origo]-nak nyilatkozó egykori és jelenlegi rendőrök szerint Pintért vasmarkú vezetőnek ismerik. (Erről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.)

Az első Orbán-kormány alatt belügyminiszternek nevezték ki, a teljes ciklus alatt, négy éven át töltötte be ezt a posztot. Pintért belügyminiszterként több kényes üggyel - például a pilisszántói bombagyároséval, köztisztviselők és maffia közti összefonódással, olajszőkítéssel - is összefüggésbe hozták, de ő tagadta ezeket a nem bizonyított állításokat.

Pintér márciusban megvált a jelentős piaci szereplő biztonsági cégétől (az ügylet részleteiről itt olvashat), amely összeférhetetlen lenne a belügyminiszteri poszttal.

Martonyi János mellett Pintér Sándor volt az, akiről nyilvánosan úgy beszélt a kampány során Orbán Viktor, hogy feladatot kaphat a kormányban. Április 9-én a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában arra a kérdésre, hogy Pintér Sándor kaphat-e feladatot egy új kormányban, Orbán Viktor úgy válaszolt: minden alkalmas ember kaphat feladatot. "Pintér Sándor alkalmas ember?" - kérdezte a riporter. "Pintér Sándor alkalmas ember" - felelte Orbán.

Réthelyi Miklós - nemzeti erőforrásügyi miniszter

Az 1939-es születésű anatómiaprofesszor a Semmelweis Egyetemen dolgozik 1963 óta, amióta Pécsett megszerezte az általános orvosi diplomát. Az orvostudomány doktora címét A fájdalomkeltő impulzusok gerincvelői feldolgozásának szerkezeti alapjai című munkájával szerezte meg.

Van államigazgatásban szerzett tapasztalata: 1990-1991-ben a Népjóléti Minisztérium oktatási főosztályvezetője volt, 1998-1999-ben pedig az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályát vezette. Több mint 20 éve tagja a KDNP egészségpolitikai műhelyének.

Réthelyi, Hende és Fazekas

1991 és 1995 között ő volt a rektora a Semmelweis Orvostudományi Egyetemnek. Önéletrajza szerint e pozíciója miatt szakmai érdeklődése "szükségszerűen a szervezetek vezetése, a döntéshozatal elemei, a vezetői információs rendszer kialakítása felé fordult".

Fellegi Tamás - nemzeti fejlesztési miniszter

Az 1956-ban született Fellegi üzletember, jogász és politilógus.Több éven át élt az Egyesült Államokban, 1985-ben a Harvard egyetemen tanult, később a Connecticut Egyetemen tanult és dolgozott, majd Rochesterben volt kutató, 1988 nyarán pedig a New York-i New Schoolban tartott kurzust a kelet-európai társadalmi mozgalmakról. Az 1990-es választások előtt hazajött, és részt vett a Fidesz kampányában.

Miután 1993-ban végleg hazatért Amerikából, egy ideig politológiát tanított, majd 1993 és 1994 között főállásban volt Orbán politikai tanácsadója.

1996 és 2000 között a Matáv Rt. ágazati igazgatója volt, aztán a szabályozói ügyekért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese lett. 2000 nyarától a kommunikációs és politikai tanácsadással foglalkozó EuroAtlantic Rt. vezérigazgatója, 2007 őszétől 2009 januárjáig a Kapsch Telematic Services ügyvezetőjeként dolgozott. 2009-ben alapította meg a Fidesszel szimpatizáló Heti Választ is birtokló médiacégét, amelynek többségi tulajdonrészétől az április választások előtt néhány nappal vált meg.

Fazekas Sándor - vidékfejlesztési miniszter

A jogi diplomával rendelkező Fazekas Sándor (1963) az első Orbán-kormány idején volt először parlamenti képviselő, majd 2006-ban ismét bekerült a parlamentbe, és az áprilisi választásokon a Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista negyedik helyéről újra mandátumot szerzett. Jelenleg az emberi jogi bizottság tagja, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnökségi tagja.

1990 óta Karcag polgármestere. Önéletrajza szerint Orbán Viktor felkérésére Heves, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében koordinátori teendőket is végez.

Hende Csaba - honvédelmi miniszter

Az 1960-as születésű, jogász végzettségű Hende Csaba nem először kap kormányzati megbízást. Az Antall- és Boross-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkára, jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt. Az Orbán-kormányban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott.

Hende Csaba 1988 novemberében lépett be az MDF-be. A szombathelyi szervezet elnökeként a Vas megyei és az országos választmány tagjaként, a párt országos etikai biztosaként, az országos elnökség tagjaként, az MDF alelnökeként, majd általános alelnökeként tevékenykedett. 2001 nyarán ő volt a Fidesz és az MDF közötti választási együttműködési megállapodás, illetve politikai szövetség egyik kidolgozója. A 2002-es országgyűlési választások után lemondott párttisztségeiről, és Orbán Viktor felkérésére a polgári körök koordinátoraként dolgozott.

2004 júniusában kilépett az MDF-ből és a párt országgyűlési képviselőcsoportjából is, majd fél év függetlenség után 2004 végén átült a Fidesz frakciójába, miután korábban belépett a párt szombathelyi csoportjába is. A 2006-ban megalakult országgyűlésben jegyző, valamint a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagja volt.

Hende Csaba, aki képviselőjelöltként is részt vett az áprilisi kampányban, előállt a kampány során egy saját felvetéssel. Márciusban egy sajtótájékoztatón azt mondta: meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy törvényes keretek között, a Btk. módosításával hogyan lehetne kitolni a bűncselekmények elévülésének határidejét a választások utáni időszakban.

Semjén Zsolt - általános miniszterelnök-helyettes

A 47 éves teológus-politikus 2003 óta a Fidesszel szövetséges KDNP elnöke és 2006 óta frakcióvezetője. Az előző Orbán-kormányban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkári posztját töltötte be.

Semjén 1990-ben szerzett teológusi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémián, majd az ELTE-n szociológiából másoddiplomázott. Politikai pályafutása a rendszerváltás idején indult,1989-ben a KDNP egyik alapítója volt. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára, 1993 és 1994 között szóvivője is volt.

Az 1997-es pártszakadás után rövid ideig független volt, majd miközben több volt KNDP-s a Fidesznél keresett menedéket, ő egyedüliként az MDF-hez csatlakozott. 1998-ban nem jutott be az Országgyűlésbe, de államtitkár volt az Orbán-kormányban. A 2006-os országgyűlés alakulása után konfliktusba került Orbán Viktorral, mivel a Fidesz elnöke azt szerette volna, ha a két párt közös frakcióban ül. A rövid idő alatt rendeződő vitából Semjén került ki győztesen, a KDNP önálló frakciót alapított, amit ő vezet az egész ciklusban, igaz, a Fidesszel frakciószövetséget kötöttek, és a két párt közösen szavazott.

Semjén miniszterelnök-helyettesi kinevezése csak szimbolikus gesztus a szövetséges KDNP-nek - mondta az [origo]-nak egy fideszes politikus a kormánynévsor ismertetése előtt. Ezt támasztja alá az is, hogy míg a kormányzati munka vezetőit már csütörtökön bemutatta Orbán, Semjént csak a hétfői sajtótájékoztatón, a miniszterek bemutatása után nevezte meg.

Cikkünket folyamatosan frissítjük.