Mitől szenvedett Orbán Viktor 35 évesen?

Hiába ült még vasárnap is irathalmok között, akkor sem látta át a kormányzati munkát, és ezt rendszeresen szóvá is tette minisztereinek. Erre utalhatott Orbán Viktor, amikor 10-12 évvel ezelőtti rossz tapasztalataira hivatkozva döntött a kormányzati berendezkedés átalakítása mellett. Az új felállásban Orbán a stratégiai kérdésekkel foglalkozna, és a napi szervezési munkát meghagyná az elmúlt években egyik legfőbb bizalmasává kinőtt Navracsics Tibornak.

A kilencvenes évek végén, az éppen aktuális árvízi vészhelyzet miatt vasárnap kellett miniszterelnöki aláírást szereznie egy kormánybiztosi kinevezési papírhoz Katona Kálmán közlekedési és vízügyi miniszternek, aki Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben találta meg. "Ott volt teljesen egyedül abban a nagy irodában, amit még Antall is használt. Két hatalmas irathalom között ült a sarokban, és amikor megkérdeztem tőle, hát te mit csinálsz itt, azt válaszolta: megpróbálom megérteni a társadalombiztosítást, otthon nem tudom, mert zavarnak a gyerekek".

Ez az epizód is azt jelezte, hogy első kormányzása alatt Orbán igyekezett még az apróbb részletkérdésekben is tisztán látni, most azonban várhatóan más stílusú kormányzást fog folytatni. A választásokon győztes Fidesz elnöke múlt csütörtökön jelentette be, hogy szakít az elmúlt húsz évben kialakult kormányzati berendezkedéssel, és miniszterelnök-helyettest nevez ki, akinek az lesz a dolga, hogy ellássa a kormányzati munkaszervezéssel kapcsolatos feladatokat. "Rengeteget szenvedtem azzal, hogy a miniszterek egyenrangúak" - utalt vissza saját korábbi kormányzására Orbán a múlt heti sajtótájékoztatón. Szerinte nem volt senki a kormányon belül, aki el tudta volna végezni a kormányzati munka szakmai koordinálását, a miniszterelnök pedig ezt a feladatot nem tudja ellátni. Azt is mondta, nem tartotta jónak azt sem, hogy az elmúlt években egyre több konkrét ügy kezelése került a kormányfőhöz.

Aki csak utazni szeretett volna

Ez egyfajta önkritikaként is felfogható, Orbán ugyanis épp azzal a gyakorlattal akar szakítani most, amit részben ő vezetett be 1998 és 2002 közötti miniszterelnöksége idején. Akkor erősödött meg a korábbinál jobban a miniszterelnök hivatala, amelynek élére a rendszerváltás után először került miniszteri beosztású vezető Stumpf István személyében. Az onnantól kezdve kancelláriaként is hívott hivatal részben épp azért nőtt meg a korábbiakhoz képest, mert bevezették az úgynevezett referatúrarendszert, amelynek lényege az volt, hogy a hivatalban minden minisztériumnak volt egy felelőse, aki követte az adott tárcánál zajló munkát.

Az egészségügyi miniszteri posztot 1998 és 2000 között betöltő Gógl Árpád ugyan az [origo]-nak azt mondta, úgy emlékszik, hogy hasznos volt ez a rendszer, mert segítette az "általános politikai célok érvényesülését", múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján maga Orbán is elismerte, hogy a referatúrák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az egyik minisztériumban akkoriban vezető posztot betöltő tisztviselő az [origo]-nak azt mondta, ennek részben az volt az oka, hogy bizalmatlanságot szült a tárcák szoros pórázon tartása, másrészt a referatúrákon dolgozók sem látták el mindig a feladatukat. Amikor például az egyik ilyen munkatársat megkérdezte a rábízott minisztérium vezetője, hogy mit szeretne csinálni, akkor ő állítólag azt válaszolta, utazni akar. "Utaztattuk, majd a referatúrának szóló jelentéseket megírtuk helyette" - mondta az egykori vezető, aki névtelenséget kért arra hivatkozva, hogy nem akar nyilatkozni egykori munkahelye belső ügyeiről.

Kormányfő fogságban

Az 1998-as kormányalakításkor Orbán a Magyar Nemzetnek adott interjújában azzal indokolta a Miniszterelnöki Hivatal megerősítését, hogy a Horn-kormány egyik tanulsága az volt, "ha egy kormányzat nem összehangolt célrendszer érdekében dolgozik, akkor az alulról beszivárgó érdekcsoportok nem egyszerűen csak erősítik a korrupciót és gyengítik a végrehajtást, hanem egy idő után fogságba ejtik a miniszterelnököt is, a kormányt magát is". Szerinte ilyen helyzetben a miniszterelnöknek "már csak arra maradhat lehetősége, hogy az őt kérlelhetetlenül korlátozó, egymással rivalizáló erőcsoportok között egyensúlyozzon". Ezt akarta ő elkerülni a kancellária megerősítésével, aminek az volt a célja, hogy "a Miniszterelnöki Hivatal képes legyen segíteni a miniszterelnököt, megfelelő irányban tartani a kormányt és az eseményeket".

Bár Orbán akkor azt is mondta, úgy válogatta ki az embereket, hogy azok az adott területhez jobban értsenek, mint ő maga, ennek ellenére a kormányzás során igyekezett belefolyni a szakmai részletkérdésekbe, és vélhetően ez okozta számára a múlt heti sajtótájékoztatón emlegetett szenvedést is. "Azt éreztette rendszeresen, hogy nem látja át eléggé a minisztériumok munkáját, és nem tudja kézben tartani a tárcák mozgását" - idézte fel Katona Kálmán, aki szerint Orbán jelezte, szeretne minden fontos dologról tudni, ami a minisztériumoknál történik. A két tárca nélküli miniszterrel együtt ugyanakkor 17 tagja volt a kormánynak, ami megnehezítette a kormányfő számára, hogy rálásson minden területre, de Katona szerint nem is lett volna rá szükség.

"Egy miniszterelnök nem tud mindent megtanulni és nem is kell neki" - magyarázta az egykori miniszter, megjegyezve, hogy a részletkérdések helyett a kormányfőnek arra kell koncentrálnia, hogy megszabja az irányokat és az elveket. Szerinte a most bemutatott új struktúra már ebbe az irányba mutat. Gógl Árpád nem emlékszik arra, hogy Orbán panaszkodott volna az információhiányra, bár az elmúlt nyolc évben is a Fidesz képviselőjeként dolgozó egykori miniszter hozzátette, hogy a pártelnök "szociális érzékenysége mindig is jó volt, így az egészségügyben nem voltak vitáink".

A koalícióból is adódtak feszültségek

Orbán helyzetét az első kormányzása idején nehezítette az is, hogy a kisgazdákkal kötött koalícióban irányította az országot, és több egykori munkatársa szerint is ez volt a feszültségek fő forrása. "Akkor fennállt a koalíciókényszer, így ha össze kellett hangolni az elképzeléseket, az mindenképp kompromisszumot jelentett" - mondta az [origo]-nak Doncsev András, Orbán egykori sajtótitkára, aki szerint most nyilvánvalóan más a helyzet, hiszen a Fidesz egyértelmű felhatalmazást kapott a kormányzásra a választáson.

Bár az ellenzék hagyományosan támogatni szokta az új kormányok szerkezetéről szóló törvényt, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesznek most még erre sem lesz szüksége a kormányfő-helyettesi poszt létrehozásánál és a korábbinál jóval kevesebb minisztériumból álló struktúra elfogadtatásánál. Arról még keveset tudni, hogyan fog működni az új rendszer a gyakorlatban, de a nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy Orbán a nagyobb stratégiai döntésekkel fog foglalkozni, a napi kormányzati feladatok pedig helyettesére, Navracsics Tiborra hárulnak majd. Nem világos köztük a pontos munkamegosztás, de egy, a kormányzati felkészülést közelről figyelő, névtelenséget kérő tisztviselő szerint ugyan az irodáik elhelyezéséről még nincs végleges döntés, az biztosra vehető, hogy "napi kapcsolat lesz köztük".

Az elnök és a vezérigazgató

Katona Kálmán szerint az új rendszer egy vállalati hasonlattal élve olyannak tűnik, mint az elnök-vezérigazgató felállás. "A vezérigazgató az, aki igazgatja a dolgokat, az elnök pedig a stratégiáról, az irányokról dönt" - fogalmazott a minisztersége után két évig az egyik legnagyobb állami vállalatot, a Magyar Villamos Műveket irányító politikus, aki szerint Orbán láthatóan nem egy "formális, hanem egy dolgozó helyettest" nevez ki Navracsics személyében. Ő korábban már vezette Orbán pártelnöki stábját és láthatóan jól tudtak együtt dolgozni az elmúlt négy évben is, amikor Navracsics a parlamenti frakciót irányította.

A kérdés az, hogy a fegyelmezett politikusként ismert leendő kormányfő-helyettesnek mekkora teret enged majd az első miniszterelnöksége idején meglehetősen aktívnak bizonyuló Fidesz-elnök. "Nagyon szorgos kis ember" - jellemezte Orbánt Gógl, megjegyezve, hogy "hihetetlenül lényeglátó", és az a típus, aki "szereti meg is érteni a dolgokat". A helyettes beiktatásával most mentesülhet a napi szervezési feladatoktól, a példátlanul kevés minisztérium pedig segítheti az átlátást, de persze csak a gyakorlatban derül majd ki, hogy valójában mennyire lesz hatékony az új felállás. "Eltelt nyolc év, ennek során biztosan sokat gondolkodott, és feltételezhetően tanult" - jegyezte meg Katona, hozzátéve, hogy az első kormányzás idején "tapasztalatlanabb volt a miniszterelnök úr és mi is".