Már a Kósa-baki előtt lemondott dédelgetett terveiről a Fidesz

Tudatos akció volt a Fidesz részéről, hogy befolyásos politikusai múlt héten egymás után nyilatkoztak a gazdaság rossz helyzetéről, a párt így akarta előkészíteni Orbán Viktor kormányfő kedden meghirdetett gazdasági akciótervének bejelentését. A túl kemény nyilatkozatok forintpánikot robbantottak ki, ami meglepte ugyan a párt vezetőit, de nem ez okozta nekik a legnagyobb fejtörést. Orbán számára már a pánik előtt nyilvánvalóvá válhatott, hogy le kell mondania a Fidesz hónapok óta eltervezett stratégiájáról.

Tudatosan beszélt a múlt héten Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, illetve Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője a magyar gazdaság nehéz helyzetéről - állította az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos, országosan ismert politikusa. A téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő forrásaink szerint Kósának és Szijjártónak az lett volna a feladata, hogy előkészítsék annak a gazdasági akciótervnek a kommunikációját, amelyről Orbán Viktor kormányfő kedden beszélt az országgyűlésben. Kósa és Szijjártó csődhelyzetről szóló, múlt heti megfogalmazásai azonban az eredetileg tervezettnél keményebbek lettek, és jelentősen gyengítették a forintot.

Orbán Viktor kedden mutatta be a parlamentben a kormány első gazdasági intézkedéscsomagját. Az intézkedések az adórendszer átalakítását és az állami intézményeken való spórolást célozzák. A csomag része a bankadó, az egykulcsos szja bevezetése, az állami intézmények bértömegének csökkentése. Az intézkedések nagyrészt a spórolásról szólnak, bár van olyan elemük, amellyel az állam milliárdos nagyságrendű tételekről mond le az adófizetők javára (az akcióterv egyes elemeiről itt olvashat részletesen).

Túl kemény lett

A Fidesz egyik befolyásos politikusa szerint az volt a terv, hogy a közvélemény figyelmét visszatereljék a gazdasági problémákra. A párt által az elmúlt hetekben beterjesztett törvényjavaslatok - például a kettős állampolgárságról szóló tervezet - ugyanis főként szimbolikus ügyekkel foglalkoztak. Közben azonban javában készült a kormány gazdasági akcióterve, ezt akarták felvezetni a múlt heti nyilatkozatokkal - mondta forrásunk, aki szerint ez a párt ügyvezető alelnökének, Kósa Lajosnak a feladata lett volna. Május végén a Fidesz elnöksége Kósát ügyvezető alelnökké választotta, ami azt jelenti, hogy a pártot és a Fidesz által követett politikát érintő kérdésekben ő szólal meg először, így ez a feladat is hozzá tartozott.

"Viktor ki szokta kérni magának, ha az elnökség bele akar ebbe avatkozni. Azt mondja, a politikai felelősség a kormányé, nem a párté" - fogalmazott a Fidesz szűk körű vezetéséhez tartozó másik forrásunk is, aki szerint épp ezért a gazdasági tervek előkészítését a kormányapparátus végezte. Viszont az elnökség feladata volt kialakítani a gazdasági akciótervhez igazodó politikai és kommunikációs stratégiát. Az utóbbi hetekben tartott pártvezetőségi üléseken szóba került, hogy egyre kevesebb szó esik a szocialisták korábbi felelőtlen politikájáról. Forrásunk szerint ezért abban állapodtak meg, hogy formálni fogják a közhangulatot.

Elengedte magát

"Az egyeztetéseken többször elhangzott, hogy az embereknek nincs válságérzete, Kósa ezen akart változtatni, amikor a múlt csütörtöki konferencián államcsődről beszélt" - mondta a párt szűk körű vezetőségéhez tartozó forrásunk. Szerinte Kósa "belpolitikusi nyilatkozatot" tett, nem volt veszélyérzete, úgy érezte "elengedheti magát".

Mivel Orbán Viktor aznap Brüsszelben volt, és elnökségi döntés sem született a "kommunikáció áthangolásáról", jóváhagyás nélkül Szijjártó Péter szóvivő nem vonhatta vissza a párt alelnökének, befolyásos politikusának nyilatkozatát. Egy forrásunk ehhez annyit tett hozzá, hogy Kósának csak általánosságban kellett volna a gazdasági bajokról beszélnie, nem kellett volna az országot a jóval rosszabb állapotban lévő Görögországhoz hasonlítania.

Meggyőzhetőnek érezte az EU-t Orbán

A Fidesz egyik országosan ismert politikusa szerint a Kósa és Szijjártó államcsődről szóló nyilatkozatai által kiváltott forintpánik már nem befolyásolta érdemben a Fidesz elképzeléseit, azok nélkül is azt a gazdasági programot tették volna le az asztalra, amit Orbán kedden ismertetett. Az akcióterv iránya ugyanis akkor vált nyilvánvalóvá, amikor múlt csütörtökön Orbán José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Brüsszelben. Barrosso ekkor jelezte, hogy az Európai Bizottság nem támogatja a fiskális konszolidáció feladását. Ezt támasztotta alá a pártvezetés egyik tagja is, aki arról beszélt, hogy Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szombati bejelentését is a Barrosóval folytatandó tárgyaláshoz igazították. Varga ekkor jelnette be, hogy tartani kívánják az előző kormány által kitűzött 3,8 százalékos hiánycélt. (A brüsszeli tárgyalások hátteréről szóló cikkünket itt találja.)

Ez jelentős fordulatot jelenetett a korábbi fideszes nyilatkozatokhoz képest, amelyek még arról szóltak, hogy a Bajnai-kormány által meghatározott célszámot nem lehet tartani, és év végére akár 7 százalékos is lehet a hiány. "A választások után Orbán biztos volt benne, hogy a nemzetközi szervezetek, az IMF, az EU és a Világbank a görög válság ellenére meggyőzhető a hiánycél elengedéséről" - mondta az [origo]-nak egy, a Fidesz-vezetőknek korábban tanácsokat adó, neve elhallgatását kérő közgazdász. Forrásunk szerint ehhez kerestek támogató partnereket a kínai és a lengyelországi utazás során is. A választás másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor úgy nyilatkozott: "sem az IMF, sem az EU nem a főnökeim".

Összeomlott a stratégia

"Egy közel másfél éve tervezgetett gazdasági program és a rá épített kommunikációs stratégia omlott össze múlt csütörtökön, amikor José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte Orbán Viktorral, hogy nem lehet letérni a fiskális fegyelem útjáról" - fogalmazott a pártvezetéshez tartozó forrásunk.

Forrásink szerint a forint gyengülését okozó kijelentések miatt hétvégén nem tartott rendkívüli ülést a Fidesz elnöksége, a kérdés csak a háromnapos kormányülésen került szóba. A kormányülés egyik résztvevője korábban arról beszélt az [origo]-nak, hogy Orbán dühös volt a forint árfolyamának zuhanása miatt, és nem értette, miért Kósa mondatai voltak hatással az árfolyamra, nem pedig Barrossóval a szigorú költségvetési politika folytatásáról szóló tárgyalása. Forrásunk szerint kormányfő áttételesen bírálta Kósát a nyilatkozata miatt, szóvivőjét azonban megvédte.