Tartalék helyszínen rendezik meg a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik legnagyobb szabású rendezvényét, a Bauhaus-kiállítást - mondta az [origo]-nak Sárkány József művészettörténész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője. A kiállításnak az erdeti tervek szerint otthont adó Nagy Kiállítótér ugyanis nem készül el időre, így ott már nem tudják megszervezni az augusztus 15-én nyitó kiállítást. A következő nagy produkció, a Cézanne és Matisse bűvöletében - Nyolcak, Centenárumi kiállítás megrendezéséért Sárkány felel, aki azt mondta, reméli, hogy legalább a november 12-i megnyitóra elkészül és használható lesz az épület.
Az EKF egyik kulcsprojektjét, a Nagy Kiállítótér megvalósítását a Baranya Megyei Önkormányzat irányítja, a pécsi múzeumokat ugyanis a megye kezeli. A kiállítótér terve az évek során többször változott, a beruházásra eredetileg 3,5 milliárd forintot szántak, mára ez az összeg körülbelül 1,5 milliárd forintra csökkent.
Szikla állta útját az eredeti terveknek
Az első tervek még egy barokk épület, a régi megyeháza felújításáról, átalakításáról és kibővítéséről szóltak. A ház átalakításával a kiállításokra hasznosítható teret négyszeresére növelték volna úgy, hogy az épülettömböt a föld alatt is kibővítették volna. Ha ez a terv megvalósult volna, az addigi széttagolt múzeumi terek helyett egy olyan kiállítótér jött volna létre Pécsen, amelyben elfér a teljes Modern Magyar Képtár, és nagyobb időszaki kiállítások megrendezésére is alkalmas.
Még 2006-ban kiderült, hogy nem lehet a föld alatt bővíteni a régi megyeházát, mert a mélyben sziklát találtak, ezt pedig csak robbantással lehetne eltávolítani, így azonban megsérülhetett volna az épület és a mellette levő régi városfal. Ezért arról döntöttek, hogy a közelben, a Káptalan utcában, a régi szabadtéri színpad helyén épül majd meg egy teljesen új épület, az úgynevezett Múzeum utcában - ez a Káptalan és a Papnövelde utca egy részét jelenti - levő múzeumokat pedig felújítják.
A költségvetésen azonban karcsúsítani kellett, ezért 2008 elején ezt a tervet is elvetették. Az új és végül megvalósuló tervek az eredeti elképzeléseknek csupán töredékét valósítják meg, 3,5 milliárd forint helyett már csak mintegy 1,5 milliárd forintból. A Múzeum utcában összesen hét épületet újítanak fel teljesen, az újonnan épülő nagy kiállítóterület tervét elfeledték, és visszatértek a régi megyeháza felújításához, a földalatti termek kialakítása nélkül. Ebbe az épületbe tervezték a Bauhaus kiállítást.
Nem találtak vizet a mélyben
A barokk épület műszaki átadását idén június 30-ára, gépészeti átadását július 15-ére tervezték. Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke még június 5-én is azt nyilatkozta a Bama.hu-nak, hogy a kivitelező biztosan elkészül időben, és megnyílhat a Bauhaus-tárlat. "Egyszerűen nem akarok hallani arról, hogy a Nagy Kiállítótér nem lesz készen. Ez presztízskérdés is" - fogalmazott.
Forrás: Pecskep.hu, Kismányoky Károly felvételei
Hargitai az [origo]-nak pénteken azt mondta, a kivitelezés azért csúszott meg, mert módosítani kellett az első terveket. A tendertervben geotermikus energia hasznosításával képzelték el az épület hűtés-fűtését. "Minden szakértő azt ígérte, hogy talál elegendő vizet a környéken, de nem volt elég" - magyarázta Hargitai, miért döntöttek végül a távfűtés mellett. A hűtés-fűtés kérdése azért lényeges, mert a múzeumoknál a műtárgyak épsége miatt különösen fontos, hogy a kiállítótérben mindig megfelelő legyen a páratartalom és a hőmérséklet. Ennek biztosítása nélkül nem szívesen adják kölcsön saját műkincseiket más múzeumok sem.
Csúnya csövek, vizes falak
"Mi amatőrök vagyunk, de már hónapokkal ezelőtt sejtettük, hogy nem lesz kész" - mondta a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője az építkezésről, aki szerint világos volt, hogy az áttervezések, a tervezés elhúzódása miatt a kiállítótér nem tud elkészülni időre. Az igazgató szerint ezt jelezték az érintettek felé, és már májusban elkezdtek tartalék helyszínt keresni. A kivitelező azonban többször kijelentette, hogy tartani tudja az időközben áprilisról júniusra kitolt határidőt.
Sárkány szerint a csúszáson kívül legalább akkora problémát jelent, hogy a felújított épület csak korlátozottan tud megfelelni a funkciójának. A mérnökök végig "kerülték az egyeztetést a múzeummal", ezért a tervezésben a szakmai érvek nem tudtak kellően megjelenni. "Felháborító, hogy kihagyták a múzeumi szakembereket" - fogalmazott.
A raktár kialakítása ugyan szerinte nagyon jó, de a kiállítótérben több probléma is van: például gépészeti szerelvények kerültek olyan ajtónyílásokba, amelyek fontos közlekedési útvonalat jelentettek volna, az új nyílászárók megtervezésénél pedig nem gondoltak arra, hogy a nagy méretű műtárgyak beszállításához nagy ajtók kellenek. Ráadásul a plafon alatt futó csövek, amelyek a száraz és nedves levegőt juttatják a térbe, túl alacsonyan vannak, és nagyon csúnyák. "Nincs kulturált légtechnika" - mondta az igazgató.
Forrás: Pecskep.hu, Kismányoky Károly felvételei
A megyei vezetés végül szerdán bólintott rá a múzeum javaslatára, hogy tartalék helyszínre kerüljön a Bauhaus-kiállítás, amelyet végül a Káptalan utca 4. két épületében rendeznek meg, a korábbi terveknél kisebb területen. A kiállítás tervezői így már tudnak látványterveket készíteni, és azt is fel tudják mérni, hová kerülnek majd az installációk. Arra is lesz idejük, hogy beszerezzenek olyan mobil berendezéseket, amelyek biztosítják a tartalék helyszínen is a megfelelő páratartalmat - mondta Sárkány.
A megyei közgyűlés elnöke pénteken az [origo]-nak megerősítette, hogy a Bauhaus-kiállítást másik helyszínre viszik. Hargitai úgy fogalmazott, hogy a kiállítótér épülete "éppen elkészül" ugyan, és már megkezdődött a műszaki átadás is, a muzeológusok nem akarták vállalni a kockázatot, amit a friss, még vizes falak, és a nem eléggé bejáratott hűtés-fűtés jelent, ezért a múzeumi vezetőkre bízta, hogy döntsenek a kiállítás helyszínérő.