Konfliktusok során át küzdötte magát az államtitkárságig Szőcs Géza

Az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára már a kormány megalakulása előtt, annak egyetlen leendő tagjaként nyíltan bírálta a kormány felépítését és olyan ötletekkel állt elő kinevezése után nem sokkal, mint a giccsadó vagy a magyarság rokonainak genetikai feltérképezése. Ismerői szerint megosztó személyiség, akinek írói és politikusi karrierjét rengeteg vita kísérte. Akkor sem fogta vissza magát, amikor a Ceausescu-diktatúra idején szabadságát kockáztatta azzal, hogy felszólalt a romániai magyarokat érő sérelmekkel szemben. Szőcs Géza portréja.

"Volt egyszer Nagyváradon egy RMDSZ-értekezlet. Egyszer csak a tárgyalás végén Géza felállt és felolvasott egy verset, amit akkor, ott írt az értekezlet alatt. Az aktuális témához kötődő, arra közvetlenül reagáló, igen míves szöveg volt, és megdöbbentett, hogy ő, mint politikus ül egy értekezleten, és közben a fejében megszületik egy vers" - elevenítette fel Balázs Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori politikusa egy 2007-es interjúban, hogyan vitatkozott politikai ellenfeleivel a kilencvenes évek elején Szőcs Géza, aki 1993-ig a szövetség alelnöke volt, és aki ma kulturális államtitkár az Orbán-kormányban.

Az [origo] által megkeresett, Szőcs irodalmi és közéleti pályáját nyomon követő költőtársai, politikai szövetségesei és ellenfelei mind tudnak egy-egy hasonló történet a kolozsvári származású költőről. Politikai és irodalalmi tevékenységét államtitkári kinevezését követően sem választotta szét. A Magyar Narancs augusztus 5-i számában megjelent interjúban azt mondta, könyvet ír az Orbán-kabinet működéséről, mert irodalmi eszközökkel szeretné végigkövetni, hogy a kormány hogyan és milyen eredménnyel használja fel a választásokon elért nagyarányú győzelmét.

Felfuvalkodottság és analfabétizmus

Már tavaly ősszel felmerült, hogy a Fidesz választási győzelme esetén Szőcs fogja irányítani a kulturális területet a kormányban: a Heti Válasz 2009 októberében arról írt, hogy a pártból többen is jelentkeztek a posztra, de egyedül Szőcs bírja Orbán Viktor pártelnök feltétlen bizalmát. A Heti Válasznak adott októberi interjúban Szőcs nem cáfolta a hírt és azt mondta, Orbán felkérése "a polgári kormányzat kulturális filozófiájának kidolgozására" vonatkozott.

Valamennyit már felvillantott kinevezése óta abból, hogy ezt hogyan képzeli el. Az [origo]-nak egy névtelenséget kérve nyilatkozó fideszes képviselő azt mondta, májusban még a Fideszben is megütközést váltott ki, amikor Szőcs egy rendezvényen arról beszélt, hogy "egy néhány fős genetikai kutatócsoportnak föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően vérségi kapcsolatba került". Szőcs szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját. A kulturális államtitkár nem sokkal kinevezése után Kazahsztánba utazott, hogy a kazah-magyar kulturális kapcsolatokról tárgyaljon. Szőcs az [origo]-nak küldött levelében azt írta, hogy Kazahsztánba az európai biztonsági együttműködési folyamat konferenciáján részt vevő magyar küldöttség vezetőjeként utazott el. Az államtitkár szerint rendkívül fontos a történelmi kapcsolatok ápolása, mert "a kunok olyan rokonsági kapocs hordozói a két nemzet között, amelynek tagadása részben felfuvalkodottság volna, részben tudománytalan, a tényeket semmibe vevő analfabétizmus".

Szőcs átveszi kinevezési oklevelét Sólyom Lászlótól

A név nélkül nyilatkozó parlamenti képviselő szerint a kulturális ügyekkel foglalkozó fideszes politikusok, a párttal rokonszenvező értelmiségiek attól tartottak, hogy genetikai vizsgálatra vonatkozó ötletével Szőcs ismét feleleveníti a magyarok származásával kapcsolatos ideológiai vitákat. A bejelentést követően a Jobbik politikusai támogatásukról biztosították Szőcs elképzelését, de az ügy hamar feledésbe merült - mondta a fideszes politikus.

Már államtitkárként, június 22-én egy Magyar Nemzetnek adott interjújában Szőcs arról beszélt, kezdeményezni fogja, hogy a giccset és a pornót szigorú adóval sújtsa a kormány, a befolyt pénzből pedig a magaskultúrát támogatná. Az [origo]-nak nyilatkozó kulturális intézményvezetők és adótisztviselők az ötletet kivitelezhetetlennek nevezték (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat). Szőcs a giccsadóról az [origo]-nak e-mailben azt írta: "a felvetésemmel kapcsolatos negatív reakciókból azt olvastam ki, hogy a magyar társadalomban komoly igény van a giccs iránt, annyira, hogy ennek elvonása komoly frusztrációkhoz vezetne, így ezt a kérdést ma jobbnak látom nem erőltetni, hanem elnapolni".

Sok ellenséget szerzett

Szőcs egész politikai pályáját végigkísérik a hasonló, konfliktusos döntések. A romániai forradalom után hatalomra került Ion Iliescu - aki az ötvenes években kommunista politikusként irányította a kolozsvári magyar egyetem felszámolását - állandóan támadta az RMDSZ-t, amiért olyan "soviniszta" politikusokat "tűr meg soraiban", mint Szőcs Géza és Tőkés László. Szőcs sem riadt vissza a nyílt összetűzésektől, 1990. december 1-jén a gyulafehérvári román nemzeti ünnepen kiállt a több ezer feldühödött román tüntető elé, és a nemzetiségi jogokról szónokolt, pedig több meghatározó romániai magyar politikus, például Markó úgy gondolta, nem szabad feszíteni a húrt, ki kell egyezni Ion Iliescuval és kormányával.

Szőcs, aki 1991 és 1993 között az RMDSZ alelnöke volt, a kilencvenes évek első felében sokat vitázott a szövetség két egymást követő elnökével, Domokos Gézával és Markó Bélával. "Nehéz volt vele együttműködni, mert mindig az írott és íratlan szabályok fölé helyezte magát" - állította Kolumbán Gábor, aki a kilencvenes évek elején a szövetség gazdasági igazgatójaként, Szőcshöz hasonlóan az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozott. Kolumbán szerint Szőcs a személyes kapcsolatok híve volt, mindent ezeken keresztül intézett, öntörvényű volt és sok ellenséget szerzett magának.

Szőcs, Tőkés László és Domokos Géza 1993-ban az RMDSZ kongresszusán

Párttársaival is szembekerült, amikor 1992-ben távollétében leváltották a frakcióvezetői tisztségéről az RMDSZ szenátorai. Takács Csaba ügyvezető elnök - aki a kezdetektől tagja a szövetség vezetésének - az [origo]-nak azt mondta, olyan embert akartak a frakció élére, aki állandóan Bukarestben tud lenni, Szőcs viszont nagyon sokat volt külföldön. Szőcs Géza a döntést később több újságcikkben puccsnak minősítette. 1993-ban az RMDSZ irányítását januárban átvevő politikusok a fekete-tengeri üdülővárosban, Neptunban titkos megállapodást kötöttek a román kormánnyal - melynek részleteiről még ma is keveset lehet tudni. Szőcs a neptuni egyezség miatt több írásában az erdélyi magyarok elárulásával vádolta az RMDSZ nevében tárgyaló politikusokat.

A Fidesz és az RMDSZ között kirobbant első komolyabb vita is Szőcshöz kötődött, akit a Fidesz 1996-ban delegált a Duna Tv ellenőrző testületébe. Az RMDSZ az MTI archívumában megtalálható közlemény szerint azért kifogásolta a Fidesz döntését, mert a pártnak konzultálnia kellett volna a szövetséggel, Szőcs pedig "csak egy erdélyi költő", nem a romániai magyarok "hivatalos képviselője".

Nagyon jó ötletei vannak

A Fidesz főlényes győzelmét hozó, 2010 áprilisi országgyűlési választások után a kinevezésére váró Szőcs kritizálta a kormányzati struktúrát építgető Fideszt is. Ő volt az egyetlen kormányzati posztra jelölt politikus, aki nyíltan bírálta a feladatok minisztériumok közti szétosztását. Májusban levélben fordult Orbán Viktor kormányfőhöz, és aláírásokat gyűjtött, hogy a külföldi magyar kulturális intézeteket felügyelő Balassi Intézetet ne helyezzék át a Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási tárcához. Szőcs azt is kifogásolta, hogy a filmgyártást az új kormányban pusztán gazdasági kérdésként kezelik, és azt kérte, hogy a filmipar felügyelete ne kerüljön a fejlesztési minisztériumhoz, mert államtitkárként szeretné a filmgyártást a kultúra "húzó ágazatává tenni".

Szőcs tiltakozása eredménytelen volt: egyik területet sem került a kulturális államtitkárság felügyelete alá. Az évi közel 40 milliárdos filmipari támogatási rendszert már a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli, a jövő évi magyar EU-elnökség előkészületeire 382 millió forintos plusztámogatást kapó Balassi Intézet pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM) került. Az indoklás szerint az uniós elnökség alatt a Balassi Intézetnek kiemelt szerepe lesz, tevékenységét a KIM fogja koordinálni, de a munkába bevonják a kulturális államtitkárságot és a külügyminisztériumot is.

Ezzel a döntéssel Szőcs elveszítette azt a két területet, amit a tavalyi Heti Válasz-interjújában programja fő elemeiként nevezett meg. Egy, a kormánystruktúra kialakítására rálátó, névtelenséget kérő képviselő az [origo]-nak azt mondta, a hivatalos indokon felül "más oka is van annak", hogy miért nem Szőcs irányítja a két területet. A fideszes politikus szerint a kulturális államtitkárnak nagyon jó ötletei vannak, de most mindkét területen olyan vezetőkre van szükség, akik következetesen végrehajtják a kormány terveit, és kézben tudják tartani a programok költségvetését.

Elvesztett sajtcédulák

Szőcs az 1993-as brassói kongresszuson, a párt többi vezetőjével kialakult politikai konfliktusa miatt lemondott a párttisztségeiről, de az RMDSZ-szel folytatott vitái évekig nem rendeződtek ezután sem. Az MTI archívuma szerint a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA) - melynek Sütő András volt az elnöke, és Tőkés László az alelnöke - egyik kuratóriumi ülésén felmerült, hogy bizonyos adományokkal az alapítvány vezetői nem tudnak elszámolni. A vitatott módon felélt támogatások egy részét Szőcs kapta. Az NTA-t 1995-ben bírósági határozattal szüntették meg, az RMDSZ pedig vizsgálatot indított Szőcs Géza ügyében megállapítva, hogy 13 millió forinttal tartozik a szövetségnek.

Szőcs elébe ment az RMDSZ-vizsgálatnak, és 1996 márciusában egy kolozsvári sajtótájékoztatón elismerte: a pénzből - nem saját használatra - ingatlanokat vett Budapesten és Kolozsváron, illetve lapot alapított Romániában, az azonban nem derül ki az MTI erről szóló tudósításából, hogy az ingatlanvásárlásnak ki volt kedvezményezettje. Amikor az egyik román újságíró rákérdezett, el tud-e számolni a felvett pénzzel, az MTI beszámolója szerint Szőcs azt mondta, "nem szabad megőrizni mindenféle sajtcédulát", és azt állította, nem 13 millióval, legfeljebb 6,5 millióval tartozik. Egy évvel később Szőcs egy közleményt juttatott el az MTI-hez, amiben azt írta, hogy a szóban forgó ingatlanokhoz az RMDSZ-nek semmi köze, mert "a vásárlást finanszírozók nem az RMDSZ-nek kívánták juttatni ezeket".

A parlamentben

Az RMDSZ-vizsgálatot Takács Csaba vezette, aki az [origo]-nak nem tudta felidézni, hogy mi lett az elszámolási vita vége. Takács röviden annyit mondott, az ezredforduló tájékán "elfogyott az ügy", és úgy emlékszik, Szőcs valamennyit visszafizetett a tartozásából. "Akkortájt már senkinek nem esett jól Szőcsöt vizsgálni" - mondta az RMDSZ alelnöke, arra utalva, hogy abban az időszakban már az első Orbán-kormány volt hivatalban Magyarországon, a szövetség pedig nem akart konfliktusokat. Szőcs 1999-ben teljesen visszavonult a romániai közélettől, még RMDSZ-tagságát is megszüntette.

"Az 1994-es magyarországi kormányváltás után Budapesten vizsgálat indult a határon túlra jutatott támogatások miatt, amely Szőcsöt is érintette" - mondta az [origo]-nak Tabajdi Csaba, aki a Horn-kabinet államtitkáraként foglalkozott a határon túli magyarok ügyeivel. Tabajdi azt mondta, a vizsgálat megállapította, hogy Szőcs jogtalanul használt fel közel 2,5 millió forintot.

Az [origo] megkeresett több olyan RMDSZ-es politikust, költőtársat, egykori barátot, akik nyomon követték Szőcs 1990-es évekbeli tevékenységét. A megkérdezettek emlékeznek ugyan az elszámolási vitákra, még arról is beszéltek, hogy Szőcs szerintük mire és hogyan költötte el az alapítványoktól és a magyar államtól kapott támogatások egy részét, de a részletekről névvel nyilatkozni senki nem akart. "Géza egy szertelen költő, sosem tudott bánni a pénzzel. Amikor előkerültek az ügyei, mindig elfordítottam a fejem, nem akartam tudni ezekről" - mondta egy barátja, aki még az 1980-as években ismerkedett meg vele.

Bedőlt cégek és folyóiratok

Bár többször gyanúsították Szőcsöt azzal, hogy közpénzeket használt fel saját boldogulására, július legelején megjelent vagyonnyilatkozatában ennek semmi nyoma. Vagyonbevallása szerint Szőcs semmilyen vagyonnal és jövedelemmel nem rendelkezik, az [origo]-nak azt mondta, esetenként arra kényszerült, hogy autóstoppal közlekedjen Kolozsvár és Budapest között (erről részletesen itt olvashat).

Szőcs Gézának az ezredforduló óta több olyan magyarországi cégben volt érdekeltsége, amelyek csődbe mentek, vagy csődközeli helyzetbe kerültek. Alapítója volt A Dunánál nevű betéti társaságnak, ami ellen 2004-ben felszámolási eljárás indult, de a cég végül megegyezett a hitelezőivel. A társaság a "Duna Tv folyóirataként" üzemelt, ezért a cég ügyeiről szerettük volna megkérdezni Cselényi Lászlót - aki 1982-ben bújtatta Szőcsöt, amikor a Securitate elől menekült -, de a televízió július 29-én lemondott elnökét nem tudtuk elérni. Hivatalból törölte a cégbíróság 2001-ben az Arcturus Kereskedelmi Kft-ét, amelyben Szőcs Géza tulajdonos volt. A társaság a Bem rakpart 52. szám alá volt bejegyezve, abba az ingatlanba, ahol az 1993-ban alapított, majd 1998-ban megszűnt Erdélyi Híradó Kft-t is bejegyeztette Szőcs. 2005 és 2006 között Szőcs tagja volt Mercurius CE Könyvkiadó Zrt. felügyelő bizottságának, melyet 2008-ban a tulajdonosok végelszámolással megszüntettek, továbbá 2008-as felszámolásáig igazgatósági tagja volt a beruházás-szervezéssel foglalkozó Ungarischer Impuls Rt-nek is.

Nem volt szerencséje Szőcsnek a folyóirat-alapítással sem. Magyar állami támogatásokból működtette a kilencvenes évek elején a nagyváradi Erdélyi Naplót. Szőcs - ahogy ezt tavalyi interjújában elmesélte - 1991-ben rávette Antall József miniszterelnököt, hogy a magyar állam ne csak a második világháború magyarországi, hanem erdélyi kárvallottjainak is adjon kárpótlást. Mivel Szőcs szervezte a kárpótlási jegyek romániai forgalmát, a budapesti Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) reklámokat helyezett el az Erdélyi Naplóban. 1996-ban az MTI-nek azt mondta, nem érti, hogy miért nevezik az újságok "magyar Berlusconinak". Az ÁVÜ az 1994-es magyarországi kormányváltás után nem támogatta tovább a lapot, az Erdélyi Naplónak pedig anyagi gondjai támadtak. 1996-ban a lap szerkesztői fellázadtak, és azzal vádolták Szőcsöt, hogy cserbenhagyta őket. Viszonylag rövid időt élt meg a bukaresti Orient Expressz, amit Szőcs saját bevallása szerint abból a pénzből alapított, amit az RMDSZ a kilencvenes évek közepén számon kért rajta. 1995-ben vette át Szőcs kolozsvári kiadója a Kelet-Nyugat nevű lapot, amely hetilapként indult, majd havilappá alakult, végül 1996-ban megszűnt. Az utolsó lapszámban Indig Ottó felelős szerkesztő azt írta, Szőcs Géza "megtűrt mostohagyerekként" bánt a lappal.

Az [origo] szerette volna megkérdezni a kultúráért felelős államtitkártól, hogy mi történt ezekkel a cégekkel és lapokkal, de Szőcs elfoglaltságára hivatkozva többször elutasította a megkeresésünket. Az időpont-egyeztetésről folytatott levelezésünkben konkrétumok említése nélkül azt írta, hogy mind az 1994-es, mind a 2002-es kormányváltás után őt és cégeit többször megpróbálták ellehetetleníteni politikai ellenfelei. Az RMDSZ-szel folytatott elszámolási vitájáról pedig azt írta, azért zárult eredménytelenül, mert semmit nem találtak ellene, és nem is kellett visszafizetnie semmit az RMDSZ-nek.

Orbán Viktor régi barátja

Szőcs kinevezése ellen az elmúlt fél évben számos, magát jobboldalinak valló értelmiségi, köztük Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) korábbi elnöke is tiltakozott, de Orbán Viktor pártelnök ragaszkodott Szőcs személyéhez - mondta az [origo]-nak egy, a döntés hátterét ismerő, neve elhallgatását kérő író. Az [origo] az MVSZ-ben a kilencvenes években szerepet vállaló írótól úgy értesült, Csoóri egy régi elszámolási vita miatt haragszik Szőcsre. Szerettük volna erről megkérdezni Csoóri Sándort, de ő azt mondta: Szőcs kinevezése "befejezett tény", ezért nem kíván nyilatkozni.

Szőcs a Nagyítás című hetilapnak idén májusban adott interjújában elismerte, hogy megosztó személyiség. "Már az óvodában voltak barátaim és voltak ellenségeim. Senki másnak nem voltak ennyire erőteljes szimpátiái és antipátiái, ez végigkíséri az életemet" - mondta a kinevezése előtt, hozzátéve, ha sikertelen lesz, lemond az államtitkári posztjáról.

Szőcs és Orbán kapcsolata, az [origo]-nak nyilatkozó több forrás szerint több munkakapcsolatnál. A júniusban kinevezett államtitkár már a kilencvenes évek elején baráti kapcsolatokat ápolt a Fidesszel, illetve személyesen Orbán Viktorral. Egy neve elhallgatását kérő, a Szőcs családdal jó viszonyt ápoló kolozsvári lapszerkesztő az [origo]-nak azt mondta, Orbán családja sokszor vendégeskedett Szőcsnél, ha Erdélybe utaztak. A névtelenséget kérő szerkesztő azt mondta, Tőkés László református püspök mellett Szőcs volt az, aki "segített megérteni Orbánnak a rendkívül szövevényes erdélyi magyar politikai és gazdasági viszonyokat".

Lévai Anikóval, Orbán Viktor feleségével

"Szőcs rendszeresen vacsoravendég az Orbán családnál, a kormányfő neje, Lévai Anikó nagyon hálás azért, hogy a költő előszót írt a könyvéhez" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő fideszes képviselő, utalva arra, hogy Lévai A konyhaablakból című szakácskönyvének előszavát Szőcs írta, aki a Magyar Nemzet szerint "irigylésre méltó módon végigkóstolta az összes könyvbeli étket". Ugyanez a politikus azt mondta, Orbán Viktor különösen azóta lelkesedik Szőcsért, hogy a költő 2001. augusztus 20-i ünnepségre Milleniumi óda címmel megzenésített költeményt írt, amit egy ezerfős gyerekkórus adott elő a Parlament előtt.

Egy magát konzervatív értékrendűnek valló, fideszes szakpolitikusokkal szoros kapcsolatot ápoló író az [origo]-nak azt mondta, a pártban többen is pályáznak Szőcs posztjára, és arra számítanak, hogy meglepő ötleteivel, tiltakozásaival elveszíti a miniszterelnök bizalmát. Szőcs a Magyar Narancs múlt heti számában megjelent interjújában elismerte, hogy a mozgástere rendkívül szűk, az államtitkársága rendkívül kevés pénzzel gazdálkodik, és a rá zúduló össztűzben csak a miniszterelnök támogatására számíthat. "Szívesebben függök egy embertől, mint soktól" - mondta a kormányfőhöz fűződő viszonyáról.

Nemcsak a filmgyártást és a külföldi intézetek felügyeletét nem kapta meg, de már a kinevezéseknél sem veszik figyelembe a véleményét: a Magyar Nanarcs múlt heti számában megjelent interjúban azt mondta, két személyt is javasolt az Nemzeti Kulturális Alap élére, de a kormány nem közülük választott, hanem végül Jankovics Marcell filmrendezőt nevezte ki.

Ifjú lázadó

"Szőcs öntörvényűsége és lázadó természete már az egyetemen megmutatkozott" - mesélte Keszthelyi András, aki a hetvenes évek végén ismerkedett meg Szőccsel. Keszthelyi szerint kezdetben a kolozsvári magyar értelmiség valósággal körülrajongta a fiatal költőt, ami bizonyos védettséget biztosított Szőcs számára, aki "már ekkortájt sem tett lakatott a szájára". Ebben az időszakban Sütő András, az akkori erdélyi irodalom legjelentősebb alakja volt a mentora: 1979-1980-ban Szőcs az író javaslatára töltött egy évet ösztöndíjasként Bécsben.

Tanulmányai végén nem helyzeték ki falura tanítani - ahogy ez a Ceausescu-rendszerben előírás volt -, hanem felkérték, hogy szerkessze a megyei magyar nyelvű napilap, az Igazság ifjúsági mellékletét. Szőcs a lapnál olyan témákkal foglalkozott, ami sokszor zavarta a cenzorokat: rendszeresen közölt cikkeket amerikai rock együttesekről és a nyugati irodalmi irányzatokról. Keszthelyi úgy emlékszik, kritikáival egy idő után az erdélyi irodalmi élet idősebb generációját is magára haragította, de a főszerkesztő - Keszthelyi András édesapja -, Keszthelyi Gyula mindig kiállt mellette.

A kommunista rendszerrel 1981-ben szakított véglegesen. "Leszámoltam azzal az illúzióval, hogy a nemzetiségi kérdés Romániában megoldható lenne, amíg fennáll a kommunista világrend" - mondta egy tavaly megjelent interjújában Szőcs. Ekkor csatlakozott az engedély nélkül, Nagyváradon megjelenő Ellenpontok nevű lap szerkesztőbizottságához. "Az illegális lappal a szerkesztők olyasmire vállalkoztak, ami példa nélküli volt Romániában. Korábban az erdélyi értelmiség legfeljebb arra vállalkozott, hogy magánlevelekben tiltakozzon Ceausescunál a magyarokat ért atrocitások miatt. Az Ellenpontok szakított ezzel és nyíltan bírálta a rendszert" - értékelte a lap jelentőségét az [origo]-nak Stefano Bottoni történész. Bottoni szerint a legbátrabb lépés az volt, amikor a szerkesztők kijuttattak két, a romániai kisebbségek elnyomását bemutató írást az 1982-es madridi emberjogi konferenciára.

Kinevezése után, hozzátartozói körében

A folyóiratot Szőcs mellett Ara-Kovács Attila, Tóth Károly és Keszthelyi András írta, szerkesztette és sokszorosította kémfilmbe illő módszerekkel. Tóth Károly az Ellenpontok történetét feldolgozó, 2000-ben megjelent könyvben azt írta, hogy gumikesztyűvel fogták a papírokat, még a hajszálakat is összegyűjtötték a szobából, és külföldről becsempészett, beazonosíthatatlan írógépen gépeltek. "Ennek ellenére számítottunk rá, hogy le fogunk bukni, hiszen személyesen szórtuk a lapot, tudtuk, hogy előbb-utóbb visszafejtik, hol készül" - mondta az [origo]-nak Ara-Kovács. Ezért a szerkesztők megegyeztek, ha lebuknak, csak egymásra vallanak, nehogy bajba keverjék a lap többi, álnéven író szerzőit - állította Ara-Kovács.

Végül 1982 október elején a rettegett román titkosszolgálat, a Securitate a nyomukra bukkant. Előbb Szőcsöt, majd a többi szerkesztőt is elfogták. Szőcs Gézát az első kihallgatás után azzal engedték szabadon, hogy másnap ismét kihallgatják. Szőcs napokig bujkált, egy ideig egy székelyföldi elmegyógyintézetben húzta meg magát, de végül újból elfogták. Sem Ara-Kovács, sem Keszthelyi nem tudta megmondani az [origo]-nak, ki nyomta fel őket, Szőcs viszont egy tavalyi interjúban azt mondta, tudja "ki volt a Júdás", de egyelőre nem árulja el a nevét. A szerkesztők letartoztatása után, kiszabadításuk érdekében nemzetközi aláírásgyűjtés kezdődött, az ügyről a Szabad Európa Rádió is beszámolt. Bottoni szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy végül elengedték őket, a megtorlás elmaradt.

A szerkesztők útjai a lebukás után szétváltak. Szőcs egy ideig még Kolozsvárott dolgozott kutatóként, majd egy svájci kitérő után 1990-ig Budapesten irányította a SZER helyi irodáját. Tóth Károly később Svédországba költözött, az idei választási kampányban a Jobbik mellett állt ki. Ara-Kovács a rendszerváltás után az SZDSZ-ben politizált, egy ideig a korábbi pártelnök, Kuncze Gábor külpolitikai tanácsadója volt, majd diplomata lett. Keszthelyi András a kilencvenes években a főpolgármester, Demszky Gábor sajótfőnöke, majd két miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon főtanácsadója volt. Ara-Kovács az [origo]-nak azt mondta, "Géza rendkívül eredeti és szerethető ember, de nem biztos, hogy államtitkárként képes lesz megbírkozni a minisztériumi bürokráciával".