A szigorú csehekénél is keményebb a Jobbik pártállami korlátozása

Az alkotmányban rögzítenék jobbikos képviselők, hogy sem politikai, sem közigazgatási, sem állami tisztséget nem vállalhatnának január 1-je után azok, akik a rendszerváltás előtt bármilyen állami, párt- vagy rendvédelmi szervezetben vezető tisztséget töltöttek be. Az Alkotmánybíróság korábban már jelezte, hogy vannak fenntartásai egy hasonló szabályozással szemben. A jobbikos javaslat még a szigorú cseh törvénynél is élesebb határt húzna a volt pártállami vezetők előtt.

Minden közéleti, politikai tisztségből kizárná egy alkotmánymódosítással a Jobbik azokat, akik a rendszerváltás előtt bármilyen állami, párt- vagy rendvédelmi szervezetben vezető tisztséget töltöttek be. A javaslat szerint, akik 1990. május 21-e előtt vezető tisztséget töltöttek be, a jövőben nem politizálhatnának, nem lehetnének sem társadalmi, sem állami, sem önkormányzati szervezet vezetői, nem vállalhatnának vezető szerepet az államigazgatásban, a rendvédelmi szerveknél, a honvédségnél, a bíróságokon és az ügyészségnél, de állami tulajdonú vállalatok vezető és ellenőrző szervénél sem kaphatnának funkciót.

A javaslatot a Jobbik három képviselője, Vona Gábor frakcióvezető, Staudt Gábor és Szilágyi György nyújtotta be Kövér László házelnöknek augusztus 18-án. A módosító javaslat rövid indoklása szerint "a rendszerváltás éveiben sajnálatos módon elmaradt a magyar közélet megtisztítása" azoktól, akik szerepet vállaltak "a kommunista diktatúra fenntartásában", ezt kívánja pótolni ez a javaslat, amely benyújítói szerint 2011. január 1-jén lépne életbe. A korlátozást az alkotmány legelején rögzítenék a képviselők, így elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazatára lenne szükség.

A Jobbik már 2006-ban népszavazást akart kezdeményezni arról, hogy azok, akik az MSZMP vagy a KISZ meghatározott országos vezető testületeinek tagjai voltak, ne tölthessenek be államtitkári vagy annál magasabb rangú kormányzati tisztséget. Az Országos Választási Bizottság azonban nem hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, és ezt a döntést 2007-ben az Alkotmánybíróság (Ab) is helybenhagyta. Az Ab indoklása szerint a kérdés burkoltan alkománymódosításra irányult, valamint a korlátozás ellentétes lenne a köztisztségek viselésének szabadságát és a hátrányos megkülönöbztetés tilalmát garantáló alkományos elvekkel.

Szigorú csehek

A pártállami vezetők közéleti szerepvállalásának korlátozása a rendszerváltás óta több volt szocialista országban felmerült, a kérdést leggyorsabban és leghatározottabban Csehországban oldották meg. A népszavazási kezdeményezéskor a Jobbik is hivatkozott arra az 1991-ben elfogadott ún. lusztrációs, azaz átvilágítási törvényre, amely bizonyos tisztségekből kizárja a pártállami rendszer vezetőit.

Csehországban a törvény tiltja, hogy az államigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a hadseregben és a rendőrségnél, a börtönökben, a biztonsági szolgálatoknál, a fegyverkereskedelemben, az akadémiai életben és a felsőoktatásban, valamint a közmédiában vezető tisztségbe kerüljenek olyan emberek, akik 1989 előtt az állambiztonság vagy a titkosrendőrség emberi voltak, illetve együttműködtek ezekkel a szervekkel, és korlátozza az egykori állampárt tisztségviselőinek, illetve a KGB főiskoláin legalább három hónapig tanulók szerepvállalását is.

A tisztségek betöltéséhez az átvilágítási hivataltól kell igazolást kérni, és csak azok foglalhatják el a hivatalokat, akik megkapják az igazolást arról, hogy 1948 és 1989 között nem működtek tudatosan együtt a meghatározott szervekkel. A cseh törvény korlátozza az állami tulajodnú vállalatoknál és a nemzeti banknál betölthető tisztségeket is, de a Jobbik javaslatával ellentétben nem vonatkozik sem a társadalmi szervezetek tisztségviselőire, sem a választott politikai tisztségekre, így a képviselőkre és az államfőre sem.

A lusztrációs törvény rendszeres politikai viták témája, a baloldali pártok ellenzik, az alkotmánybíróságon is többször megtámadták, de eddig mind az alkotmánybíróság, mind a parlamenti többség kiállt mellette. A korlátozást eredetileg csak öt évre tervezték, de hatályát már többször meghosszabbították, így jelenleg is érvényben van.

A lengyelek másként számolnak el a múlttal

Szlovákiában is létrehoztak egy átvilágítási intézetet, de a csehekhez hasonló korlátozó törvény nincs, az átvilágítási papírokat legfeljebb önkéntes alapon kérik bizonyos szervezetek. Nincs a csehhez hasonló korátozó szabályozás Lengyelországban sem, Tischler János történész szerint ott más módon próbálnak elszámolni a múlttal: például csökkentik azoknak a nyugdíját, akik a kommunista diktatúra erőszakszervezeteiben dolgoztak, illetve igyekeznek kivizsgálni, feltárni a legismertebb erőszakos eseteket.

A történész szerint Lengyelországban a rendszerváltás éles választóvonal volt, nem is nagyon merült fel, hogy a korábbi funkcionáriusok az új rendszerben is tisztséget vállaljanak, de visszatartó erő az is, hogy bizonyos közéleti tisztségek vezetőit átvilágítják. Tischler szerint Lengyelországban az egykori állampárti vezetők jellemzően inkább a gazdasági életbe mentették át korábbi hatalmukat.

Évekig küzdöttek érte Romániában

Romániában a lusztrációs törvény javaslatát még 1994-ben majd 1997-ben nyújtotta be két képviselő, a szenátus 2006-ban el is fogadta, de a képviselőházban évekre elakadt, végül néhány héttel ezelőtt, a nyár elején fogadta el a parlament. A törvény öt évre eltiltja az államelnöki, szentárori, képviselői posztokrók, a bíróságok és megyei tanácsok vezető posztjairól, a kormány, az alkotmánybíróság, a román nemzeti bank, a bíróságok és ügyszéségek vezető helyeiről azokat, akik az elmúlt rendszerben az állami vagy pártvezetésben szerepet vállaltak, vagy együttműködtek a diktatúra intézményeivel.

Bár a parlamenti többség megszavazta, a szocáldemokrata PSD most sem támogatta a lusztrációs törvényt, sőt, a párt az alkotmánybírósághoz fordult miatta. Az alkotmánybíróság június elején nyilvánosságra hozott határozatában alkotmányellenesnek találta a törvényt, ezért azt hiába fogadta el ennyi év után most már a parlament mindkét háza, nem léphet hatályba.